
Fotó: Krónika
2008. július 18., 00:002008. július 18., 00:00
A Josihiro Kurita rendezte Téli rege című produkciójukat szombaton 19 órától a nemzeti színházban láthatja a kolozsvári közönség.
Az előadást Japánban, a Ryutopia Művészeti Központban mutatták be először 2005-ben, azóta sikeresen vendégszerepelt a világ számos országában – meghívott produkcióként vett részt a 2006-os Shakespeare Fesztiválon Craiován, ahol különböző országok jeles színikritikusai fogadták elismeréssel. A japán társulat idei turnéja során Magyarországon, a gyulai Shakespeare Fesztiválon is fellépett, szerdán pedig a nagyváradi színházkedvelők csodálhatták meg a sajátos tér-, idő- és mozgásviszonyokat felmutató előadást.
Josihiro Kurita rendező a Ryutopia csapatával több Shakespeare-darab, köztük a Macbeth, a Lear király, az Othello és a Hamlet no-színházi hagyományokon alapuló adaptációját jegyzi. A Ryutopia no-színház Shakespeare-sorozat néven ismert művészeti kezdeményezés tette világhírűvé a régi japán kikötővárosban, Niigatában működő, egy hangversenyteremmel, egy színházi teremmel és egy no-színházi térrel rendelkező Ryutopia Művészeti Központot.
Shakespeare darabjai gyakran két szinten jelenítik meg az általuk tükrözött világot, a Téli rege is egyidejűleg láttatja a Leontes király oktalan féltékenysége által előidézett tragédiát és az istenek gondviselését, amelynek köszönhetően végül minden a helyére kerül. A Josihiro Kurita által létrehozott előadás formanyelve az idő problematikáját állítja középpontba, az idő múlását a japán mentalitás fényében mutatja meg. Az előadást a színészi játék és a no-színházi elemek sajátos használata teszi különlegessé.
A no-színház a műveltebb társadalmi réteg műfajaként számon tartott hagyományos japán színjátékforma, önálló műfaji jellegzetességeit a 15. században nyerte el. A no szót megjelenítő írásjegy eredeti jelentése: képesség, ügyesség, tehetség. Előadói nem megszemélyesítők, hanem mesélők: megjelenésükkel, maszkjaikkal, jelmezeikkel és mozdulataikkal nem cselekményt játszanak el, hanem a történet lényegét érzékeltetik. Motokijo Zeami színész-drámaírót tekintik a no-színház atyjának, ugyanis ő volt a műforma elméleti megalapozója, írásai évszázadok óta útmutatással szolgálnak az előadóknak, így több mint hatszáz év távlatából is változatlanul sikerült megőrizniük a Zeami mester által kifejlesztett színházi formát. A no-színházi előadások ma is Zeami 1424-ben született Kakyô (A virágok tükre) című munkájában megfogalmazott kompozíciót, a mester által rögzített, a szavalatokra, az előadók arcjátékára és táncára vonatkozó előírásokat, valamint a no-darab színrevitelének alapelveit tükrözik. Ezek a több száz éves színházi technikák érvényesülnek a Ryutopia társulat Téli rege-adaptációjában is.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.