Rendet tesznek az Ady-ereklyék között

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) három munkatársa: Hegyi Katalin muzeológus, Ady-kutató, Parragi Márta muzeológus, a PIM kézirattárának munkatársa és Sidó Anna művészettörténész, muzeológus „vendégeskedik\" jelenleg a nagyváradi Ady-emlékmúzeumban – adta hírül az Erdon.ro portál.

A két intézmény, a PIM és az Ady-múzeumot működtető Körösvidéki Múzeum vezetői három évvel ezelőtt együttműködési szerződést írtak alá azzal a céllal, hogy a jelentős Ady-gyűjteménnyel rendelkező fővárosi kulturális intézmény képviselői fel tudják térképezni a váradi gyűjtemény anyagát. Az első évben felmérték a gyűjteményt, és az anyagot úgy osztályozták, ahogy a PIM-ben is felépül a kézirattár rendje. Rendezték az Adyval kapcsolatos kéziratokat, a költő által írt és a neki szóló leveleket pedig címjegyzékbe vették. Az értékes kézira­tok számára savmentes levéltári dobozokat is hoztak magukkal, ezekben helyezték el a leveleket, Imre Zoltánra, az emlékmúzeum vezetőjére bízva azok tartalmát.

A PIM munkatársai tavaly azzal a fő feladattal tértek vissza, hogy tovább folytassák a címjegyzék bővítését. Ez azért volt rendkívül fontos, mert a címjegyzék létrehozásával mindenki számára sokkal könnyebben kutathatóvá, áttekinthetővé vált a Váradon levő gyűjtemény. Tavaly sikerült az összes kéziratot leltárba venni, a gyűjteményben szereplő fotókat pedig Sidó Anna digitalizálta, egy részüket címjegyzékbe vette.

Folytatják, amit elkezdtek

Ezúttal a szakemberek azért tértek vissza, hogy az aprónyomtatványokat és a lapkivágatokat is felvegyék a címjegyzékbe, illetve ebben az évben a gyűjtemény képzőművészeti részét is leltárba veszik, és elkezdik az emlékmúzeum történetére vonatkozó dokumentumok ellenőrzését. Parragi Márta korábban a PIM kézirattárában talált az Ady Endre Emlékmúzeum alapító igazgatója, Tabéry Géza náluk található hagyatékrészében olyan iratokat, amelyek a váradi emlékmúzeum megalapításával és állományával kapcsolatosak. Ezekben tételesen fel van sorolva például, hogy az intézmény anyagának gerincét adó Rozsnyai Kálmán-féle Ady-ereklyegyűjteményből 400 darab könyv került hozzájuk, és így tovább.

A PIM kutatója ekkor rádöbbent, hogy a helyszínen is tanulmányozni kellene az alapítással kapcsolatos iratokat, hiszen nemcsak listák vannak itt, hanem olyan dokumentumok is, melyek műtárgyak és könyvek adományozásáról szólnak, és olyan éves jelentések is, amiket még személyesen Tabéry Géza készített. Emellett a korábbi leltárkönyveket is át kell nézniük, hogy megállapíthassák, minden megvan-e. Ezt az összehasonlítást viszont csak azt követően tudják elvégezni, miután az egész gyűjteményt „rendbe tették\", hogy Imre Zoltánnak már könnyebb dolga legyen, ha ezt a munkát folytatni akarja. A hétvégén E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója is Váradra érkezik, és találkozik töbek között Aurel Chiriackal, a Körösvidéki Múzeum vezetőjével is.

Érdekes összefüggések

A szakemberek tavaly például olyan emberekről találtak leveleket vagy valamilyen megsárgult fényképet, akikről addig is tudták, hogy kapcsolatban álltak Adyval, de nem voltak úgymond „kézzel foghatók\". Az idén az volna a legnagyobb szenzáció, ha Fehér Dezsőnéről találnának egy fotót, mert ma sem tudjuk, hogy nézett ki. Fehér Dezsőné Ady egykori váradi szerkesztőjének, a Nagyváradi Napló főszerkesztőjének volt a felesége, aki nemcsak Adyval volt jó barátságban, de jól ismerte a költő váradi barátait, családját, Lédát, végül pedig Csinszkát és a csucsai otthont is. Mindannyiuktól fontos, dokumentumértékű leveleket őrzött.

Fehér Dezsőnét a fasiszták 1944-ben lányával és unokájával együtt a hitleri Németországba deportálták, mindannyian egy náci haláltáborban végezték, vagyonát a nácik elkobozták. Kérdés, hogy az eredeti levelek közül fennmaradt-e valami, szövegük azonban szerencsére megmaradt Dénes Zsófia Akkor a hársak épp szerettek című könyvében, amelyet az 1942-ben a Fehérnével töltött hónapjai tapasztalataiból, az asszony visszaemlékezéseiből állított össze.

A remény megvan erre, hiszen Halász Lajosról, a Nagyváradi Friss Újság szerkesztőjéről, Ady egykori váradi ivócimborájáról is előkerült egy fénykép az emlékmúzeumban végzett kutatás során.