
Fotó: T. Koós Imola
Ma inkább az olvasóhoz való eljutás mikéntje a kérdéses, hiszen a költészet szerepét senki sem kérdőjelezi meg, ugyanaz, mint régen – fejtette ki lapunk szerkesztője, Varga László Edgár első, Cseréptavasz című verseskötetének kolozsvári bemutatóján.
2014. június 02., 19:242014. június 02., 19:24
A kolozsvári Erdélyi Híradó Kiadó gondozásában megjelent könyvet nemrég Méhes György-debütdíjjal jutalmazták Budapesten, valamint megkapta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány debütdíját is. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhét keretében tartott bemutatóra a Bulgakov Irodalmi Kávéházban került sor, ahol Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író volt a szerző beszélgetőpartnere.
A rendezvény felolvasással kezdődött, a stradivari és a mozdonytűz című versek hangzottak el elsőként. Selyem Zsuzsa a versek ritmikáját, zeneiségét méltatta, hozzátéve, hogy a ritmus gördülékenységét a szövegek töredezettsége, az ellentétek egymás mellé helyezése ellenpontozza.
Varga László kifejtette, fontos számára a kötött ritmus, amely a tovább segíti az olvasót a hirtelen váltásokon, ezért is ír kevesebb szabadverset. Selyem Zsuzsa felvetésére, hogy miben különbözik az újságírás a versírástól, illetve mennyiben tud mást kifejezni versben, mint publicisztikában, úgy nyilatkozott: a publicisztika nyersebb műfaj.
„Teljesen más verset írni, mint publicisztikát vagy tudósítást, hiszen utóbbi a napi penzum része, időre kész kell lennie, ezzel szemben nem lehet bármikor verset írni” – fogalmazott a költő. Hozzátette, előfordult, hogy hónapokig egyetlen verset sem írt, de az is, hogy egy-egy lejegyzett verssor évek múltával találta meg végleges helyét.
Az est során Varga László Edgár a kötetben megtalálható öt versciklus mindegyikéből felolvasott verseket. Selyem Zsuzsa kérdésére, hogy miért Cseréptavasz lett a kötet címe, elmondta: ragaszkodott az évekkel ezeltőtt kiválasztott címhez, mert azt szertette volna, ha van egy biztos pont a kötet összeállítása során, hiszen minden egyebet többször is megváltoztatott.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
szóljon hozzá!