Az 1970-es, 80-as években készült fotók kis méretűek, ezáltal is az intimitást sugallja a kolozsvári kiállítás
Fotó: Zoltán Ildikó
Erdélyi színészekről, írókról, képzőművészekről készített fotókat az 1970-es, 80-as években Szabó Tamás. A 89 éves fényképész gyűjteményének anyagából kiállítás tekinthető meg a kolozsvári Quadro Galériában.
2022. február 20., 17:152022. február 20., 17:15
2022. február 20., 17:162022. február 20., 17:16
Az 1970-es, 80-as évek kolozsvári művészéletébe nyújt betekintést Szabó Tamás: Közeledés. Portréfotók az 1970-es, 1980-as évekből című tárlata.
Az 1933-ban Aradon született, később Kolozsváron élő és tevékenykedő Szabó Tamás, aki apjától leste el a fényképész szakmát, a 60-as évektől kezdődően olyan hazai újságokban és folyóiratokban publikált, mint az Igazság, a Făclia, az Előre, a Falvak Dolgozó Népe, a Dolgozó Nő, A Hét, a Tribuna, a Scânteia tineretului, a Steaua, az Utunk, az Új Élet, a Korunk. Ezen kívül az Erdélyi Néprajzi Múzeum fényképésze volt több mint harminc éven keresztül.
Fotó: Zoltán Ildikó
A most megtekinthető tárlat hosszú és gazdag életpályájának csak egy szeletét mutatja be. Szabó Tamás munkája révén számos műterembe, kiállításra eljutott, ezekben az időkben alakított ki jó, közeli kapcsolatot a kolozsvári művészeti élet legjavával.
A gyűjtemény azt az érzést kelti a nézőben, mintha a portrék egy féltve őrzött családi albumból kerültek volna a falakra. A fényképalanyok olykor családi, máskor munkakörnyezetben, alkotási folyamat közben jelennek meg.
Fotó: Zoltán Ildikó
„Minden egyes esetben a kép lényege és vonzereje a „pózolás” hiányában rejlik, vagyis abban a természetességben, amelynek köszönhetően felcsillan a személyesség, a személyiség” – fogalmazott Xenia Tinca művészettörténész a kiállítás bevezetőjében. A szintén művészettörténész Vécsei Hunor a kiállítás másik kurátora, aki szerint a fotók arról tanúskodnak, hogy Szabó Tamás mély baráti kapcsolatot ápolt a fotóalanyok legtöbbjével. Erről a baráti viszonyról ír Xenia Tinca is, aki úgy fogalmaz, hogy a figyelmes szemlélő számára nyilvánvalóvá válik, hogy a fényképész és a megörökített portréalany közötti emberi, érzelmi, személyes kapcsolat elsődleges és elengedhetetlen forrásává válik a képalkotási folyamatnak.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei ugyanakkor rámutatott, hogy habár hatalmas anyagból dolgoztak, a fő szempont a válogatásnál az volt, hogy megragadják ezt a bensőséges viszonyt, és a válogatásba olyan portrék kerüljenek be, amelyeken látszik, hogy az alanyok felszabadultak a kamera előtt. Ezek nem beállított fotók, nem érződik a fotós feszélyező jelenléte. Vécsi úgy fogalmazott, olyan alkotásokat is beválogattak, amelyek fotóművészeti szemszögből izgalmasnak bizonyultak. Így került a tárlat anyagába a Cseh Gusztáv grafikus autójáról készült kép:
A Közeledés cím többféleképpen is értelmezhető. Leírhatja a folyamatot, mely során a művész közelített az alanyai felé, ahogy egy-egy intim, őszinte pillanatban lencsevégre kapta őket, de jelentheti azt a közeledést is, amikor a kiállításra látogatónak a terembe belépve, fizikailag is közelednie kell, hogy a részletgazdag és számos történetet elmesélő portrékat értelmezni tudja.
Fotó: Zoltán Ildikó
Vécsei Hunor elmondta, szándékosan állítottak ki kisméretű képeket, mert azok így meghittebb, bensőségesebb hatást keltenek. Hasonlóképpen fogalmazott Xenia Tinca is, aki arról írt, hogy Szabó Tamás fotóinak a kiállításra készült, viszonylag kis léptékű nagyításai méretük révén tovább fokozzák a bennük rejlő intimitást és egyben figyelemfelkeltőek, diszkréten és meggyőzően mutatják be, hogyan alakulhat át a hangulati fotó azzá a „tárolóvá”, amely a személyiséget őrzi. A kiállítást a Samuil Micu utca 7. szám alatt található Quadro Galériában tekinthetik meg az érdeklődők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!