
Az 1970-es, 80-as években készült fotók kis méretűek, ezáltal is az intimitást sugallja a kolozsvári kiállítás
Fotó: Zoltán Ildikó
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
2022. február 20., 17:152022. február 20., 17:15
2022. február 20., 17:162022. február 20., 17:16
Az 1970-es, 80-as évek kolozsvári művészéletébe nyújt betekintést Szabó Tamás: Közeledés. Portréfotók az 1970-es, 1980-as évekből című tárlata.
Az 1933-ban Aradon született, később Kolozsváron élő és tevékenykedő Szabó Tamás, aki apjától leste el a fényképész szakmát, a 60-as évektől kezdődően olyan hazai újságokban és folyóiratokban publikált, mint az Igazság, a Făclia, az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, a Dolgozó Nő, A Hét, a Tribuna, a Scânteia tineretului, a Steaua, az Utunk, az Új Élet, a Korunk. Ezen kívül az Erdélyi Néprajzi Múzeum fényképésze volt több mint harminc éven keresztül.
Fotó: Zoltán Ildikó
A most megtekinthető tárlat hosszú és gazdag életpályájának csak egy szeletét mutatja be. Szabó Tamás munkája révén számos műterembe, kiállításra eljutott, ezekben az időkben alakított ki jó, közeli kapcsolatot a kolozsvári művészeti élet legjavával.
A gyűjtemény azt az érzést kelti a nézőben, mintha a portrék egy féltve őrzött családi albumból kerültek volna a falakra. A fényképalanyok olykor családi, máskor munkakörnyezetben, alkotási folyamat közben jelennek meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
„Minden egyes esetben a kép lényege és vonzereje a „pózolás” hiányában rejlik, vagyis abban a természetességben, amelynek köszönhetően felcsillan a személyesség, a személyiség” – fogalmazott Xenia Tinca művészettörténész a kiállítás bevezetőjében. A szintén művészettörténész Vécsei Hunor a kiállítás másik kurátora, aki szerint a fotók arról tanúskodnak, hogy Szabó Tamás mély baráti kapcsolatot ápolt a fotóalanyok legtöbbjével. Erről a baráti viszonyról ír Xenia Tinca is, aki úgy fogalmaz, hogy a figyelmes szemlélő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a fényképész és a megörökített portréalany közötti emberi, érzelmi, személyes kapcsolat elsődleges és elengedhetetlen forrásává válik a képalkotási folyamatnak.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei ugyanakkor rámutatott, hogy habár hatalmas anyagból dolgoztak, a fő szempont a válogatásnál az volt, hogy megragadják ezt a bensőséges viszonyt, és a válogatásba olyan portrék kerüljenek be, amelyeken látszik, hogy az alanyok felszabadultak a kamera előtt. Ezek nem beállított fotók, nem érződik a fotós feszélyező jelenléte. Vécsi úgy fogalmazott, olyan alkotásokat is beválogattak, amelyek fotóművészeti szemszögből izgalmasnak bizonyultak. Így került a tárlat anyagába a Cseh Gusztáv grafikus autójáról készült kép:
A Közeledés cím többféleképpen is értelmezhető. Leírhatja a folyamatot, mely során a művész közelített az alanyai felé, ahogy egy-egy intim, őszinte pillanatban lencsevégre kapta őket, de jelentheti azt a közeledést is, amikor a kiállításra látogatónak a terembe belépve, fizikailag is közelednie kell, hogy a részletgazdag és számos történetet elmesélő portrékat értelmezni tudja.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei Hunor elmondta, szándékosan állítottak ki kisméretű képeket, mert azok így meghittebb, bensőségesebb hatást keltenek. Hasonlóképpen fogalmazott Xenia Tinca is, aki arról írt, hogy Szabó Tamás fotóinak a kiállításra készült, viszonylag kis léptékű nagyításai méretük révén tovább fokozzák a bennük rejlő intimitást és egyben figyelemfelkeltőek, diszkréten és meggyőzően mutatják be, hogyan alakulhat át a hangulati fotó azzá a „tárolóvá”, amely a személyiséget őrzi. A kiállítást a Samuil Micu utca 7. szám alatt található Quadro Galériában tekinthetik meg az érdeklődők.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Egy csaknem eltűnt építészeti világ és a helyiek féltve őrzött emlékei kaptak új otthont a Szilágy megyei Kárásztelken, ahol nemrég felavatták a tájházat. Az épület nemcsak a múlt tárgyi örökségét mutatja be, hanem közösségi térként is szolgál majd.
szóljon hozzá!