
Fotó: Krónika
2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Gönczi Hunor dramatizálása nyomán monodráma született az amerikai író-pszichológus regényébõl, igazi színészi kihívást teremtve Mezei Gabriella számára, aki Sallyként egy személyt, de öt személyiséget játszhat el a pódiumon. A történet szerint ugyanis Sally Porter elméje öt részre hasadt. A folyamat hosszadalmas, és sokáig rejtett maradt, amikor azonban Sally szembesül a valósággal, a felismerés sokkolóan hat a fiatal nõre. Élete az évek során fokozatosan megváltozott, beszámíthatatlan állapota miatt két tízéves ikergyermekét apjuknak ítélte a bíróság. Folyamatos és egyre erõsödõ rohamok, eszméletvesztések gyötrik, amelyet az öt személyiség váltakozása okoz. Végül a pszichiátriai osztályon ébred fel, miután az egyik énje épp öngyilkosságot akart elkövetni. A hetvenes évek egyik legnépszerûbb bestsellere, a Virágot Algernonnak szerzõje 1980-ban jelentette meg Az ötödik Sallyt, amelyet – az Algernonhoz hasonlóan – számos nyelvre lefordítottak. A színpadon Sally kezdettõl fogva egyedül van, egyedül éli meg mindazt, ami történt és történni fog. A végig változatlan helyszín, az egyszerû jelmez, a minimális kellékek együttesen ellenpontozzák és felerõsítik a színészi játékot, amelyre az elõadás erõteljesen épít. Az elõadás kezdetén az események már lezajlottak, visszaemlékezés révén leszünk a múlt tanúi. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház produkciója erdélyi õsbemutató annak ellenére, hogy korábban Kolozsváron, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem színházmûvészeti tanszékén fõiskolai vizsgaelõadásként Mezei Gabriella már játszotta egyszer Sallyt. „Nagyközönség elõtt elõször játsszuk a darabot, és az Albu István rendezõ, valamint Gönczi Hunor dramaturg által elképzelt elõadás merõben más, mint a 2006-os fõiskolai vizsgamunkám. Teljesen újjá kellett építenem a szerepet, közben persze mindig felszínre került a régi elõadás is\" – mondta Mezei Gabriella. Albu István, a rendezõ szerint olyan közös munkát sikerült megvalósítaniuk, amelyben a színész nem eszköze egy elképzelésnek, hanem alkotója is a darabnak. „Nagy kihívást jelent Mezei Gabriella számára, hiszen öt szerepet kell eljátszania, pillanatnyi idõ alatt történik a váltás egyik karakterrõl, helyzetrõl a másikra, és közben mindegyik ívét, fejlõdését is meg kell tartani\" – mondta a rendezõ. K. Cs. A hét legyet ütõ szabólegény Grimm-mese nyomán készült új elõadásra várja közönségét a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata. Szombaton 17 órától a társulat Barabás Olga rendezésében mutatja be A vitéz szabócska címû mesejátékot. A mese mindenki számára ismerõs: a vitéz szabólegényrõl szól, aki egy csapásra hét legyet üt, ezért a fejébe száll a dicsõség, és elindul szerencsét próbálni a nagyvilágba. Ahhoz, hogy elnyerje a királylány kezét, szerelmét és vele a fele királyságot, három nagyon nehéz próbát kell kiállnia. Bár lehetetlennek tûnik megbirkózni az óriásokkal, a félelmetes unikornissal és a maga körül mindent felégetõ tûzmadárral, végül – többet ésszel, mint erõvel – minden akadályt sikerül legyõznie. A elõadásban Balogh Annamária, Bartha Gyöngyvér, Cseke Péter, Deák Réka, Gönczy Katalin, Lõrinczi Rozália, Molnár József, Puskás Gyõzõ, Szélyes Andrea és Szõlõsi-Pénzes Szilárd lép fel. A zenét Apostolache Zénó jegyzi, a díszletet és a bábokat Lukácsy Ildikó tervezte. Antal Erika
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.