
Fotó: Krónika
2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Gönczi Hunor dramatizálása nyomán monodráma született az amerikai író-pszichológus regényébõl, igazi színészi kihívást teremtve Mezei Gabriella számára, aki Sallyként egy személyt, de öt személyiséget játszhat el a pódiumon. A történet szerint ugyanis Sally Porter elméje öt részre hasadt. A folyamat hosszadalmas, és sokáig rejtett maradt, amikor azonban Sally szembesül a valósággal, a felismerés sokkolóan hat a fiatal nõre. Élete az évek során fokozatosan megváltozott, beszámíthatatlan állapota miatt két tízéves ikergyermekét apjuknak ítélte a bíróság. Folyamatos és egyre erõsödõ rohamok, eszméletvesztések gyötrik, amelyet az öt személyiség váltakozása okoz. Végül a pszichiátriai osztályon ébred fel, miután az egyik énje épp öngyilkosságot akart elkövetni. A hetvenes évek egyik legnépszerûbb bestsellere, a Virágot Algernonnak szerzõje 1980-ban jelentette meg Az ötödik Sallyt, amelyet – az Algernonhoz hasonlóan – számos nyelvre lefordítottak. A színpadon Sally kezdettõl fogva egyedül van, egyedül éli meg mindazt, ami történt és történni fog. A végig változatlan helyszín, az egyszerû jelmez, a minimális kellékek együttesen ellenpontozzák és felerõsítik a színészi játékot, amelyre az elõadás erõteljesen épít. Az elõadás kezdetén az események már lezajlottak, visszaemlékezés révén leszünk a múlt tanúi. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház produkciója erdélyi õsbemutató annak ellenére, hogy korábban Kolozsváron, a Babeº–Bolyai Tudományegyetem színházmûvészeti tanszékén fõiskolai vizsgaelõadásként Mezei Gabriella már játszotta egyszer Sallyt. „Nagyközönség elõtt elõször játsszuk a darabot, és az Albu István rendezõ, valamint Gönczi Hunor dramaturg által elképzelt elõadás merõben más, mint a 2006-os fõiskolai vizsgamunkám. Teljesen újjá kellett építenem a szerepet, közben persze mindig felszínre került a régi elõadás is\" – mondta Mezei Gabriella. Albu István, a rendezõ szerint olyan közös munkát sikerült megvalósítaniuk, amelyben a színész nem eszköze egy elképzelésnek, hanem alkotója is a darabnak. „Nagy kihívást jelent Mezei Gabriella számára, hiszen öt szerepet kell eljátszania, pillanatnyi idõ alatt történik a váltás egyik karakterrõl, helyzetrõl a másikra, és közben mindegyik ívét, fejlõdését is meg kell tartani\" – mondta a rendezõ. K. Cs. A hét legyet ütõ szabólegény Grimm-mese nyomán készült új elõadásra várja közönségét a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház magyar tagozata. Szombaton 17 órától a társulat Barabás Olga rendezésében mutatja be A vitéz szabócska címû mesejátékot. A mese mindenki számára ismerõs: a vitéz szabólegényrõl szól, aki egy csapásra hét legyet üt, ezért a fejébe száll a dicsõség, és elindul szerencsét próbálni a nagyvilágba. Ahhoz, hogy elnyerje a királylány kezét, szerelmét és vele a fele királyságot, három nagyon nehéz próbát kell kiállnia. Bár lehetetlennek tûnik megbirkózni az óriásokkal, a félelmetes unikornissal és a maga körül mindent felégetõ tûzmadárral, végül – többet ésszel, mint erõvel – minden akadályt sikerül legyõznie. A elõadásban Balogh Annamária, Bartha Gyöngyvér, Cseke Péter, Deák Réka, Gönczy Katalin, Lõrinczi Rozália, Molnár József, Puskás Gyõzõ, Szélyes Andrea és Szõlõsi-Pénzes Szilárd lép fel. A zenét Apostolache Zénó jegyzi, a díszletet és a bábokat Lukácsy Ildikó tervezte. Antal Erika
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.