A nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes lép fel Esztelneken
Fotó: Carmina Renascentia/Facebook
Javában zajlik a Csíkszeredai Régizene Fesztivál, amely július 21-én zárul. Ehhez kapcsolódva, a fesztivál utolsó napján, vasárnap minden zenekedvelőt várnak a háromszéki Esztelnekre, ahol a ferences kolostortemplomban tart koncertet a nagykárolyi Carmina Renascentia régizene-együttes.
2024. július 18., 15:132024. július 18., 15:13
A Carmina Renascentia régizene-együttes először tíz évvel ezelőtt, 2014. július 13-án tartott koncertet az esztelneki ferences templomban.
A Jónucz Alfonz (ének, furulya, viola da gamba), Keresztesi Ildikó (ének, furulya, hárfa / művészeti vezető), Kind Csilla (furulya), Lőrincz Tünde (ének, ütőhangszerek), Lőrincz Szilveszter (ének, furulya, viola da gamba), Nagy Norbert (csembaló) és Vezér János (furulya, görbekürt) alkotta együttes Salamone Rossi, Claude Goudimel, Palestrina, William Brade, John Dowland, Giorgio Mainerio műveit, illetve Balassi Bálint: Hallám egy ifjúnak minap éneklését, Valentin Haussmann: Lengyel tánc; Mária-énekek a Kájoni kódexből és Bogáti Fazakas Miklós: Az Úrnak országul (100. zsoltár) alkotásokat tűzték műsorukra.
A különböző nyelveken – héberül, latinul, franciául, angolul, németül és magyarul – megszólaló zsoltárok közös vallásos imakincsünk részei, amelyek öröm, hála, Isten utáni vágy megfogalmazói. Formai gazdagságot nemcsak a fordításoknak köszönhetően, hanem olyan kiemelkedő zenei alkotók, mint Salamone Rossi, Palestrina, Claude Goudimel, Thomas Tallis, John Dowland, Bogáti Fazakas Miklós szerzeményei által nyertek. Egy-egy zsoltáron belül is homofón és polifón dallamok váltják egymást. Liturgiai használatukon kívül, némelyikük folyamatosan él, és részévé vált a vallásos magyar énekhagyománynak. A műsorban elhangzó Balassi Bálint-vershez, amelyet „az lengyel ének: Bys ty wiedziala nótájára szerzett”, ennek egy Deák Endre által négy szólamra feldolgozott változatát, valamint egy lengyel táncot társítottak a fellépők.
Tagjai mind az egykori Collegium együttesben játszottak, és ezáltal tevékenyen részt vettek az erdélyi régizene-mozgalom fejlődésében, életében. Az együttes főként 16–17. századi erdélyi, magyar és nyugat-európai egyházi és világi zenét szólaltat meg korhű hangszereken. Feladatuknak tekintik egy olyan zenei híd kialakítását, amely a mai modern zenei ízlésvilághoz közelebb hozza, előadásmódja által élővé varázsolja a hazai és nyugati kiadványokban fellelhető hangszeres és énekelt muzsikát. Számos helyszínen és színpadon, belföldön és külföldön egyaránt bizonyították, hogy az általuk játszott régizene valóban lehet népszerű, helye és értékközvetítő szerepe van a mai hallgatóság számára. Az együttes 1980 óta visszatérő meghívottja a Csíkszeredai Régizene Fesztiválnak.
Párhuzamok és ellentétek mottóval indították útjára az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivált. Ebben az évben kiemelkedő előadásokkal készülnek a fesztivál szervezői, hiszen a megszokott régi stílusok mellett kortárs zenét is hallhatnak az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.
A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.
Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).
A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.
Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.
Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.
Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.
Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!