„Soha nem rendeztek még ilyen nagyszabású kiállítást Rembrandt, a világ egyik legismertebb festője, az egyik legjelentősebb 17. századi holland művész metszeteiből Romániában, mint amilyen április 12-én nyílik Kolozsváron. Amiért előbb a kincses városban, és nem Bukarestben láthatja a közönség a kivételes tárlatot, egyszerű: ami Németországnak Bajorország, az Romániának Erdély” – jelentette ki Thomas Emmerling luxemburgi műgyűjtő a Rembrandt, a metszet művészetének csúcsa című tárlat hétvégi beharangozó sajtótájékoztatóján.
2014. március 09., 19:562014. március 09., 19:56
A műgyűjtő hozzáfűzte, a vándorkiállítást júniustól Bukarestben, Iaşiban és Temesváron is bemutatják. Az alkotások tulajdonosa azt is kifejtette: ez a lehető legteljesebb tárlat a holland művész metszeteiből, hiszen a létező 286 darabból 273-at láthat április 12. és június 8. között a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeumba látogató közönség.
Mint ecsetelte, a metszeteket azokról a nyomólapokról nyomtatták, amelyeket Amand Durand francia képzőművész restaurált és dolgozott fel 1865 és ’67 között a Francia Nemzeti Könyvtár megbízásából. Kifejtette, arról sajnos nem lehet szó, hogy az eredeti Rembrandt-metszeteket állítsák ki, hiszen az eredeti nyomólapok megsérültek, deformálódtak az idő folyamán, ezért volt szükség a restaurálásukra.
Vasile Radu műkritikus szerint egy metszet értéke akár az 50 ezer eurót is elérheti. Thomas Emmerling arról is beszélt, Rembrandt azért készített metszeteket, mert az olajfestményeket csak a gazdag nemesek tudták megfizetni, míg a metszeteket a vékonypénzű műkedvelők is meg tudták vásárolni. Mint mondta, a tárlat anyagát korábban Stuttgart mellett és Varsóban is bemutatták, ahol százezres látogatottságot értek el – Kolozsváron a 10–50 ezer látogató már nagy sikernek számítana.
Újságírói kérdésre válaszolva a műgyűjtő azt is kifejtette, a 273 metszetet két részletben állítják ki: május 10-éig az önarcképek és Biblia-ábrázolások lesznek láthatók, ezt követően pedig az egyéb portrékat és más kategóriába sorolt alkotásokat lehet megtekinteni. Rembrandt gyakorlott metszetkészítő volt, emellett számos rajza és rézkarca is fennmaradt. Alkotásai abban az időszakban születtek, amelyet a művészettörténészek holland aranykornak, illetve „arany évszázadnak” vagy egyszerűen Rembrandt korának neveznek (kb. a 17. század).
A rendkívüli tárlatot beharangozó sajtóeseményen részt vett Wouter Rejers, Hollandia tiszteletbeli konzulja is, aki elmondta: Hollandia számára azért fontos a kiállítás megszervezése, mert Rembrandt művei megmutatnak valamit az ország történelméből is, továbbá mert a legendás németalföldi művész egyensúlyt tudott teremteni az üzlet és művészet között. Radu Vasile kolozsvári művészettörténész és műkritikus úgy értékelte, a Rembrandt-kiállítás a legnagyobb figyelmesség, amelyben a kincses város művészetkedvelő közönsége részesülhetett.
Tudor Sălăjan, a múzeum igazgatója elmondta, a kiállítás belépője 20 lejbe kerül, de természetesen lesznek kedvezmények csoportoknak, diákoknak és nyugdíjasoknak is. A múzeumok éjszakáján – amikor egyébként ingyenes lesz a múzeum látogatása – a Rembrandt-tárlat megtekintéséért szimbolikus összeget, mindössze két lejt fognak kérni.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.
Puccini két egyfelvonásos darabját, A köpeny, valamint a Gianni Schicchi című műveket mutatja be egyazon produkció keretében a Kolozsvári Magyar Opera szeptember 18-án.
Erdélyi turnén lép fel József Attila-estjével Vecsei H. Miklós színművész október végén.
Öt friss magyar nagyjátékfilmet vetít romániai premierként az október 1. és 5. között zajló Filmtettfeszt filmfesztivál, amely további hat, az elmúlt egy-két évben készült egészestés fikciós alkotással várja a közönséget több mint 15 helyszínen.
Rendhagyó eseményre készül az idén 125 éves Szigligeti Színház: az ünnepi évadot egy szabadtéri eseménnyel nyitják meg szeptember 12-én, pénteken, 17.30 órától – tájékoztatott hétfőn a teátrum sajtóirodája.
szóljon hozzá!