
Fotó: A szerző felvétele
2011. április 22., 08:402011. április 22., 08:40
A képzőművész munkássága elsősorban szülővárosához, Szatmárnémetihez és annak színházához kapcsolódik, ahol számos előadás díszletét, jelmezeit tervezte. Az utolsó középiskolai évet a marosvásárhelyi művészeti gimnáziumban végezte, majd Kolozsváron szerzett képzőművészeti egyetemi diplomát. Az 1980-as évek közepén Németországba emigrált, ott is elismerést szerzett, majd Magyarországra költözött, jelenleg Szentendrén él és alkot.
Ezúttal körülbelül negyven festményét, grafikáját láthatja a vásárhelyi művészetkedvelő közönség. A tárlatmegnyitón a Népújság főszerkesztője, Nagy Miklós Kund méltatta az alkotót, akit egykori barátok, ismerősök, színészek, orvosok, képzőművészek, irodalmárok tiszteltek meg jelenlétükkel. Nagy Miklós Kund elmondta: a kiállított gyűjtemény fél évszázad munkásságát öleli fel, de a legtöbb rajz, festmény az utóbbi évek termése. A kritikus kiemelte azokat a grafikákat, amelyekben írott szövegek is szerepelnek. „Beszédes” rajz ilyen értelemben a Márton Áron püspökről készült portré. Marosvásárhelyre Paulovics több ciklusának néhány darabját is elhozta, például annak a sorozatnak az egyes képeit, amely a Don-kanyarnál bekövetkezett tragédiát dolgozza fel. Több festménye a színház világát idézi, groteszk, sejtelmes hangulatuk van. „Sokféle időszakban sok megközelítésben próbálta önmagából kivetíteni a világot. De ha ezeket a különböző korszakokból vagy kivetítésekből válogatott képeket nézzük, láthatjuk, hogy a saját stílusjegyek mindegyiken feltűnnek” – mondta a művészről méltatója. A témák között az erdélyi falurombolás, az erdélyi táj is feltűnik. „Tájat csak belülről kifelé lehet festeni” – ezt a paulovicsi szentenciát Nagy Miklós Kund egy korábban a művésszel készített, hosszabb interjújából idézte.
„A színház óhatatlanul beépült a munkámba, ezt érzem most is” – mondta Paulovics László. Szerinte a képzőművészet a műteremben folytatott állandó harc, „a művésznek pedig néha át kell adnia helyét a műnek, de úgy, hogy ezt ne lehessen észrevenni”.
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
szóljon hozzá!