A Kilenc című, Györfi Csaba rendezte temesvári előadás Fellini 8½ című, félig önéletrajzi filmjének adaptációja
Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház
Nézők nélkül, főpróbai keretek közt zajlott a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Kilenc című musicaljének bemutatója. Györfi Csabával, az előadás rendezőjével arról beszélgettünk, miként hat az alkotói munkára az állandósuló bizonytalanság, és hogy létezhet-e egyáltalán nézők nélkül színház.
2021. április 04., 19:292021. április 04., 19:29
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban hónapok óta várat magára a közös térben történő élményszerzés, hiszen a városban stabilan magas a fertőzöttségi arány. Az idei évad második bemutatóját a színház zárt ajtók mögött kényszerült megtartani. A Györfi Csaba rendezésében színpadra állított Kilenc című musicalt – amely Federico Fellini 8½ című, félig önéletrajzi filmjének adaptációja – a színészek március 21-én nézők nélkül, főpróbai keretek közt játszották. Az előadás rendezőjét arról kérdeztük, hogyan hat az alkotói folyamatra és magára az alkotásra, ha a végeredmény utáni várva várt premieren nincs jelen a nagyérdemű.
A színház több ezer éves hagyománya kizárólag úgy maradhatott fenn az egyre ingergazdagabb technológiákkal élő szórakoztatóipar világában, hogy a néző-színész kölcsönhatását alapul vevő, egyszeri és megismételhetetlen találkozásra épít. A fizikai távolságtartás követelménye éppen a színházi hagyomány alapjait ingatta meg, jelentős változások elé állítva a színházi közeg valamennyi alkotóját.
A szabadúszó rendezőre és koreográfusra, Györfi Csabára is frusztrálóan hatott a színházakat fokozottan érintő, járványhelyzeti bizonytalanság. Tapasztalata szerint a bizonytalanság miatt az előadók is másképp próbálnak, mint korábban:
Hozzátette, rendezőként – akinek a folyamatban való gondolkodás az elsődleges feladata – többletkihívást jelentett állandó készenléti állapotban alkotni. „Kétszer annyi vagy még több energiát égetek ebben a helyzetben, mert úgy létezem egy próbafolyamatban, hogy bármikor megszakadhat, eltolódhat, leállhat az a rendszer, amiben éppen vagyok. Erre fel vagyok készülve, és bízom abban, hogy jól fogok improvizálni, ha lépni, váltani kell” – vázolta a rendező. Az egy éve tartó készültség azonban idővel őt is megtanította alkalmazkodni a „napról napra történő élet” állapotához.
Györfi Csaba: egyáltalán nem könnyű az alkotóknak úgy befejezni egy anyagot, hogy azt nem látta néző
Fotó: Facebook/Györfi Csaba
Bár a Kilenc című musicalben részt vevő alkotók a próbafolyamat kezdetétől sejthették, hogy az előadás egyelőre nem kerül nézők előtt bemutatásra, mégis teljes energiabedobással dolgoztak. Györfi Csaba kifejtette, az előadás felépítése közben rendszerint nem a folyamat végével foglalkozik, hiszen az egyszer úgyis bekövetkezik. Inkább arra figyel, ami az adott körülmények közt inspirálni tudja, jelen esetben például az erős egyéniségekből és számos fiatal előadóból álló temesvári társulat. Ennek ellenére érzett egyfajta csalódottságot a folyamat végén, azonban ez nem befolyásolta a próbafolyamat egészét, számára ugyanis a társulattal való találkozás és a közös ügyön való együttgondolkodás fontossága került inkább előtérbe.
– idézte fel a rendező. Elmondása szerint a Fellini-adaptáció színpadra alkalmazásánál két alapvető szempontot tartott szem előtt: egyrészt figyelt arra, hogy a történet a néző számára is személyessé tudjon válni, másrészt viszont – musicalről lévén szó – olyan erőteljes zenei világ építésére törekedett, ahol az előadók zenei tehetsége és a dalok professzionális megszólaltatása egyszerre tudja képviselni a darab dramaturgiáját. Az előadásban használt színházi elemek érvényességét azonban egyelőre nem nyílt alkalmuk a nézők jelenlétében lemérni, így a premier tulajdonképpen főpróbának felelt meg.
Györfi Csaba szerint az előadás koncepciója még inkább nélkülözhetetlenné teszi a nézők előtt történő játék aktusát. Hozzátette,
„Számomra a nézők és játszók együttes energiájából születő csoda jelenti az előadást magát. Ez párbeszéd, bármelyik fél hiánya esetében nem beszélhetünk színházról. A nézők nélküli színház üres próbálkozás valamiféle túlélésre” – mondta a rendező.
Úgy fogalmazott, a jelenlegi helyzet sajnos nagymértékben befolyásolhatja a színház definícióját és jövőjét, a nézők vágynak a színházra, az előadók arra, hogy nézzék őket, ha ez sokáig nem tud beteljesülni, mindkét fél morális sérülést szenvedhet, mely globális szinten nagyon sok embert érinthet. Reméli ugyanakkor, hogy a befektetett munka nem válik fölösleges időpazarlássá, és a nagyérdemű mielőbb élőben is megtekintheti az előadást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!