
Restaurálják Feszty Árpád A magyarok bejövetele című körképét az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, a látogatók előtt zajló munkálatok előreláthatóan augusztusig tartanak – tájékoztatta az intézmény marketingvezetője az MTI-t.
2016. május 03., 18:562016. május 03., 18:56
Kodácz Csengele emlékeztetett arra, hogy a monumentális festmény Henryk Lipowicz lengyel restaurátor és kollégái munkájának köszönhetően 1991 és 1995 között született újjá. Az elmúlt több mint két évtizedben a körképen jelentős restaurátori beavatkozás nem történt, így időszerűvé vált a panorámakép portalanítása, a kisebb sérülések kijavítása.
A körkép a következő hónapokban is látogatható marad, a munkálatok leglátványosabb részeit pedig nyitvatartási időben végzik el a szakemberek. A felújítás alatt tematikus napokat tervez az emlékpark, amelyeken a látogató a munkálatok kulisszatitkairól is hallhat a restaurátoroktól.
A monumentális alkotás története 1891-ben kezdődött. Feszty Árpád egyik párizsi útja során megnézte Detaille és Neuville körképét, a Napóleoni csatát. Ezen felbuzdulva ő is hasonló elképzeléssel állt elő: a bibliai özönvíz történetét akarta vászonra vinni. Felesége megrettent a hír hallatán, hiszen ő is festő volt, tudta mekkora költségekkel jár egy ilyen beruházás. Végül apósa, Jókai Mór beszélte rá, hogy fesse meg inkább a honfoglalást.
A magyarok bejövetele 1894 tavaszára készült el, több festőtársa – köztük Medgyánszky László – is segítségére volt a hatalmas munkában. A képet 1894. május 13-án mutatták be először a budapesti millenniumi kiállításon, a vásznat később lebontották, és Londonba vitték a világkiállításra. 1909-ben került vissza Budapestre. Eredeti épületét a Szépművészeti Múzeum építése miatt lebontották, ezért „ideiglenes” faépületben kapott helyet a Városliget mutatványosai között. A második világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és vászna is megsérült. 1991-ben egy lengyel csapat nyerte meg a körkép helyreállítását célzó pályázatot. A helyreállítás öt éven keresztül tartott.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
szóljon hozzá!