Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 21., 09:322009. szeptember 21., 09:32
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária Magyarországon élő, csángó származású iparművész és népdalénekes alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tekinthette meg a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. „Ó, én édes jó Istenem...” – csendült fel a csíksomlyói búcsúkról közismert Mária-ének a vándortárlat megnyitójának végén, miközben kint hosszú szárú, őszi eső áztatta, mosta Gyergyószentmiklós utcáinak szennyét.
A közönség néma csendben szemlélte a csángósors hitvilágát megörökítő, a szenvedéstől gyönyörű arcú „Babba Máriákat”. A tárlatnyitón megérthették a résztvevők, hogy miért „babba”, azaz szép a szenvedő Szűzanya a csángók számára. „Angyal szállt át a termen” – állapította meg az egyik szemlélő, hozzáfűzve, hogy Petrás Mária nemcsak a csodálatos kerámiaalkotásain keresztül üzent a gyergyói közönségének, hanem dalokon keresztül is. A közönséget ugyanis a Petrás Mária hangfelvételéről szóló énekek fakasztották dalra, miután meghallgatták az iparművész szintén felvételről szóló hitvallását.
Fotó: MTI Petrás Mária 1957. január 19-én született a Bákó megyei Diószénben, nyolcgyermekes csángó földművescsaládban. 1990 óta él Magyarországon, ahol 1995-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, majd ugyanitt tett mestervizsgát. Az 1990-es évektől elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít, mesterei Csekovszky Árpád és Kő Pál. 2006-ban Szervátiusz Jenő- és a Magyar Művészetért díjjal jutalmazták. |
„Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni” – üzente a művésznő, aki azt is elmondta, hogy a csángók „tudták, mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket”.
„A belső tapasztalatból fakadó hitvallás Petrás Mária művészi küldetésének is kifejezése” – továbbította Hegedűs Enikő művészettörténész levélben megfogalmazott méltató szavait Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa. A művészettörténész kifejtette, Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba. Petrás Mária művészi küldetése tehát a csángó–magyar kultúra továbbítása mellett egy harmonikus és emberséges világ művészi megfogalmazása és létrehozása.
„Nem megengedhető, hogy a Csángóföldről indult Petrás Mária munkássága – akinek több mint 170 kiállítása volt már Európában, de a tengeren túl is – ne legyen ismert Erdélyben” – fejtegette az Ora International Segélyszervezet Pro Art Galériájában elhangzott megnyitóbeszédében Ferencz Angéla. Kifejtette, hogy noha a keramikus művésznek számos alkotása megtekinthető Erdély különböző településein, a nagyközönséggel egy vándortárlat keretében óhajtották megismertetni munkásságát.
A Filmtettfeszt programjának dokumentumfilmes vonulata a szokásosnál nagyobb hangsúlyt kap idén – jelentette be a szemle szervezőcsapata.
Továbbra is töretlen a hungarikum pályázat népszerűsége, a felhívás idei 650 millió forintos keretéből 257 kérelem részesül támogatásban – jelentette be közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.
Erdélyi művészeket is díjaztak hétfő este Budapesten, ahol átadták a Színházi Kritikusok Céhe elismeréseit.
Demeter János barokk zenével társított természetfotóit bemutató tárlata nyitja az őszi kiállításszezont kedden a Liszt Intézet bukaresti központjában. A kiállítás október 10-ig látogatható.
Tízéves lett idén szeptemberben a Kolozsvári Állami Magyar Színház ESziK vagy isszák? című edukatív programja, az évforduló alkalmából háromnapos eseménysorozatot szerveznek a hétvégén.
Megállapodást írt alá az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Méhes György–Nagy Elek Alapítvány: kutatói program keretében feltárják a II. világháborút követő évtizedek erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történeti hátterét.
Nagy Pál (1929 – 1979) erdélyi festő, grafikus, művészeti író és pedagógus munkássága előtt tiszteleg a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ soron következő tárlata.
A Jaful secolului (Az évszázad rablása) című alkotást nevezte Románia a 2026-os Oscar-díjra. A film – amely számos rangos fesztiváldíjat nyert már – egy valódi műkincslopás drámáján keresztül vizsgálja a Kelet és Nyugat közötti bonyolult viszonyokat.
Negyedik alkalommal szervezi meg a BukFeszt színházi fesztivált a Magyar Színházak Szövetsége (MASZÍN) a román fővárosban.
Őszi mozis csemege várja a filmrajongókat a Bánságban és a Partiumban szeptemberben. A Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) két városban Temesváron és Nagyváradon is igazi különlegességekkel készül.