Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Befejeződött a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár erdélyi fejedelmeket ábrázoló festményeinek a digitalizációja, új felfedezést is tettek a szakemberek – közölte pénteken Facebook-oldalán az intézmény.
2023. január 27., 18:272023. január 27., 18:27
2023. január 27., 18:362023. január 27., 18:36
A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége pénteken közösségi oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.
Az eljárás során új felfedezést is tettek: nagyítással Báthory Gábor (1608-1613) fejedelem bal szemében egy „A”, jobb szemében egy „I” betűt találtak – feltételezéseik szerint az ismeretlen festő iniciáléit. A bejegyzés arra is kitér, hogy a digitalizáció által lehetővé tett nagyfokú nagyítás az eddig nem látott részlet mellett a festmények eredeti színeit is felfedte.
Báthory Gábor (1608-1613) fejedelmet ábrázoló festmény a Batthyáneumban
Fotó: Batthyáneum könyvtár/Facebook
Az iniciáléval ellátott olajfestmény a XVII.-XVIII. században készült, történelmi szempontból nagyon értékes – hangsúlyozták. Emlékeztettek, hogy a festmények sorozatot alkotnak, időrendi sorrendben követik egymást a legfontosabb erdélyi fejedelmek Báthory Istvánnal kezdődően.
A gyulafehérvári Batthyáneumot 1789-ben alapította Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész, aki halála után a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyta. Ez a legnagyobb értékű ingatlan-, könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!