
2011. január 19., 15:442011. január 19., 15:44
A két szervezet közös közleménye szerint a Házsongárd Alapítványhoz nemrég érkezett lakossági bejelentés alapján tett helyszíni szemle során kiderült, hogy két márvány és egy homokkő síroszlopot valakik darabjaira törtek, a hozzájuk tartozó sírhelyeket pedig megszüntették. A sírkőtörmelékeken kiolvasható a zabolai Mikes, a balázsfalvi Brencsán és a csíkszentmártoni Szabó Lajos családneve, a 19. századi elhalálozási dátumok, valamint a főkormányszéki tanácsosi cím.
„Valakik (az adatokat titkosították) így készítenek jó előre nyughelyet valakik számára egy műemlék temetőben, a műemlékvédelmi törvényt semmibe véve” – olvasható a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság sajtónyilatkozatában. A két társaság emlékeztet, hogy az utóbbi évben egyre több ehhez hasonló pusztítás történt a számos erdélyi történelmi családnak és személyiségnek nyughelyet biztosító Házsongárdi temetőben, az érdeklődésükre a kolozsvári polgármesteri hivatal által küldött hivatali válasz pedig – mint közleményükben írják – nem megnyugtató. A két szervezet tavaly októberben hívta fel a városháza figyelmét a Házsongárdi temetőben folyó rombolásra.
„Az Önök kijelentései megalapozatlanok és ellentmondásban állnak a temetőben végzett munkálatokkal, melyek a temető jó irányú változásához vezettek mind a kinézet, mind a működés szempontjából” – olvasható a városvezetés hivatalos válaszában. „Nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, mely szerint műemlék sírok/sírépítmények helyére mások kerülnek, valamint teljesen alaptalan az az állítás is, hogy ezek darabjait nyersanyagként felhasználják új síremlékek alapozásánál” – áll továbbá a polgármesteri hivatal levelében.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Házsongárd Alapítvány és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság korábban többször is szót emelt a sírrombolások ellen, erről tájékoztatták Füzes Oszkárt, Magyarország bukaresti nagykövetét, és Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter is szóvá tette az ügyet Sorin Apostu kolozsvári polgármesternek. Füzes Oszkár tavaly októberi kolozsvári látogatása alkalmával elmondta: gyakran tesznek diplomáciai lépéseket a sírrongálások megakadályozása végett a román kormánynál és a kolozsvári önkormányzatnál is, ennek ellenére a helyzet egyre rosszabb.
A Házsongárd Alapítvány több száz történelmi síremlék műemlékké nyilvánítását is kezdeményezte. Jelenleg mintegy kétszáz síremlék vár arra, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) a világörökség részeként védetté nyilvánítsa, a procedúra azonban még évekig elhúzódhat.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.