Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron találkoznak a napokban olvasóikkal a szerzők
Fotó: Erdélyi Magyar Írók Ligája
Semmiféle online könyvbemutató, irodalmi est nem képes pótolni a szerzők és olvasók személyes részvételű találkozását – mondták el megkeresésünkre az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) azon tagjai, akik felolvasó körútra indulnak csütörtökön, és három székelyföldi városban lépnek fel közönség előtt.
2021. április 14., 21:182021. április 14., 21:18
2021. április 14., 22:442021. április 14., 22:44
Székelyföldi felolvasókaravánra indul az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) és az Erdélyi Híradó Kiadó április 15–17. között. Első körben Hargita megyei állomásokon, pontosabban Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron mutatja be legújabb kötetét három szerző: Karácsonyi Zsolt József Attila-díjas költő, az E-MIL elnöke, Papp Attila Zsolt Csiki László-díjas költő és Szántai János Kemény Zsigmond-díjas költő, író. A meghívottakkal Zsidó Ferenc író, kritikus, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője beszélget.
„Mivel ilyen pandémiás időket élünk, ennek a felolvasásnak a lehetősége – ami most már hála Istennek valósággá válik – fölér egy más kontinensre való utazással. Hiszen tavaly nyár óta nem nyílt lehetőség személyes találkozásra az olvasókkal” – mondta el megkeresésünkre Karácsonyi Zsolt. Hozzátette,
Az aradi születésű Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, színház- és irodalomkritikus, egyetemi adjunktus a kolozsvári egyetem média tanszékén. 2013-tól a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat főszerkesztője, 2014-től az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke. Nyolc verseskötet szerzője, több mint tíz műfordítása jelent meg. Legutóbbi kötete 2020-ban jelent meg Függőleges állat címmel.
Papp Attila Zsolt költő, újságíró a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat, a Főtér portál és a Filmtett szerkesztője – aki szintén fellép az irodalmi karavánon – az élő író-olvasó találkozók fontosságáról beszélt a Krónikának.
– mondta megkeresésünkre Papp Attila Zsolt költő. Úgy fogalmazott, ha hihetünk Kányádinak, „a vers az, amit mondani kell”, és nem mindegy, hogy egy szenvtelen képernyőnek (mint az utóbbi, pandémiás évben) vagy testileg-lelkileg jelen lévő, hús-vér embereknek mondjuk. „Nem vagyok az a kifejezetten „fellépős” alkat, aki folyton úton lenne, de már több mint egy éve nem voltam „rendes” könyvbemutatón – nemcsak a sajátomon, másén sem. Hiányzott, jó lesz, kicsit olyan, mint egy időutazás” – tette hozzá Papp Attila Zsolt, lapunk volt munkatársa. Több verseskötete látott napvilágot, A Dél kísértése 2002-ben, a Fogadó a senkiföldjén 2008-ban, a Vízimozi 2012-ben, legutóbb pedig Az atlantiszi villamos 2018-ban.
Szántai János kolozsvári költő, író, forgatókönyvíró, újságíró, filmkritikus, akinek tavaly látott napvilágot legutóbbi verseskötete, szintén az írók és olvasók személyes találkozásának jelentőségét emelte ki. „A pandémia alatt az írókról is járta a programozós vicc, hogy csak ülnek, körmölnek, mindegy, mi van odakint, sürgősségi állapot, avagy épp világszabadság. Hát, ez részben így is van.
Fotó: Gábos Albin
Ami az emberekkel való »hús-vér« találkozást, beszélgetést, vitát illeti, nem tudom, hogy viszonyulnak ehhez a programozók. Egy biztos: nekem borzasztóan hiányoztak a felolvasások, irodalmi körök, kocsmai viták. És ezt semmiféle online könyvbemutató, irodalmi est (milyen is egy virtuális irodalmi est?) nem tudta pótolni, hogy egymás szemébe nézünk, örülünk a jó szónak, becsülettel álljuk a kritikát, fizikai tér-időben kapcsolódunk egymáshoz” – fogalmazott megkeresésünkre Szántai János.
Arról is szót ejtett, van valami, amire a pandémia előtt talán nem tekintettünk akkora megbecsüléssel.
– mondta Szántai János.
A Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Zsidó Ferenc író, kritikus lesz a rendezvénysorozaton a költők beszélgetőtársa. „Bele vagyunk már savanyodva az online rendezvényekbe, úgyhogy most rendkívül izgatott vagyok, hogy végre találkozhatok a meghívott szerzőkkel és a közönséggel” – mondta a Krónikának.
Az irodalmi karaván csütörtökön 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, pénteken 18 órától a székelyudvarhelyi városháza Szent István termében, szombaton 17 órától pedig a székelykeresztúri Molnár István Múzeumban várja a közönséget. A szerzők kötetei a helyszínen megvásárolhatók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
A szeretet, ami megmarad című izlandi film érkezik a romániai mozikba – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület. Az izlandi filmet 12 éven felülieknek ajánlják és számos romániai városban vetítik.
2025. november 24–29. között hetedik alkalommal szervezi meg a Szigligeti Színház Lilliput Társulata a Fux Feszt – Erdélyi Magyar Hivatásos Bábszínházak Fesztiválját Nagyváradon.
Szerkezeti és tartalmi felújításon esett át az erdélyi kastélyok legnagyobb internetes enciklopédiája, a kastelyerdelyben.ro honlap – tájékoztatta szerkesztőségünket az Erdélyi Történelmi Családok Kutatóközpontja.
„Megtörténik, hogy a kitalált hős mintegy önálló életre kel és bevonz olyan témákat, amikkel valamikor találkoztam, elraktároztam. Ezek előjönnek, történetbe kívánkoznak” – fejtette ki első szépirodalmi könyve megírásáról Bodó Márta kolozsvári újságíró.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!