
Fotó: T. Koós Imola
Ma inkább az olvasóhoz való eljutás mikéntje a kérdéses, hiszen a költészet szerepét senki sem kérdőjelezi meg, ugyanaz, mint régen – fejtette ki lapunk szerkesztője, Varga László Edgár első, Cseréptavasz című verseskötetének kolozsvári bemutatóján.
2014. június 02., 19:242014. június 02., 19:24
A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent könyvet nemrég Méhes György-debütdíjjal jutalmazták Budapesten, valamint megkapta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány debütdíját is. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartott bemutatóra a Bulgakov Irodalmi Kávéházban került sor, ahol Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író volt a szerző beszélgetőpartnere.
A rendezvény felolvasással kezdődött, a stradivari és a mozdonytűz című versek hangzottak el elsőként. Selyem Zsuzsa a versek ritmikáját, zeneiségét méltatta, hozzátéve, hogy a ritmus gördülékenységét a szövegek töredezettsége, az ellentétek egymás mellé helyezése ellenpontozza.
Varga László kifejtette, fontos számára a kötött ritmus, amely a tovább segíti az olvasót a hirtelen váltásokon, ezért is ír kevesebb szabadverset. Selyem Zsuzsa felvetésére, hogy miben különbözik az újságírás a versírástól, illetve mennyiben tud mást kifejezni versben, mint publicisztikában, úgy nyilatkozott: a publicisztika nyersebb műfaj.
„Teljesen más verset írni, mint publicisztikát vagy tudósítást, hiszen utóbbi a napi penzum része, időre kész kell lennie, ezzel szemben nem lehet bármikor verset írni” – fogalmazott a költő. Hozzátette, előfordult, hogy hónapokig egyetlen verset sem írt, de az is, hogy egy-egy lejegyzett verssor évek múltával találta meg végleges helyét.
Az est során Varga László Edgár a kötetben megtalálható öt versciklus mindegyikéből felolvasott verseket. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy miért Cseréptavasz lett a kötet címe, elmondta: ragaszkodott az évekkel ezeltőtt kiválasztott címhez, mert azt szertette volna, ha van egy biztos pont a kötet összeállítása során, hiszen minden egyebet többször is megváltoztatott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!