A nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes lép fel Esztelneken
Fotó: Carmina Renascentia/Facebook
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre, ahol a ferences kolostortemplomban tart koncertet a nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes.
2024. július 18., 15:132024. július 18., 15:13
A Carmina Renascentia régizene-együttes először tíz évvel ezelőtt, 2014. július 13-án tartott koncertet az esztelneki ferences templomban.
A Jónucz Alfonz (ének, furulya, viola da gamba), Keresztesi Ildikó (ének, furulya, hárfa / művészeti vezető), Kind Csilla (furulya), Lőrincz Tünde (ének, ütőhangszerek), Lőrincz Szilveszter (ének, furulya, viola da gamba), Nagy Norbert (csembaló) és Vezér János (furulya, görbekürt) alkotta együttes Salamone Rossi, Claude Goudimel, Palestrina, William Brade, John Dowland, Giorgio Mainerio műveit, illetve Balassi Bálint: Hallám egy ifjúnak minap éneklését, Valentin Haussmann: Lengyel tánc; Mária-énekek a Kájoni kódexből és Bogáti Fazakas Miklós: Az Úrnak országul (100. zsoltár) alkotásokat tűzték műsorukra.
A különböző nyelveken – héberül, latinul, franciául, angolul, németül és magyarul – megszólaló zsoltárok közös vallásos imakincsünk részei, amelyek öröm, hála, Isten utáni vágy megfogalmazói. Formai gazdagságot nemcsak a fordításoknak köszönhetően, hanem olyan kiemelkedő zenei alkotók, mint Salamone Rossi, Palestrina, Claude Goudimel, Thomas Tallis, John Dowland, Bogáti Fazakas Miklós szerzeményei által nyertek. Egy-egy zsoltáron belül is homofón és polifón dallamok váltják egymást. Liturgiai használatukon kívül, némelyikük folyamatosan él, és részévé vált a vallásos magyar énekhagyománynak. A műsorban elhangzó Balassi Bálint-vershez, amelyet „az lengyel ének: Bys ty wiedziala nótájára szerzett”, ennek egy Deák Endre által négy szólamra feldolgozott változatát, valamint egy lengyel táncot társítottak a fellépők.
Tagjai mind az egykori Collegium együttesben játszottak, és ezáltal tevékenyen részt vettek az erdélyi régizene-mozgalom fejlődésében, életében. Az együttes főként 16–17. századi erdélyi, magyar és nyugat-európai egyházi és világi zenét szólaltat meg korhű hangszereken. Feladatuknak tekintik egy olyan zenei híd kialakítását, amely a mai modern zenei ízlésvilághoz közelebb hozza, előadásmódja által élővé varázsolja a hazai és nyugati kiadványokban fellelhető hangszeres és énekelt muzsikát. Számos helyszínen és színpadon, belföldön és külföldön egyaránt bizonyították, hogy az általuk játszott régizene valóban lehet népszerű, helye és értékközvetítő szerepe van a mai hallgatóság számára. Az együttes 1980 óta visszatérő meghívottja a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak.
Párhuzamok és ellentétek mottóval indították útjára az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Ebben az évben kiemelkedő előadásokkal készülnek a fesztivál szervezői, hiszen a megszokott régi stílusok mellett kortárs zenét is hallhatnak az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Te szavadra a címe a Verbum Egyesület kiadásábanfrissen megjelent kötetnek, amely Gagyi Katinka erdélyi papokkal, szerzetesekkel, szerzetesnőkkel készített interjúit sorakoztatja fel.
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, aradi származású Piroska házaspár, amely korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írt.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!