
Leonardo da Vinci Mona Lisa című festménye előtt jelenleg akkora tömeg tolong, hogy alig lehet megtekinteni
Fotó: Kiss Judit
Leonardo da Vinci híres festménye, a Mona Lisa saját termet kap a párizsi Louvre Múzeumban, amely lehetővé teszi, hogy jobban ki lehessen mutatni a látogatóknak. A Mona Lisa előtt tolong a legnagyobb tömeg a múzeumban.
2025. január 29., 16:312025. január 29., 16:31
2025. január 29., 16:462025. január 29., 16:46
A Mona Lisát (olaszul La Gioconda),
– írta meg a román sajtó a DPA és a Reuters közlése alapján. Emmanuel Macron francia elnök kedden a Louvre-ban tett látogatása során jelentette be.
A központi üvegpiramis. A Louvre, a világ leglátogatottabb múzeuma új bejáratot is kap, hogy a látogatók áramlását jobban lehessen kezelni
Fotó: Kiss Judit
A központi üvegpiramis alatti meglévő bejáratot áttervezik, és új kiállítótermekké alakítják át. A projektet 2031-re tervezik megvalósítani. A beruházás becslések szerint több millió euróba kerül. Ez várhatóan a jelenlegi évi 9 millióról 12 millióra növeli a látogatók számát.
A költségeket a Louvre saját bevételeiből, adományokból és a megemelt belépődíjakból finanszírozzák majd.
A Mona Lisa című kép 77 x 53 cm nagyságú, 13 mm-es nyárfatáblára olajjal festett mosolygó női portré, amely rejtélyes bölcsességet sugároz
Fotó: Wikipédia
A Louvre évek óta felhívja a figyelmet a múzeum javításra szoruló állapotára. A problémák közé tartoznak a vízszivárgás okozta károk, az elavult műszaki berendezések és a hőmérséklet-ingadozások, amelyek veszélyeztetik a műtárgyak konzerválását.
Laurence des Cars, a párizsi Louvre múzeum elnöke és igazgatója a múlt héten megkongatta a vészharangot a világ legnagyobb múzeumának állapota miatt.
Mint mondta,
és túl kevés hely áll a látogatók rendelkezésére, hogy szünetet tartsanak, egyenek vagy használják a mosdót. Párizsban a nagy közszolgálati projektek hagyományosan a francia elnökök öröksége megszilárdításának egyik módja – jegyzi meg a Reuters. A múlt hónapban Macron újranyitotta a párizsi Notre-Dame székesegyházat, amelyet öt évvel azután, hogy tűzvészben megsérült, teljesen felújítottak.

Nemcsak a párizsi Eiffel-torony, hanem a Louvre múzeumának és a versailles-i kastélynak a díszkivilágítását is a megszokottnál korábban lekapcsolják. A jelképes intézkedés a lakosságot is energiatakarékosságra ösztönzi.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Tizenhetedik alkalommal indul országjáró körútra a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) Unlimited karavánja, amely július és szeptember között szabadtéri vetítésekkel várja a közönséget Románia több városában.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
szóljon hozzá!