„Soha nem rendeztek még ilyen nagyszabású kiállítást Rembrandt, a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész metszeteiből Romániában, mint amilyen április 12-én nyílik Kolozsváron. Amiért előbb a kincses városban, és nem Bukarestben láthatja a közönség a kivételes tárlatot, egyszerű: ami Németországnak Bajorország, az Romániának Erdély” – jelentette ki Thomas Emmerling luxemburgi műgyűjtő a Rembrandt, a metszet művészetének csúcsa című tárlat hétvégi beharangozó sajtótájékoztatóján.
2014. március 09., 19:562014. március 09., 19:56
A műgyűjtő hozzáfűzte, a vándorkiállítást júniustól Bukarestben, Iaşiban és Temesváron is bemutatják. Az alkotások tulajdonosa azt is kifejtette: ez a lehető legteljesebb tárlat a holland művész metszeteiből, hiszen a létező 286 darabból 273-at láthat április 12. és június 8. között a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumba látogató közönség.
Mint ecsetelte, a metszeteket azokról a nyomólapokról nyomtatták, amelyeket Amand Durand francia képzőművész restaurált és dolgozott fel 1865 és ’67 között a Francia Nemzeti Könyvtár megbízásából. Kifejtette, arról sajnos nem lehet szó, hogy az eredeti Rembrandt-metszeteket állítsák ki, hiszen az eredeti nyomólapok megsérültek, deformálódtak az idő folyamán, ezért volt szükség a restaurálásukra.
Vasile Radu műkritikus szerint egy metszet értéke akár az 50 ezer eurót is elérheti. Thomas Emmerling arról is beszélt, Rembrandt azért készített metszeteket, mert az olajfestményeket csak a gazdag nemesek tudták megfizetni, míg a metszeteket a vékonypénzű műkedvelők is meg tudták vásárolni. Mint mondta, a tárlat anyagát korábban Stuttgart mellett és Varsóban is bemutatták, ahol százezres látogatottságot értek el – Kolozsváron a 10–50 ezer látogató már nagy sikernek számítana.
Újságírói kérdésre válaszolva a műgyűjtő azt is kifejtette, a 273 metszetet két részletben állítják ki: május 10-éig az önarcképek és Biblia-ábrázolások lesznek láthatók, ezt követően pedig az egyéb portrékat és más kategóriába sorolt alkotásokat lehet megtekinteni. Rembrandt gyakorlott metszetkészítő volt, emellett számos rajza és rézkarca is fennmaradt. Alkotásai abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek holland aranykornak, illetve „arany évszázadnak” vagy egyszerűen Rembrandt korának neveznek (kb. a 17. század).
A rendkívüli tárlatot beharangozó sajtóeseményen részt vett Wouter Rejers, Hollandia tiszteletbeli konzulja is, aki elmondta: Hollandia számára azért fontos a kiállítás megszervezése, mert Rembrandt művei megmutatnak valamit az ország történelméből is, továbbá mert a legendás németalföldi művész egyensúlyt tudott teremteni az üzlet és művészet között. Radu Vasile kolozsvári művészettörténész és műkritikus úgy értékelte, a Rembrandt-kiállítás a legnagyobb figyelmesség, amelyben a kincses város művészetkedvelő közönsége részesülhetett.
Tudor Sălăjan, a múzeum igazgatója elmondta, a kiállítás belépője 20 lejbe kerül, de természetesen lesznek kedvezmények csoportoknak, diákoknak és nyugdíjasoknak is. A múzeumok éjszakáján – amikor egyébként ingyenes lesz a múzeum látogatása – a Rembrandt-tárlat megtekintéséért szimbolikus összeget, mindössze két lejt fognak kérni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!