
Fotó: Krónika
2008. július 18., 00:002008. július 18., 00:00
A Josihiro Kurita rendezte Téli rege című produkciójukat szombaton 19 órától a nemzeti színházban láthatja a kolozsvári közönség.
Az előadást Japánban, a Ryutopia Művészeti Központban mutatták be először 2005-ben, azóta sikeresen vendégszerepelt a világ számos országában – meghívott produkcióként vett részt a 2006-os Shakespeare Fesztiválon Craiován, ahol különböző országok jeles színikritikusai fogadták elismeréssel. A japán társulat idei turnéja során Magyarországon, a gyulai Shakespeare Fesztiválon is fellépett, szerdán pedig a nagyváradi színházkedvelők csodálhatták meg a sajátos tér-, idő- és mozgásviszonyokat felmutató előadást.
Josihiro Kurita rendező a Ryutopia csapatával több Shakespeare-darab, köztük a Macbeth, a Lear király, az Othello és a Hamlet no-színházi hagyományokon alapuló adaptációját jegyzi. A Ryutopia no-színház Shakespeare-sorozat néven ismert művészeti kezdeményezés tette világhírűvé a régi japán kikötővárosban, Niigatában működő, egy hangversenyteremmel, egy színházi teremmel és egy no-színházi térrel rendelkező Ryutopia Művészeti Központot.
Shakespeare darabjai gyakran két szinten jelenítik meg az általuk tükrözött világot, a Téli rege is egyidejűleg láttatja a Leontes király oktalan féltékenysége által előidézett tragédiát és az istenek gondviselését, amelynek köszönhetően végül minden a helyére kerül. A Josihiro Kurita által létrehozott előadás formanyelve az idő problematikáját állítja középpontba, az idő múlását a japán mentalitás fényében mutatja meg. Az előadást a színészi játék és a no-színházi elemek sajátos használata teszi különlegessé.
A no-színház a műveltebb társadalmi réteg műfajaként számon tartott hagyományos japán színjátékforma, önálló műfaji jellegzetességeit a 15. században nyerte el. A no szót megjelenítő írásjegy eredeti jelentése: képesség, ügyesség, tehetség. Előadói nem megszemélyesítők, hanem mesélők: megjelenésükkel, maszkjaikkal, jelmezeikkel és mozdulataikkal nem cselekményt játszanak el, hanem a történet lényegét érzékeltetik. Motokijo Zeami színész-drámaírót tekintik a no-színház atyjának, ugyanis ő volt a műforma elméleti megalapozója, írásai évszázadok óta útmutatással szolgálnak az előadóknak, így több mint hatszáz év távlatából is változatlanul sikerült megőrizniük a Zeami mester által kifejlesztett színházi formát. A no-színházi előadások ma is Zeami 1424-ben született Kakyô (A virágok tükre) című munkájában megfogalmazott kompozíciót, a mester által rögzített, a szavalatokra, az előadók arcjátékára és táncára vonatkozó előírásokat, valamint a no-darab színrevitelének alapelveit tükrözik. Ezek a több száz éves színházi technikák érvényesülnek a Ryutopia társulat Téli rege-adaptációjában is.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.