
Fotó: Marx József
2009. március 17., 10:132009. március 17., 10:13
Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kérdésünkre ismertette, hogy az intézmény tulajdonában van egy ötezer tételszámos archívfotó-gyűjtemény, ez kiegészült a Marosvásárhelyi Fotóklub által felajánlott mintegy nyolcszáz tételes, díjazott művészfotókat és sajtófotókat is tartalmazó gyűjteménnyel. Mint mondta, a múzeum állományában található felvételeket rendszerezték, de kiállítótér híján egyelőre nem láthatja a nagyközönség, a kutatók viszont hozzáférhetnek a fotótörténeti szempontból is jelentős anyaghoz.
Az igazgató nem tartja elképzelhetetlennek, hogy idővel majd külön fotótörténeti osztálya is legyen a múzeumnak saját szakemberekkel, most viszont külsős kollégák segítik a gyűjtemény rendszerezését és digitalizálását. Az intézmény katalógusok és albumok kiadását, valamint egy tájékoztató DVD megjelentetését is tervezi, mert a szakemberek szerint ezek az érdeklődők számára áttekinthetőbbé tennék a gyűjteményt.
A gyarapítani kívánt gyűjtemény rendszerezői analóg fényképezőgépeket, laboratóriumi és stúdió-berendezéseket, valamint dokumentációs anyagokat várnak a fotográfia megjelenésétől az 1980-as évekig. Hasznosak lehetnek azok a dokumentumértékű fényképfelvételek, amelyeken már nem létező épületeket, helyszíneket örökítettek meg, még ha csak egy családi fotó hátterében is; olyan fotók, amelyeken az ábrázolt személyek ma már nem létező népviseleti ruhában, egyenruhában, vagy bármilyen korhű öltözetben jelennek meg; ipari, kézműves vagy népművészeti fényképek, amelyek felszámolt gyárépületet, belsőt, munkafolyamatot rögzítettek.
Szívesen fogadnak bármilyen eseményfotót, sajtófotót, amely egy történelmi, településtörténeti vagy bármilyen más (árvíz, földrengés, tűzeset stb.) alkalommal készült; szociofotókat, amelyek valamely társadalmi csoportot ábrázolnak már nem létező környezetben; olyan művészeti eseményhez, rendezvényhez kötődő képeket, amelyeken jeles előadók, alkotók szerepelnek, vagy jeles személyiségekről (politikus, irodalmár, színművész) készült portrékat, és olyan művészfelvételeket, amelyeket neves erdélyi fotográfusok készítettek.
Amennyiben a tulajdonosok igénylik, a múzeumnak felajánlott tárgyak tulajdonjogát megőrizhetik, és ha valamelyik tárgy, vagy felvétel kiállításra kerül az adományozó nevét feltüntetik a tárlókban. A nyilvántartásba vétel megkönnyítése érdekében ajánlott mellékelni a felajánló adatait, elérhetőségét, a fényképek elkészítésének helyszínét, időpontját, a rajta szereplő személyek nevét, esetenként a technikai adatokat (milyen géppel esetleg blendenyílással és zársebességgel készült).
Mindazok, akik támogatni kívánják az erdélyi fotótörténeti gyűjteményt a gyűjtemény kurátoraihoz Bálint Zsigmond fotóművészhez (0265-237445, balint.zsiga@rdslink.ro) és Vajda György fotóriporterhez fordulhatnak (0744-604-244, gyvajda@yahoo.com).
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.