Az 1970-es, 80-as években készült fotók kis méretűek, ezáltal is az intimitást sugallja a kolozsvári kiállítás
Fotó: Zoltán Ildikó
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
2022. február 20., 17:152022. február 20., 17:15
2022. február 20., 17:162022. február 20., 17:16
Az 1970-es, 80-as évek kolozsvári művészéletébe nyújt betekintést Szabó Tamás: Közeledés. Portréfotók az 1970-es, 1980-as évekből című tárlata.
Az 1933-ban Aradon született, később Kolozsváron élő és tevékenykedő Szabó Tamás, aki apjától leste el a fényképész szakmát, a 60-as évektől kezdődően olyan hazai újságokban és folyóiratokban publikált, mint az Igazság, a Făclia, az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, a Dolgozó Nő, A Hét, a Tribuna, a Scânteia tineretului, a Steaua, az Utunk, az Új Élet, a Korunk. Ezen kívül az Erdélyi Néprajzi Múzeum fényképésze volt több mint harminc éven keresztül.
Fotó: Zoltán Ildikó
A most megtekinthető tárlat hosszú és gazdag életpályájának csak egy szeletét mutatja be. Szabó Tamás munkája révén számos műterembe, kiállításra eljutott, ezekben az időkben alakított ki jó, közeli kapcsolatot a kolozsvári művészeti élet legjavával.
A gyűjtemény azt az érzést kelti a nézőben, mintha a portrék egy féltve őrzött családi albumból kerültek volna a falakra. A fényképalanyok olykor családi, máskor munkakörnyezetben, alkotási folyamat közben jelennek meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
„Minden egyes esetben a kép lényege és vonzereje a „pózolás” hiányában rejlik, vagyis abban a természetességben, amelynek köszönhetően felcsillan a személyesség, a személyiség” – fogalmazott Xenia Tinca művészettörténész a kiállítás bevezetőjében. A szintén művészettörténész Vécsei Hunor a kiállítás másik kurátora, aki szerint a fotók arról tanúskodnak, hogy Szabó Tamás mély baráti kapcsolatot ápolt a fotóalanyok legtöbbjével. Erről a baráti viszonyról ír Xenia Tinca is, aki úgy fogalmaz, hogy a figyelmes szemlélő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a fényképész és a megörökített portréalany közötti emberi, érzelmi, személyes kapcsolat elsődleges és elengedhetetlen forrásává válik a képalkotási folyamatnak.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei ugyanakkor rámutatott, hogy habár hatalmas anyagból dolgoztak, a fő szempont a válogatásnál az volt, hogy megragadják ezt a bensőséges viszonyt, és a válogatásba olyan portrék kerüljenek be, amelyeken látszik, hogy az alanyok felszabadultak a kamera előtt. Ezek nem beállított fotók, nem érződik a fotós feszélyező jelenléte. Vécsi úgy fogalmazott, olyan alkotásokat is beválogattak, amelyek fotóművészeti szemszögből izgalmasnak bizonyultak. Így került a tárlat anyagába a Cseh Gusztáv grafikus autójáról készült kép:
A Közeledés cím többféleképpen is értelmezhető. Leírhatja a folyamatot, mely során a művész közelített az alanyai felé, ahogy egy-egy intim, őszinte pillanatban lencsevégre kapta őket, de jelentheti azt a közeledést is, amikor a kiállításra látogatónak a terembe belépve, fizikailag is közelednie kell, hogy a részletgazdag és számos történetet elmesélő portrékat értelmezni tudja.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei Hunor elmondta, szándékosan állítottak ki kisméretű képeket, mert azok így meghittebb, bensőségesebb hatást keltenek. Hasonlóképpen fogalmazott Xenia Tinca is, aki arról írt, hogy Szabó Tamás fotóinak a kiállításra készült, viszonylag kis léptékű nagyításai méretük révén tovább fokozzák a bennük rejlő intimitást és egyben figyelemfelkeltőek, diszkréten és meggyőzően mutatják be, hogyan alakulhat át a hangulati fotó azzá a „tárolóvá”, amely a személyiséget őrzi. A kiállítást a Samuil Micu utca 7. szám alatt található Quadro Galériában tekinthetik meg az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Bukaresti Liszt Intézet idén immár 22. alkalommal rendezte meg a Magyar Zene Fesztivált, amely különleges találkozási pont a magyar zeneművészet és a román közönség számára.
A magyar irodalom közösségformáló szerepéről, az erdélyi kulturális örökség megőrzéséről és a múltfeltárás fontosságáról is szó esett a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kolozsvári díjátadó gáláján.
A főként befogadó színházként működő, de azért évente egy-két saját produkciót is bemutató kamaraszínház összesen tíz nagyszínpadi és nyolc stúdióelőadást kínál a bérleteseknek: már a jövő héten egyet-egyet.
A rossz emlékű Funar-korszakot és egy közismert hollywoodi filmes figurát idéz meg ironokusan a kolozsvbári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) idei plakátja.
Pongrác, Szervác és Bonifác napjaihoz – május 12., 13. és 14. – a magyar néphagyományban számos időjárással kapcsolatos megfigyelés és hiedelem kapcsolódik.
Roman Gutek lengyel forgalmazó, producer és jelentős filmszemlék szervezője kapja elsőként az idén létrehozott Janovics Jenő-díjat a kolozsvári Transilvania nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF).
A 2026 májusára tervezett, VI. UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja idén elmarad – jelentette be hétfőn a Facebook-oldalán a Csíki Játékszín.
Nemes László Árva című játékfilmjét is vetítik a június 12. és 21. között tartandó kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon (TIFF). Az alkotást az amerikai Film Independenttel kötött partnerség keretében mutatják be.
Barátom, a vámpír – ez a címe a családi előadásnak, amelyet a Csiky Gergely Állami Magyar Színház a magyarországi MárkusZínház független bábos műhelyével együtt mutat be.
„Kérem, szánjanak több pénzt a kultúrára!” – zárta rövid köszönőbeszédét Tompa Eszter, aki a 20. alkalommal megszervezett gálán átvette élete első Gopo-díját, a Kontinental '25 című alkotás főszerepéért.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!