Fotó: A szerző felvétele
2010. június 17., 10:152010. június 17., 10:15
Magyarul kiválóan tudó, erdélyi román szülők gyermeke, ő ugyan Sulinán született, mert a bécsi döntést követően máramarosi görög katolikus származású édesapja, valamint bánsági ortodox, romántanárnő édesanyja oda menekült. Ennek ellenére az est folyamán olyan nyilvánvaló empátiával beszélt az 1944 után meghurcolt erdélyi magyar nemességről, hogy a részben magyar ajkú hallgatóságot meggyőzte: igazi européer, széles látókörű értelmiségi, aki Franciaországban is megmaradt toleráns erdélyinek.
Magyar nyelvtudásának köszönhetően 1963-ban gyakornokként került az akkori marosvásárhelyi magyar színi egyetemre. „Ez azt jelentette, hogy újságokból cikkeket vagdostam ki, tettem félre, semmi egyebet” – mondta az író. Ezekben az években már rendszeresen közölt a helyi napilapban, majd 1971-ben részt vett a Vatra irodalmi folyóirat (nem azonos a Vatra Românească szervezettel és sohasem volt szócsöve annak) alapításában, mely végig – a későbbi marosvásárhelyi véres konfliktus idején is – megőrizte józan hangvételét, nem dőlt be a nacionalista uszításnak. „Némely, akkor megjelent írásomért azért utólag szégyellem magam. A tipikus pártfaliújság stílusában íródtak” – vallotta be Culcer.
Mivel későbbi írásaival magára haragította a hatalmat, Franciaországba kellett menekülnie. Elmesélte, hogy nehéz volt a beilleszkedés, de egy idő után a francia szociológusok befogadták. A cenzúrával mint jelenséggel, működési mechanizmusával még a rendszerváltás előtt kezdett foglalkozni. Jelenleg doktorálni készül ebből a témából. Úgy véli: „Mivel az egykori sajtócenzorok közül sokan ma is élnek, meg kellene kérdezni őket, hogyan vélekednek korábbi ténykedésükről.” Dan Culcer számtalan élményét osztotta meg a hallgatósággal, amelyekből élesen kirajzolódott a kommunista rendszer kultúraellenessége.
Elmesélte, hogy a kolozsvári Mátyás-házból az utcára szórták a több száz éves köteteket, nyomtatványokat. Dan Culcer úgy véli: a régi struktúra kiszolgálói tartják kezükben ma is a román társadalmat, amely azért nem képes megújulni, mert ezek az emberek visszahúzó, retrográd politikát folytatnak. Kifejtette: szerinte Romániában 1989-ben egyáltalán nem volt forradalom. Ami akkor történt, össze sem hasonlítható az 1956-os magyar forradalommal, amely előkészítetlenül, valóban spontánul, elemi erővel robbant ki Budapesten. „A kolozsvári Donát úti albérleti lakásunkban a házigazda, Bodor úr a rádiót hallgatta 1956-ban, és sírt amiatt, ami történt. Akkor értettem meg, hogy a politika nem valami távoli dolog, hanem mindannyiunk életét befolyásolja” – vallotta Culcer.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok