
2011. március 07., 10:172011. március 07., 10:17
Régészeti kiállítás nyílt a gyulafehérvári egyházmegye ezeréves fennállása alkalmából szombaton az esztergomi Keresztény Múzeumban. A tárlatot Jakubinyi György gyulafehérvári érsek nyitotta meg a házigazda, Erdő Péter bíboros jelenlétében. A kiállítás a 2000–2008 között Daniela Marcu Istrate által vezetett feltárás eredményeit mutatja be az érdeklődőknek – közölte az Esztergom-budapesti Főegyházmegye hivatala. Elsőként a gyulafehérvári millenniumi tárlaton 2009-ben, majd 2010-ben a Budapesti Történeti Múzeumban láthatta a közönség a régészeti leleteket. A székesegyház restaurálása során megközelíthetővé váltak a több mint tíz méter magasan, másodlagosan beépített középkori kőfaragványok. Az eddig ismeretlen részletek nem csupán a bazilika történetéhez tartoznak, hanem a középkori Magyarország művészettörténetének nagy értékű emlékei.
Kísérő rendezvényként a látogatók A Gyulafehérvári Székesegyház képekben címmel Mudrák Attila alkotásait tekinthetik meg. A fotóművész először 1997-ben készített felvételeket az épületről, majd 2009-ben és 2010-ben megörökítette a felújított templomot és az újonnan letisztított kőfaragványokat.
Az 1991-ben érsekségi rangra emelt erdélyi püspökséget feltehetőleg 1009 körül Szent István király alapította. Az Árpád-kor végén az egyházmegye 13 főesperességet számlált, a 14. században pedig már 606 plébániával rendelkezett. Jelentőségét mutatja, hogy székeskáptalana a régió legfontosabb hiteleshelye volt, legkorábbi oklevele 1231-ből ismert. A jelenlegi, 12. század végén emelt székesegyház egy korábbi kisebb épület helyén áll.
A román stílusú háromhajós bazilikát a tatárjárás utáni évtizedekben gótikus stílusú épületrészekkel kiegészítve fejezték be. Az 1512-ben megépült Lázói-kápolna már a reneszánsz díszítőművészet jegyeit hordozza. A templomban található Hunyadi János kormányzó, Szapolyai János király, Izabella királyné és János Zsigmond, az első erdélyi fejedelem síremléke, továbbá a püspöki sírboltban nyugszik Márton Áron püspök is. A kiállítás létrejöttében szakmai oldalról a Teleki László Alapítvány, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, a Budapesti Történeti Múzeum és a Prímási Levéltár, támogatóként a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Szülőföld Alap, a Hieronymus Kulturális Egyesület, továbbá a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal segédkezett.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.