2010. november 30., 10:122010. november 30., 10:12
A tizenhat énekszámot és hat zenekari számot tartalmazó zenei anyag Szigligeti szövegével együtt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött kéziratok közül került elő. A művet ugyanis az 1844-es Nemzeti Színházban tartott premiert követő bemutatók után nem játszották, holott a népszínmű műfaját tekintve egy reprezentatív Erkel-darabról van szó – mutatott rá az előadás rendezője, egyben karmestere. Selmeczi György szerint az is kimutatható, hogy bár a „főcsapás” iránya a verbunkos integrálása volt, Erkelt érdekelték az autentikus népzenei elemek és használta is azokat.
„Az Erkel-év sűrű eseményei közül hiányoztak a felfedezések, sem az ember jellemrajza nem lett gazdagabb, sem az alkotó és intézményteremtő képe nem vált igazán mozgalmassá, még mindig papirosízű, iskolás” – vélte a rendező, hangsúlyozva, hogy Erkel nemcsak a magyar operajátszás megteremtője volt, de a reformkori magyar nyelvű színjátszás is sokat köszönhet neki. A karmester szerint a magyar színházművészet különös jellemzője, hogy eleve zenés színházként indult. Mint mondta, erre sok momentum utal, amelyekre akkor bukkant, amikor előbb Schwajda György, majd Jordán Tamás megbízásából a budapesti Nemzeti Színház előadásokkal illusztrálható történetén dolgozott.
A Két pisztoly szerzője, Szigligeti Ede ugyancsak izgalmas személyiség, színész, rendező, író, dramaturg és könyvtáros is volt, megteremtette a népszínmű műfaját, amely a musical comedy magyar ősének tekinthető – emelte ki Selmeczi György, megjegyezve, hogy a Két pisztolyt Erkel igényes zenei kísérete fölértékelte. A darabot Szigligeti Ede szülővárosa, Nagyvárad állami színházának magyar nyelvű tagozata, a Szigligeti Társulat művészei – Gajai Ágnes, Tóth Tünde, Dimény Levente és Varga Balázs –, valamint a Kolozsvári Magyar Opera tagjai – Covacinschi Yolanda, Mányoki Mária, Bardon Toni és Mányoki László – adják elő a kolozsvári opera zenekarának közreműködésével. A népszínmű szövegét Solt Róbert dramaturg dolgozta át.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.