Párbeszéd avantgárd és hagyomány között: Modigliani-kiállítás Budapesten

Rétvári Bence, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a megnyitón hangsúlyozta: Modigliani felismerte a tehetségét és volt bátorsága ahhoz, hogy a saját korában másképpen alkosson, mint kortársai. Mint mondta, a kiállítás átfogó képet nyújt Modigliani művészetéről és életéről egyaránt. „Az a fajta útkeresés és stílusra való rátalálás, amely Modiglianira jellemző volt, az mindnyájunk számára fontos például szolgálhat” – hangoztatta az államtitkár.

Magyar vonatkozású művek

Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításon magyar vonatkozású művek is feltűnnek: látható egy arckép Karinthy Ada festő- és grafikusművészről, Karinthy Frigyes nővéréről, aki jól ismerte az olasz festőt, de bemutatnak egy férfiportrét Czóbel Bélától is, aki szintén kapcsolatban állt az avantgárd művésszel. A parlamenti államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria gondozásában a Modigliani-kiállítást Chagall-, Monet-, Rodin-, Kandinszkij- és Gauguin-sorozat előzte meg, de pár hétig együtt látható Picasso tárlatával is.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója hangsúlyozta: Amedeo Modigliani (1884–1920) életművének bemutatására évtizedek óta vár a magyar közönség. „Picasso halálos ágyán állítólag az ő nevét suttogta. Ma Budapesten a Nemzeti Galériában ismét találkozik a két zseniális művész” – hangsúlyozta a főigazgató, hozzátéve, hogy a két életmű keresztmetszetének párhuzamos bemutatkozása a világ legnagyobb múzeumaiban is rendkívüli pillanatnak számít.

Az arc és test formai lehetőségei

Kovács Anna Zsófia, a kiállítás kurátora hangsúlyozta: a tárlat átfogó képet mutat Modigliani művészetéről a párizsi kezdetektől haláláig. Felhívta a figyelmet arra, hogy Modigliani rajzainak, festményeinek és szobrainak központja az ember. „Az emberi arcban és testben rejlő formai lehetőségek, az egyéni vonásokban lakozó személyiség kutatása az az állandó, amely végigkíséri művészetét” – hangsúlyozta.

Mint mondta, a művész 1917-ben visszatért a festészethez, de szobrászati tevékenységének tanúságai végigkísérik munkásságát. A háború éveiben tanulmányozta művészbarátai vonásait és akkor örökítette meg Párizs akkori Montparnasse városrészének egyéniségeit Jean Cocteau-tól Max Jacobig. Hangsúlyozta: Modigliani a Párizsban töltött évek alatt talált rá saját, egyéni alkotói stílusára, ott első kézből értesülhetett a legfrissebb irányzatokról és személyesen megismerhette a nemzetközi művészeti színtér szereplőit. Ezért a tárlaton a festő környezetében élők munkáit is bemutatják.

Aktképei reprezentálják leginkább az avantgárd és a hagyomány közötti párbeszédet, amely szintén végigkíséri festészetét. A kiállítás utolsó szekciója a Dél-Franciaországban és Párizsban töltött utolsó hónapokat ismerteti, amikor „Modigliani minden értelemben kiérlelt, kiegyensúlyozott portrékat festett”. Gazdag háttéranyag és videók is segítik a látogatókat a korszakban és a szellemi környezetben való eligazodásban.

Laurent Salomé, a Réunion des Musées Nationaux – Grand Palais tudományos igazgatója elmondta, hogy a francia múzeumokat összefogó szervezet számára is különleges pillanat ennek a kiállításnak a megnyitója, amely összeköti Franciaországot és Magyarországot. Elmondta azt is, hogy a kiállítás francia, magyar és finn együttműködésben valósult meg és Budapest után Helsinkiben mutatkozik be. Az október 2-ig látható tárlathoz a világ számos magán- és közgyűjteménye kölcsönzött műveket.