Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 09:082009. augusztus 03., 09:08
A Petőfi-emlékhelyek küldötteinek 25. találkozója alkalmából az Országos Petőfi Sándor Társaság ügyvezető elnöke, Kispálné Lucza Ilona a Krónikának elmondta: fennállásuk óta minden évben, más-más helyszínen szervezik meg a költő emlékét ápolók találkozóját. „Erdélyben először ezelőtt 10 évvel, Fehéregyházán tartottunk hasonló konferenciát, idén pedig Vásárhelyet választottuk helyszínül.”
Gönczi Ákos |
| Élő emlékezet. A résztvevők megkoszorúzták a vásárhelyi Petőfi-szobrot |
A konferencia résztvevőit a Maros Megyei Tanács elnöke, Lokodi Edit Emőke köszöntötte, majd a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem tanára, Szabó Levente értekezett az 1870-ben megjelent, első Petőfi-díszkiadás körüli bonyodalmakról. Vázolta azt az indulatos, hosszas vitát, amely többek között Gyulai Pál, Jókai Mór, Greguss Ágost között bontakozott ki, azzal kapcsolatban, hogy a kiadványban szerepeljenek-e Petőfi királyellenes írásai. Gyulai Pál irodalomtörténész főként azért kardoskodott az ilyen jellegű költemények mellőzése mellett, mert a kiegyezés utáni időszakban a szélsőbaloldali politikusok eszközként használták Petőfi lázító költeményeit. Így a 135 évvel ezelőtt az Atheneum Kiadó megjelentette kötet nem tartalmazza a teljes életművet.
Dávid Gyula irodalomtörténész az erdélyi Petőfi-emlékhelyeket sorakoztatta fel, kiemelve az 1989 után felavatott szobrokat, emléktáblákat, ugyanakkor elemezte a Petőfihez való erdélyi viszonyulás 1989 előtti anomáliáit is. Petőfi Sándor mindössze egy évet töltött Erdélyben, de e rövid idő alatt élte át élete nagy szerelmét, és itt veszett nyoma. Nem csoda hát, ha Fehéregyházán, Szatmárnémetiben, Koltón, Erdődön, Marosvásárhelyen – ahonnan a fehéregyházi végzetes csatába indult – elevenen ápolják emlékét. E hagyományos emlékhelyekhez most már más városok, községek is csatlakoztak.
„Az erdélyi magyarok számára Petőfi Sándor nem puszta tananyag – mondta az irodalomtörténész – hanem anyanyelvünk megőrzésének fontos eszköze volt és maradt.” Ferenczes István költőt is idézte, aki nemrég azt a székely hiedelmet elevenítette fel, amely szerint Petőfi Sándor elhunyt ugyan, de a „lidérce” tovább él, és százévenként újjászületik egy-egy költőben.
A Fehéregyházi Petőfi Múzeum igazgatója, Szabó József gróf Haller Louise-ról beszélt, abból az alkalomból, hogy száz éve hunyt el a jeles Petőfi-pártoló, a fehéregyházi múzeum alapítója. Louise édesapjával, Haller Ferenccel a kufsteini börtönt is megjárta. Már édesapja is ápolta a fehéregyházi csata hőseinek emlékét: bekeríttette a hármas tömegsírt, és hársakkal vétette körül.
A konferencián Kispálné Lucza Ilona A csataterek Petőfije című kötetet is bemutatta, amely hadtörténeti adatokat tesz közzé, és a költő forradalmi megmozdulásokban való részvételét elemzi.
A találkozó magyarországi és hazai résztvevői a szombati konferencia után megkoszorúzták a költő szobrát, majd vasárnap Fehéregyházán részt vettek a fehéregyházi csata 160. évfordulója alkalmából a Petőfi-múzeum által szervezett megemlékezésen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok