Hirdetés

Sardar Tagirovsky rendező Erdélybe vezető útjáról, a színházcsinálás módszereiről, kihívásairól

•  Fotó: Facebook/Sardar Tagirovsky

Fotó: Facebook/Sardar Tagirovsky

A 20. század új irányzatai nagyon fontosak, viszont nem elegek ahhoz a varázslathoz, ami a színpadon és a kulisszák mögött történik – vallja Sardar Tagirovsky színházi rendező, aki szerint a szakma egyik csúcsa, hogy megfeledkezik önmaga szakmaiságáról. Az évekig Sepsiszentgyörgyön, jelenleg Szatmárnémetiben dolgozó színházi szakembert az oroszországi Kazanyból sodorta a szél Erdélybe, ahol különböző színházi módszerekkel is kísérletezik. Az ide vezető útról és a rendezői szakma kulisszatitkairól mesélt a Krónikának.

Zoltán Ildikó

2021. augusztus 22., 21:012021. augusztus 22., 21:01

– Oroszországban született, hogyan vezetett az útja Kazanyból Magyarországra, majd Erdélybe?

– A szüleimnek munkát ajánlottak Magyarországon, ahol 6 évesen beírattak iskolába és 16 éves koromig párhuzamosan éltem ott és Oroszországban egyaránt. A gimnázium után a Shakespeare Színművészeti Akadémia színész szakán diplomáztam, illetve a Budapest Bábszínházban tanultam és dolgoztam bábszínészként. Különböző munkák mellett Olaszországban és Magyarországon a Sztanyiszlavszkij-Strasberg módszert tanulmányoztam Paolo Antonio Simioni olasz színész-rendező mellett, akivel mai napig is szoktunk együtt dolgozni. Közben felvettek a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rendező szakára, Bocsárdi László osztályába. Így vezetett az utam Erdélybe.

Hirdetés

– Az, hogy színészetet, bábszínészetet tanult, mielőtt rendező lett volna, és a Sztanyiszlavszkij-Strasberg módszert tanulmányozta, mennyire segíti a rendezői munkáját? Ezáltal több szemszögből is meg tudja közelíteni a munkafolyamatot?

– Volt, amikor nagyon segített, de néha összezavart. Számomra azért volt jó a tréninggyakorlatok megtapasztalása a különböző mestereknél, mert rájöttem, hogy a Sztanyiszlavszkij-Strasberg módszerrel és a Meyerhold technikán alapuló, Alekszej Levinszkij által megformált módszerrel is ugyanúgy el tudok jutni a belső magig, egy bizonyos idegállapotig. A mi szakmánkban fontos a nyitottság, hogy több úton tudjunk megközelíteni valamit.

Idézet
Színházat nem lehet módszerekből csinálni, habár egy színházi embernél nagy luxus, ha pályája során nem veti alá magát újabb tanulási folyamatoknak. Sztanyiszlavszkij, Grotowski vagy Meyerhold nélkül nem tartana itt a színház, hanem a 19. századi bohózatokat játszanánk a nézőknek, amivel nem lenne baj, de szükség volt a 20. század új irányzataira, amelyek ebbe az irányba terelték a színház világát.”

Szerintem ezek nagyon fontosak, viszont ez nem elég ahhoz a varázslathoz, ami a színpadon és a kulisszák mögött történik. Amikor nincs ihlet, a módszerek irányából is meg lehet közelíteni a munkafolyamatot. Sokat tanulmányoztam a lenyomatai alapján Csajkovszkij zeneszerzőt, aki szerint akkor is kell tudni zenét írni, amikor nincs ihlet. Ez ránk is igaz: amikor nem találjuk a „varázslatot”, akkor nem szabad erőltetni a munkát, kicsit meg kell állni, de vannak esetek, amikor a módszereken keresztül találjuk meg önmagunkat, aztán ismét előjön az ihlet és elfelejthetjük a technikát.

•  Fotó: Facebook/Sardar Tagirovsky Galéria

Fotó: Facebook/Sardar Tagirovsky

– A kísérletezés, az alternatív színházi módszerek alkalmazása áthatja a munkáját, számos workshopnak a szervezője, társszervezője is. Mi az, amit kutat ezek által?

– Engem nagyon érdekel, hogy ez a szerkentyű, amit agynak hívunk, mennyi mindenre képes. Kettős viszonyom van ezzel kapcsolatban, mert az utóbbi időben leterhelődtem, és nem tudtam minden alkalommal megnyitni a szívem. Ezen változtatnom kell, hogy szenvedélyesebben tudjam végezni a munkám. A kurzusok és tréningek alatt sokat tanultam. Általuk tapasztaltam meg, hogy milyen ránézni egy jelenetre, egy előadásra és elfelejteni, hogyan csináltam. Nekem az a fontos, hogy belefeledkezzem a pillanatba. Biztos mindenkivel előfordult gyerekként, hogy szaladt a mezőn vagy egy téren, parkban érezve a napfényt az arcán, ami örömmel töltötte el.

Idézet
Engem ez érdekel, hogy képesek vagyunk a boldogságra, és van bennünk valami, amit képzeletnek nevezünk, ami azért van, hogy feltételezzük: bármi megtörténhet, nincs lehetetlen.”

A szakma és a gyermeki szenvedély együtt jár, mert a tréningek során azt szeretném elérni, hogy a színészeim játsszanak, ne eredményekben gondolkodjanak. A munka során szükség van a gyermeki szempontra, hogy hinni tudjunk abban, hogy létezik a varázslatok világa. A szakma egyik csúcsa a mi esetünkben, hogy megfeledkezik önmaga szakmaiságáról.

– Sepsiszentgyörgyön több fontos előadást is rendezett, melyeket számos díjjal tüntetett ki a szakma. Milyen volt Bocsárdi Lászlóval, a számos neves színészt felvonultató szentgyörgyi társulattal együtt dolgozni?

– Életre szóló élmény volt. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem harmad-
éves végzőseként a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatával rendeztem meg a Meggyeskertet vizsgaelőadásként. Ezután jött az Úrhatnám polgár, Zongota, Chioggiai csetepaté és végül a Lüszisztraté. A munkafolyamatok alatt számos színésszel voltak „nagy találkozásaim”.

– Milyen tervekkel, célkitűzésekkel érkezett a szatmárnémeti társulathoz?

– Nem voltak célkitűzéseim, amikor megérkeztem. Bessenyei Gedő István, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatója látott tőlem két előadást, és meghívott rendezni. Itt is nagyon jó színészekkel dolgoztam és találkoztam. Egyre jobban megismerjük egymást, és valószínűleg egy év múlva ismét együtt fogunk dolgozni.

– Idén is több fesztiválra megy a társulat az Ön által rendezett Raszputyin című előadással. Hogyan esett a választása Szőcs Géza drámájára, mennyire jelent kihívást egy kortárs szerző darabját színre vinni?

– Nem volt nehéz, mert nagyon inspiráló volt ez a közeg, és éreztem, hogy biztonságos kezekben vagyok. A Raszputyint Bessenyei Gedő István ajánlotta. Furcsa helyzet volt, mert ismertem a drámát, amit csak Oroszországban és Olaszországban mutattak be eddig. Szőcs Géza darabját megcsináltuk Paolo Antonio Simioni mesteremmel is Rómában. Én segítettem a színészeknek, hogyan mozgassák a bábot. Hiszek abban, hogy nem minden történik véletlenül, ezért egyből igent mondtam a Raszputyin megrendezésére a szatmári társulattal.

– Mekkora kihívást jelentett a Csongor és Tünde színrevitele, hiszen egy klasszikus darabról van szó, ráadásul az előadás a pandémia közepette született. Mennyire lehet még üzenni ezzel a fiataloknak, hogyan lehet egyáltalán megszólítani őket?

– Ez az előadás kicsivel hosszabb mint négy óra. Azt érzem, hogy a világ nagyon felgyorsult, és ezzel muszáj szembemenni. Nagy kihívás volt a Csongor és Tünde megrendezése. Egyrészt, mert nem ezzel a darabbal készültem, másrészt a Covid-megbetegedések miatt több alkalommal abba kellett hagyni a próbafolyamatot. Életem egyik legnehezebb munkája volt, néhány színész tartotta bennem a lelket. Formailag nagyon izgalmas lett, Kupás Anna díszletének és jelmezeinek, Szabó Franciska koreográfiájának, valamint Bakk Dávid László zeneszerző munkájának köszönhetően lett ilyen komplex. Istivel (Bessenyei Gedő István) pedig rendhagyó módon kerestük és alakítottuk a szöveg és a drámai költemény jellegét. Ebben a folyamatban kollektív módon segített néhány színész is. Olyan formanyelv alakult ki, mely új köntösben mutatja meg a Csongor és Tündét.

– Milyen tervei vannak a következő időszakra?

– Egy olyan évad következik, amikor többet leszek Magyarországon, mint Erdélyben. Augusztus elejétől a debreceni Csokonai Színházban a Kaméliás hölgyet próbáljuk, Oroszországban, Kazanyban a Képzelt beteget, a szegedi Kövér Béla Bábszínházban a Borsszem Jankó bábelőadást rendezem, ami újabb kihívás lesz, az évad végén pedig Szombathelyen a Sirályt viszem színre. Jövő nyáron a gyerekkoromat feldolgozó drámám alapján a Film című előadást „kell” megcsinálnom, amit már fél éve elkezdtünk próbálni, de a járvány miatt le kellett állnunk. Emellett Mrożek Mulatság című drámája is jövő nyárra van betervezve. A Harag György Társulattal is készül valami, de az még egyeztetés alatt. Ez egy sűrű évad lesz.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez

Ötnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 113. évfordulóját a Maros Megyei Könyvtár. A november 23–27. között zajló Philobiblon könyvbemutatókkal, író-olvasó találkozókkal és kulturális programokkal várja az érdeklődőket.

A 113. évfordulóját ünneplő Maros Megyei Könyvtár ötnapos rendezvénysorozatot szervez
Hirdetés
2026. november 18., szerda

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg

Kolozsvár és Nagyszeben évtizedek óta „szigetként” kapcsolja be Erdélyt a nemzetközi színházi vérkeringésbe.

Erdélyi szigetek a nemzetközi színházi térképen: három évtized, 38 miniszter, két fesztiválmérleg
2026. november 16., hétfő

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban

Egy titokzatos ajándék, egy bátor kis emberke és egy fenyegető egérsereg: E.T.A. Hoffmann klasszikus meséjét, a Diótörőt állította színpadra a kolozsvári Puck Bábszínház.

Titokzatos ajándék: karácsonyra hangoló premier a kolozsvári Puck Bábszínházban
2026. november 14., szombat

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron

Néptáncelőadások, koncertek, táncházak, kézműves foglalkozások és gyermekprogramok várják november 26. és 28. között a népi kultúra kedvelőit Kolozsváron, az immár huszonkettedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón.

Három éjjel, három nap húzzák a talpalávalót Kolozsváron
Hirdetés
2026. november 09., hétfő

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében

Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.

Először részesült erdélyi magyar alkotó, egykori csúcspolitikus a Romániai Írók Szövetsége rangos elismerésében
2026. november 08., vasárnap

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan

A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.

Nagy Ervin Kolozsváron: az erdélyi és magyarországi értelmiség egy és oszthatatlan kulturálisan
2026. november 04., szerda

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál

Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.

Kolozsvári metszéspont: nagy visszatérőkkel, új vendégfellépőkkel jubilál az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál
Hirdetés
2026. november 03., kedd

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában

A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.

Kolozsváron lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház az operában
2026. november 03., kedd

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat

A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.

Szatmári és nagyváradi színművész kapja megosztva a 2026-os Csíky András-díjat
2026. november 02., hétfő

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe

Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.

Nagyszeben és Budavár összefog: hamarosan kezdődik a dél-erdélyi szórvány magyar ünnepe
Hirdetés
Hirdetés