Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Befejeződött a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek a digitalizációja, új felfedezést is tettek a szakemberek – közölte pénteken Facebook-oldalán az intézmény.
2023. január 27., 18:272023. január 27., 18:27
2023. január 27., 18:362023. január 27., 18:36
A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége pénteken közösségi oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.
Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy „A”, jobb szemében egy „I” betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit. A bejegyzés arra is kitér, hogy a digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte.
Báthory Gábor (1608-1613) fejedelmet ábrázoló festmény a Batthyáneumban
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Az iniciáléval ellátott olajfestmény a XVII.-XVIII. században készült, történelmi szempontból nagyon értékes – hangsúlyozták. Emlékeztettek, hogy a festmények sorozatot alkotnak, időrendi sorrendben követik egymást a legfontosabb erdélyi fejedelmek Báthory Istvánnal kezdődően.
A gyulafehérvári Batthyáneumot 1789-ben alapította Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész, aki halála után a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyta. Ez a legnagyobb értékű ingatlan-, könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
A parajdi bányakatasztrófa károsultjainak megsegítésére, a közösségi összefogás erejére hívták fel a figyelmet a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház hétvégi sporteseményének résztvevői.
Bocsárdi László a 40 éve alakult gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház alapító-rendezője volt, majd hosszú ideig vezette a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházat.
Bartók Béla halálának 80. évfordulójára emlékeznek a zeneszerző Temes megyei szülővárosában, Nagyszentmiklóson – tájékoztatta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szegedi regionális munkacsoportja az MTI-t.
Megtartotta évadkezdő társulati gyűlését, elkezdte 81. évadát a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata.
Két magyar filmpremier, Nemes Jeles László Árva és Enyedi Ildikó Csendes barát című rendezése is szerepel a szerdán kezdődő 82. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál versenyprogramjában.
A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház elkezdte új évadát, székhelyfelújítás miatt új helyszíneken tartja előadásait.
A Csíky András Alapítvány Kuratóriuma közölte, hogy ki az a négy, 35 év alatti erdélyi színművész, akik közül november 15-ig kiválasztják a Kossuth-díjas kolozsvári művészről elnevezett díjat.
A Maros Megyei Múzeum bejelentette, hogy a Maros Megyei Tanács határozata alapján dr. Rezi Botondot nevezték ki az intézmény ideiglenes igazgatójává.
Egy magyar úr New Yorkból címmel nyílt kiállítás Kövi Pálról, a híres Erdélyi lakoma című kötet szerzőjéről a Kolozsvári Magyar Napokon.
A romániai magyar könyvkiadás emblematikus kiadójának, a Kriterionnak az öt évtizednyi termését gyűjtötték egybe és teszik hozzáférhetővé, látogathatóvá, áttekinthetővé és kutathatóvá Kolozsváron.
szóljon hozzá!