
Fotó: A szerző felvétele
2010. június 17., 10:152010. június 17., 10:15
Magyarul kiválóan tudó, erdélyi román szülők gyermeke, ő ugyan Sulinán született, mert a bécsi döntést követően máramarosi görög katolikus származású édesapja, valamint bánsági ortodox, romántanárnő édesanyja oda menekült. Ennek ellenére az est folyamán olyan nyilvánvaló empátiával beszélt az 1944 után meghurcolt erdélyi magyar nemességről, hogy a részben magyar ajkú hallgatóságot meggyőzte: igazi européer, széles látókörű értelmiségi, aki Franciaországban is megmaradt toleráns erdélyinek.
Magyar nyelvtudásának köszönhetően 1963-ban gyakornokként került az akkori marosvásárhelyi magyar színi egyetemre. „Ez azt jelentette, hogy újságokból cikkeket vagdostam ki, tettem félre, semmi egyebet” – mondta az író. Ezekben az években már rendszeresen közölt a helyi napilapban, majd 1971-ben részt vett a Vatra irodalmi folyóirat (nem azonos a Vatra Românească szervezettel és sohasem volt szócsöve annak) alapításában, mely végig – a későbbi marosvásárhelyi véres konfliktus idején is – megőrizte józan hangvételét, nem dőlt be a nacionalista uszításnak. „Némely, akkor megjelent írásomért azért utólag szégyellem magam. A tipikus pártfaliújság stílusában íródtak” – vallotta be Culcer.
Mivel későbbi írásaival magára haragította a hatalmat, Franciaországba kellett menekülnie. Elmesélte, hogy nehéz volt a beilleszkedés, de egy idő után a francia szociológusok befogadták. A cenzúrával mint jelenséggel, működési mechanizmusával még a rendszerváltás előtt kezdett foglalkozni. Jelenleg doktorálni készül ebből a témából. Úgy véli: „Mivel az egykori sajtócenzorok közül sokan ma is élnek, meg kellene kérdezni őket, hogyan vélekednek korábbi ténykedésükről.” Dan Culcer számtalan élményét osztotta meg a hallgatósággal, amelyekből élesen kirajzolódott a kommunista rendszer kultúraellenessége.
Elmesélte, hogy a kolozsvári Mátyás-házból az utcára szórták a több száz éves köteteket, nyomtatványokat. Dan Culcer úgy véli: a régi struktúra kiszolgálói tartják kezükben ma is a román társadalmat, amely azért nem képes megújulni, mert ezek az emberek visszahúzó, retrográd politikát folytatnak. Kifejtette: szerinte Romániában 1989-ben egyáltalán nem volt forradalom. Ami akkor történt, össze sem hasonlítható az 1956-os magyar forradalommal, amely előkészítetlenül, valóban spontánul, elemi erővel robbant ki Budapesten. „A kolozsvári Donát úti albérleti lakásunkban a házigazda, Bodor úr a rádiót hallgatta 1956-ban, és sírt amiatt, ami történt. Akkor értettem meg, hogy a politika nem valami távoli dolog, hanem mindannyiunk életét befolyásolja” – vallotta Culcer.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.