
Fotó: Boda L. Gergely
Késő éjszakáig várták a látogatókat a közgyűjtemények szombaton a Múzeumok Éjszakája elnevezésű, Európa-szerte megtartott rendezvénysorozat keretében, amelyet 11. alkalommal szerveztek meg Romániában.
A kezdeményezés sok múzeumlátogatót vonzott Erdély-szerte, hiszen többek közt Kolozsváron, Marosvásárhelyen és a Székelyföldön is későig tartottak nyitva és kedvezményes árú jegyeket kínáltak a közgyűjtemények. A kincses városban mintegy 13 ezren voltak kíváncsiak a közgyűjteményekre.
Vészjelzés: fekete lepellel letakart műtárgyak
A Múzeumok Éjszakája célja egyrészt megismertetni a nagyközönséggel azokat az értékeket, amelyeket a kiállítótermek rejtenek, másrészt felhívni a figyelmet az értékes gyűjteményekre, hogy egész évben többen váltsanak jegyet a tárlatokra. Idén ugyanakkor egy sajátos “vészjelzés” kibocsátására is felkérte a múzeumokat a Romániai Múzeumok Országos Hálózata (RNMR), amelynek elnöke, Virgil Niţulescu arra hívta fel a figyelmet, hogy a restitúció nyomán számos közintézmény elvesztette vagy elveszítheti székhelyét, sőt értékes gyűjteménye egyes részeit is, a problémára pedig a politikum láthatóan nem tud és egyelőre nem is akar megoldást találni.
A RNMR arra kérte tagintézményeit, hogy amennyiben részt kívánnak venni a figyelemfelkeltő és egyben tiltakozó akcióban, borítsák be lepellel intézményük egyik kiemelkedően értékes és nagy érdeklődés övezte kiállítási tárgyát, ezzel tudatosítva a látogatókban, hogy ha nem születik megoldás a problémára, sok intézmény hamarosan megszűnhet.
Galamb Józsefre emlékező tárlat Vásárhelyen
Marosvásárhelyen több ezren látogatták a kiállításokat, koncerteket, kézműves-foglalkozásokat. Az esős idő ellenére folyamatosan sorba álltak az érdeklődők a Kultúrpalota jegypénztáránál, hömpölygött a tömeg egyik múzeumból a másikba. Magyar és román klasszikusok a képtárban, Bernády György dolgozószobája, Románia ókori arany és ezüst kincsei várták azokat, akik a Kultúrpalotában kezdték a múzeumok látogatását.
Sok helyen éjfél után két óráig tartottak nyitva az intézmények, ahová jelképes áron, felnőtteknek 6, gyerekeknek, diákoknak és nyugdíjasoknak 3 lejért megvásárolható karkötővel lehetett bejutni. Az arany és ezüst kincsek márciusban nyílt és vasárnap zárult vásárhelyi tárlatáról Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, több mint ötezren nézték meg a ritka, értékes leleteket.
A képzőművészeti kiállítóteremben különleges kiállítás várja még két hétig az érdeklődőket: a makói József Attila Múzeum jóvoltából Galamb Józsefre emlékeztek annak a Ford T-modell gépkocsinak a bemutatásával, amelynek a megalkotásához ő is hozzájárult. A fotókon bemutatott fejlesztés, makettek, tervek, a Henry Ford létrehozta vállalat ismertetőjét egy eredeti Ford T-modell gazdagította, amelyet azok is megcsodáltak, akik egyébként nem érdeklődnek a gépkocsigyártás iránt.
A Néprajzi Múzeumban a 19. század végi vásárok világába tekinthettek be, egy másik teremben a csipke történetével, a bábszínház kezdeteivel, régi bábukkal, kellékekkel ismerkedhettek az érdeklődők.
Cégtáblák és életképek
Több ezren látogatták meg a kincses városbeli közgyűjteményeket is szombat este. A Múzeumok Éjszakájára számos kolozsvári intézmény készült külön programokkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel, interaktív rendezvényekkel, koncertekkel. A Bánffy-palotában működő Szépművészeti Múzeum Egy éjszaka a palotában címmel szervezte meg idei rendezvényét este nyolc és éjjel egy óra között.
A Bánffy-palotában egyébként Jim Sumkay belga fotós tárlatát lehetett megtekinteni: a művész különböző feliratok, cégtáblák mellett található életképeket örökít meg, a fotókon látható dolgok pedig leggyakrabban komikus kapcsolatban állnak a szöveggel. A kolozsvári múzeumlátogatók közül sokan megtekintették a gyógyszerészeti és néprajzi múzeum állandó kiállításait is.
A néprajzi múzeumban ezúttal Albrecht Dürer metszeteit lehetett megcsodálni szimbolikus összegért. Székelyföldi intézmények is bekapcsolódtak a rendezvénysorozatba, így immár második alkalommal szervezték meg a Múzeumok éjszakáját a Székelyföldi Vadászati Kiállításnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Bene házban, ahol a látogatókat rendhagyó nyitvatartási idővel, rendezvényekkel várták szombaton.
A Székelyföldi Vadászati Kiállítás különben májusban ünnepeli fennállásának második évét. A gazdag hazai vadállomány legértékesebb trófeáit mutatja be, többek közt a világranglista 3. helyén álló barnamedve-trófeát.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!