
Fotó: A szerző felvétele
2009. szeptember 21., 09:322009. szeptember 21., 09:32
A Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében májustól kezdődően Petrás Mária Magyarországon élő, csángó származású iparművész és népdalénekes alkotásait Gyergyócsomafalván, Zabolán, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen tekinthette meg a közönség. Gyergyószentmiklós után a Mária erejével című kiállítás további állomása Bákó és Kolozsvár lesz. „Ó, én édes jó Istenem...” – csendült fel a csíksomlyói búcsúkról közismert Mária-ének a vándortárlat megnyitójának végén, miközben kint hosszú szárú, őszi eső áztatta, mosta Gyergyószentmiklós utcáinak szennyét.
A közönség néma csendben szemlélte a csángósors hitvilágát megörökítő, a szenvedéstől gyönyörű arcú „Babba Máriákat”. A tárlatnyitón megérthették a résztvevők, hogy miért „babba”, azaz szép a szenvedő Szűzanya a csángók számára. „Angyal szállt át a termen” – állapította meg az egyik szemlélő, hozzáfűzve, hogy Petrás Mária nemcsak a csodálatos kerámiaalkotásain keresztül üzent a gyergyói közönségének, hanem dalokon keresztül is. A közönséget ugyanis a Petrás Mária hangfelvételéről szóló énekek fakasztották dalra, miután meghallgatták az iparművész szintén felvételről szóló hitvallását.
| Fotó: MTI Petrás Mária 1957. január 19-én született a Bákó megyei Diószénben, nyolcgyermekes csángó földművescsaládban. 1990 óta él Magyarországon, ahol 1995-ben végezte el a Magyar Iparművészeti Főiskolát, majd ugyanitt tett mestervizsgát. Az 1990-es évektől elsősorban figurális kerámiával és üvegplasztikával foglalkozik, de grafikákat és táblaképeket is készít, mesterei Csekovszky Árpád és Kő Pál. 2006-ban Szervátiusz Jenő- és a Magyar Művészetért díjjal jutalmazták. |
„Névtelen szentek között nőttem fel, akik a seregnyi gyermekkel körülvéve tudtak énekelve fonni, szőni, gyönyörűen hímezni” – üzente a művésznő, aki azt is elmondta, hogy a csángók „tudták, mi a rendje a világnak, mert a nap, a hold, a csillagok, az idő járása és a mélységes Isten-hitük útbaigazította őket”.
„A belső tapasztalatból fakadó hitvallás Petrás Mária művészi küldetésének is kifejezése” – továbbította Hegedűs Enikő művészettörténész levélben megfogalmazott méltató szavait Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ munkatársa. A művészettörténész kifejtette, Petrás Mária a moldvai csángók gyökereiről, a közösség értékeiről, az emberi tartásról, az Isten és ember viszonyáról megfogalmazott gondolatait formázza és égeti agyagba. Petrás Mária művészi küldetése tehát a csángó–magyar kultúra továbbítása mellett egy harmonikus és emberséges világ művészi megfogalmazása és létrehozása.
„Nem megengedhető, hogy a Csángóföldről indult Petrás Mária munkássága – akinek több mint 170 kiállítása volt már Európában, de a tengeren túl is – ne legyen ismert Erdélyben” – fejtegette az Ora International Segélyszervezet Pro Art Galériájában elhangzott megnyitóbeszédében Ferencz Angéla. Kifejtette, hogy noha a keramikus művésznek számos alkotása megtekinthető Erdély különböző településein, a nagyközönséggel egy vándortárlat keretében óhajtották megismertetni munkásságát.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.