
A Szentegyházi Gyermekfilharmónia idén, a lengyel–magyar szolidaritás évében hagyományos nyári hangversenykörútján Magyarországra, Kis-Lengyelországba és a Felvidékre látogatott augusztus 11–22. között.
2016. augusztus 24., 12:432016. augusztus 24., 12:43
A csoport négy lengyel dallal is készült a turnéra, amelyekkel nagy sikert arattak minden helyszínen. Lengyelországba a szentegyházi huszárok és három honvédcsapat hagyományőrzői is a filivel utaztak.
„Összesen százharmincnyolc gyermek, kilenc kísérővel, szakáccsal, kuktákkal, tolmáccsal, filmessel és sofőrökkel indult Szentegyházáról Lengyelország felé. Együttesünket lengyelországi tartózkodásunk első három napján hagyományőrző huszárok kísérték Erdélyből és Magyarországról” – tudtuk meg Haáz Sándor karnagytól, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjétől. Kilenc helyszínen tíz koncertet és egy kisebb hangversenyt tartottak. Azt is megtudtuk, hogy három nem szentegyházi fiatal is felvételt nyert eredményei alapján a filharmóniába, a nagyváradi Baranyi Nagy Tünde, a kézdiszentkereszti Gáspár Henrietta és az alsósófalvi Fülöp Attila.
Haáz Rezső szülővárosában is jártak
Első koncertjüket a magyarországi Nyíradonyban tartották meg augusztus 11-én, ezt másnap a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban folytatták, ami egyben a lengyel dalok főpróbája is volt, majd augusztus 13-án a három autóbusz elindult Lengyelországba. Az első állomás Szczawnica volt, ide érkeztek az 1848/49-es szabadságharc hagyományőrző csapatai is. Délután Ószandecben díszmenetben vonultak a Szent Kinga-kolostor udvarára hangversenyt tartani. Aztán a Dunajecen tutajoztak, és énekeltek a huszárokkal együtt. Szczawnicán, a városi gyógyfürdőt annak idején kiépítő Szalay József, illetve Eszterházy János szobránál koszorúztak, az emlékhelyeken a honvédek díszlövéseket adtak le.
Tarnówban a csapat felkereste Bem apó, az 1848/49-es szabadságharc hős tábornokának síremlékét, megkoszorúzta a magyar nyelvű emléktáblát, ezt szabadtéri koncert követte. Luzsnán szintén szabadtéri kiskoncertet tartottak, majd számtalan magyar honvédsírt szalagoztak fel a gyermekek. Innen Krakkóba utaztak, ahol bár a szabadtéri nagykoncert végét ismét elmosta az eső, a jezsuita templomban tartott hangverseny Haáz szerint talán a legszebben sikerült a turné alatt.
A hazaúton a filisek felléptek a kórusvezető nagyapja, a székelyudvarhelyi múzeum névadója, Haáz Rezső szülővárosában, a felvidéki Szepesbélán, majd Magyarországra visszatérve augusztus 20-án Miskolcon adtak díszhangversenyt, amit óriási táncház és vidám utcazenélés követett. A gyermekfilharmónia idei hangversenykörútját Ózdon zárta. Haáz Sándor elmondta, az utazás költségeit a Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázat fedezte, de az étkezést és a szállást önerőből oldották meg.
Az együttes kísérője, tolmácsa, Biróné Hasznos Hanna javaslatára négy lengyel éneket sikerült beilleszteni a repertoárba – mesélte Haáz. Így két lengyel népdal, egy mozgalmi nóta és egy szent ének – mely a lengyelek Fekete Madonnájához köthető – került be a repertoárba. Ez utóbbi nagyon népszerű katolikus búcsús ének, amit meghatottan együtt énekelt a közönség a gyermekekkel – tudtuk meg. A mozgalmi nótát (magyarul: Hajnal óráján) a lengyelek sördalként ismerik, a Kakukk Jankót és az Egri ménest magyar és lengyel szöveggel is előadta a kórus.
Segítettek a kiejtésben
A turné résztvevői naplót vezetnek élményeikről. Tamás Krisztina lassan öt éve tagja a csoportnak, most tizenöt éves, kórustagként kezdte, majd fuvolásként került át a zenekarba. Lapunknak elmesélte, hogy az idei turné valóban eseménydús volt. Számára legkedvesebb emlékként a dunajeci tutajozás maradt meg. Krisztina azt is elmondta, hogy szeret utazni, s bár hosszú volt az út, a jó társaságnak köszönhetően sosem volt unalmas. „A lengyel közönség nagyon lelkes volt, főleg a lengyel dalok hallatán. Velünk együtt énekeltek, de volt olyan eset is, amikor utólag kedvesen kijavították az apróbb kiejtési hibákat” – tette hozzá Tamás Krisztina.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
szóljon hozzá!