
Fotó: Boda L. Gergely
Késő éjszakáig várták a látogatókat a közgyűjtemények szombaton a Múzeumok Éjszakája elnevezésű, Európa-szerte megtartott rendezvénysorozat keretében, amelyet 11. alkalommal szerveztek meg Romániában.
A kezdeményezés sok múzeumlátogatót vonzott Erdély-szerte, hiszen többek közt Kolozsváron, Marosvásárhelyen és a Székelyföldön is későig tartottak nyitva és kedvezményes árú jegyeket kínáltak a közgyűjtemények. A kincses városban mintegy 13 ezren voltak kíváncsiak a közgyűjteményekre.
Vészjelzés: fekete lepellel letakart műtárgyak
A Múzeumok Éjszakája célja egyrészt megismertetni a nagyközönséggel azokat az értékeket, amelyeket a kiállítótermek rejtenek, másrészt felhívni a figyelmet az értékes gyűjteményekre, hogy egész évben többen váltsanak jegyet a tárlatokra. Idén ugyanakkor egy sajátos “vészjelzés” kibocsátására is felkérte a múzeumokat a Romániai Múzeumok Országos Hálózata (RNMR), amelynek elnöke, Virgil Niţulescu arra hívta fel a figyelmet, hogy a restitúció nyomán számos közintézmény elvesztette vagy elveszítheti székhelyét, sőt értékes gyűjteménye egyes részeit is, a problémára pedig a politikum láthatóan nem tud és egyelőre nem is akar megoldást találni.
A RNMR arra kérte tagintézményeit, hogy amennyiben részt kívánnak venni a figyelemfelkeltő és egyben tiltakozó akcióban, borítsák be lepellel intézményük egyik kiemelkedően értékes és nagy érdeklődés övezte kiállítási tárgyát, ezzel tudatosítva a látogatókban, hogy ha nem születik megoldás a problémára, sok intézmény hamarosan megszűnhet.
Galamb Józsefre emlékező tárlat Vásárhelyen
Marosvásárhelyen több ezren látogatták a kiállításokat, koncerteket, kézműves-foglalkozásokat. Az esős idő ellenére folyamatosan sorba álltak az érdeklődők a Kultúrpalota jegypénztáránál, hömpölygött a tömeg egyik múzeumból a másikba. Magyar és román klasszikusok a képtárban, Bernády György dolgozószobája, Románia ókori arany és ezüst kincsei várták azokat, akik a Kultúrpalotában kezdték a múzeumok látogatását.
Sok helyen éjfél után két óráig tartottak nyitva az intézmények, ahová jelképes áron, felnőtteknek 6, gyerekeknek, diákoknak és nyugdíjasoknak 3 lejért megvásárolható karkötővel lehetett bejutni. Az arany és ezüst kincsek márciusban nyílt és vasárnap zárult vásárhelyi tárlatáról Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, több mint ötezren nézték meg a ritka, értékes leleteket.
A képzőművészeti kiállítóteremben különleges kiállítás várja még két hétig az érdeklődőket: a makói József Attila Múzeum jóvoltából Galamb Józsefre emlékeztek annak a Ford T-modell gépkocsinak a bemutatásával, amelynek a megalkotásához ő is hozzájárult. A fotókon bemutatott fejlesztés, makettek, tervek, a Henry Ford létrehozta vállalat ismertetőjét egy eredeti Ford T-modell gazdagította, amelyet azok is megcsodáltak, akik egyébként nem érdeklődnek a gépkocsigyártás iránt.
A Néprajzi Múzeumban a 19. század végi vásárok világába tekinthettek be, egy másik teremben a csipke történetével, a bábszínház kezdeteivel, régi bábukkal, kellékekkel ismerkedhettek az érdeklődők.
Cégtáblák és életképek
Több ezren látogatták meg a kincses városbeli közgyűjteményeket is szombat este. A Múzeumok Éjszakájára számos kolozsvári intézmény készült külön programokkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel, interaktív rendezvényekkel, koncertekkel. A Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeum Egy éjszaka a palotában címmel szervezte meg idei rendezvényét este nyolc és éjjel egy óra között.
A Bánffy-palotában egyébként Jim Sumkay belga fotós tárlatát lehetett megtekinteni: a művész különböző feliratok, cégtáblák mellett található életképeket örökít meg, a fotókon látható dolgok pedig leggyakrabban komikus kapcsolatban állnak a szöveggel. A kolozsvári múzeumlátogatók közül sokan megtekintették a gyógyszerészeti és néprajzi múzeum állandó kiállításait is.
A néprajzi múzeumban ezúttal Albrecht Dürer metszeteit lehetett megcsodálni szimbolikus összegért. Székelyföldi intézmények is bekapcsolódtak a rendezvénysorozatba, így immár második alkalommal szervezték meg a Múzeumok éjszakáját a Székelyföldi Vadászati Kiállításnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Bene házban, ahol a látogatókat rendhagyó nyitvatartási idővel, rendezvényekkel várták szombaton.
A Székelyföldi Vadászati Kiállítás különben májusban ünnepeli fennállásának második évét. A gazdag hazai vadállomány legértékesebb trófeáit mutatja be, többek közt a világranglista 3. helyén álló barnamedve-trófeát.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!