Részben önerőből turnéztak a filisek

A csoport négy lengyel dallal is készült a turnéra, amelyekkel nagy sikert arattak minden helyszínen. Lengyelországba a szentegyházi huszárok és három honvédcsapat hagyományőrzői is a filivel utaztak.

„Összesen százharmincnyolc gyermek, kilenc kísérővel, szakáccsal, kuktákkal, tolmáccsal, filmessel és sofőrökkel indult Szentegyházáról Lengyelország felé. Együttesünket lengyelországi tartózkodásunk első három napján hagyományőrző huszárok kísérték Erdélyből és Magyarországról” – tudtuk meg Haáz Sándor karnagytól, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia vezetőjétől. Kilenc helyszínen tíz koncertet és egy kisebb hangversenyt tartottak. Azt is megtudtuk, hogy három nem szentegyházi fiatal is felvételt nyert eredményei alapján a filharmóniába, a nagyváradi Baranyi Nagy Tünde, a kézdiszentkereszti Gáspár Henrietta és az alsósófalvi Fülöp Attila.

Haáz Rezső szülővárosában is jártak

Első koncertjüket a magyarországi Nyíradonyban tartották meg augusztus 11-én, ezt másnap a nyíregyházi evangélikus nagytemplomban folytatták, ami egyben a lengyel dalok főpróbája is volt, majd augusztus 13-án a három autóbusz elindult Lengyelországba. Az első állomás Szczawnica volt, ide érkeztek az 1848/49-es szabadságharc hagyományőrző csapatai is. Délután Ószandecben díszmenetben vonultak a Szent Kinga-kolostor udvarára hangversenyt tartani. Aztán a Dunajecen tutajoztak, és énekeltek a huszárokkal együtt. Szczawnicán, a városi gyógyfürdőt annak idején kiépítő Szalay József, illetve Eszterházy János szobránál koszorúztak, az emlékhelyeken a honvédek díszlövéseket adtak le.

Tarnówban a csapat felkereste Bem apó, az 1848/49-es szabadságharc hős tábornokának síremlékét, megkoszorúzta a magyar nyelvű emléktáblát, ezt szabadtéri koncert követte. Luzsnán szintén szabadtéri kiskoncertet tartottak, majd számtalan magyar honvédsírt szalagoztak fel a gyermekek. Innen Krakkóba utaztak, ahol bár a szabadtéri nagykoncert végét ismét elmosta az eső, a jezsuita templomban tartott hangverseny Haáz szerint talán a legszebben sikerült a turné alatt.

A hazaúton a filisek felléptek a kórusvezető nagyapja, a székelyudvarhelyi múzeum névadója, Haáz Rezső szülőváro­sában, a felvidéki Szepesbélán, majd Magyarországra visszatérve augusztus 20-án Miskolcon adtak díszhangversenyt, amit óriási táncház és vidám utcazenélés követett. A gyermekfilharmónia idei hangversenykörútját Ózdon zárta. Haáz Sándor elmondta, az utazás költségeit a Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázat fedezte, de az étkezést és a szállást önerőből oldották meg.

Az együttes kísérője, tolmácsa, Biróné Hasznos Hanna javaslatára négy lengyel éneket sikerült beilleszteni a repertoárba – mesélte Haáz. Így két lengyel népdal, egy mozgalmi nóta és egy szent ének – mely a lengyelek Fekete Madonnájához köthető – került be a repertoárba. Ez utóbbi nagyon népszerű katolikus búcsús ének, amit meghatottan együtt énekelt a közönség a gyermekekkel – tudtuk meg. A mozgalmi nótát (magyarul: Hajnal óráján) a lengyelek sördalként ismerik, a Kakukk Jankót és az Egri ménest magyar és lengyel szöveggel is előadta a kórus.

Segítettek a kiejtésben

A turné résztvevői naplót vezetnek élményeikről. Tamás Krisztina lassan öt éve tagja a csoportnak, most tizenöt éves, kórustagként kezdte, majd fuvolásként került át a zenekarba. Lapunknak elmesélte, hogy az idei turné valóban eseménydús volt. Számára legkedvesebb emlékként a dunajeci tutajozás maradt meg. Krisztina azt is elmondta, hogy szeret utazni, s bár hosszú volt az út, a jó társaságnak köszönhetően sosem volt unalmas. „A lengyel közönség nagyon lelkes volt, főleg a lengyel dalok hallatán. Velünk együtt énekeltek, de volt olyan eset is, amikor utólag kedvesen kijavították az apróbb kiejtési hibákat” – tette hozzá Tamás Krisztina.