
Marosvásárhely egykori zsinagógája ezentúl összművészeti központtá válik – erről tájékoztatta az újságírókat András Lóránt, az András Lóránt Társulat vezetője.
2015. október 06., 21:542015. október 06., 21:54
A háromszintes épület még az 1930-as években épült, ám a marosvásárhelyi ortodox zsidók csak 1944-ig használták, befejezni már nem tudták, a holokauszt utáni megfogyatkozott közösségnek pedig már nem volt szüksége rá – ismertette a hely történetét András Lóránt. A társulatvezető elmondta, Tánc és kortárs művészetek háza a neve annak a projektnek, amelyet szeretnének megvalósítani az egykori szakrális helyen.
Téglák az építményben
A sajtótájékoztató helyszínén egyébként téglákkal jelölték a társulat tagjait és segítőit: a legnagyobb tégla az épületet létrehozó és használatba adó marosvásárhelyi zsidó hitközséget jelképezi, öt kisebb tégla a társulat jelenlegi öt tagját, egy másik pedig Kovács Levente rendezőt, egyetemi tanárt, aki „szakmailag és emberileg is sokat segíti a csapatot”. A további téglák a csapat munkatársait, önkénteseit jelképezik.
„A társulat munkahelyet szeretne ajánlani a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfia szakán végzetteknek, azoknak a fiataloknak, akik a táncművészetben képzelik el az életüket, de nem akarnak külföldre menni, és nem szeretnének sorsuk fölött búsuló, alkoholista művészként tengődni” – fogalmazott a társulatvezető a tegnapi sajtótájékoztatón.
Hidegben készülnek évadnyitásra
Október 9–11. között Moving bricks (Táncoló téglák) címmel évadnyitó rendezvénysorozatra várja a marosvásárhelyieket a tavaly alakult társulat. Öt előadás lesz látható, kettő a tavaly bemutatott produkciók közül, két új darab, illetve egy rendhagyó bemutató, amely betekintést nyújt a táncszínházi előadások megszületésének folyamatába.
A nagyközönség ebből az alkalomból megismerheti az összművészeti központnak elképzelt épületet is, bejárhatja annak három szintjét. A legfelső emeleten egy stúdió működik, ahogyan a földszinten is az fog működni, a középső szinten pedig worshopokat, szakmai képzéseket szerveznek az érdeklődőknek. Az épületben a tánc mellett minden olyan kortárs művészeti megnyilvánulásnak szeretnének helyet adni, amely a dinamikáról, mozgásról szól.
Bár az új évad pénteken már indul, egyelőre fűtetlen termekben folyik a munka – mutatott rá a társulatvezető, hozzátéve, amenynyiben az önkormányzat nem áll melléjük, a megnyitó után kénytelenek lesznek bezárni, ugyanis hidegben nem tudnak és nem akarnak dolgozni. Az önkormányzat támogatását májusban kérték, ígéretet kaptak is, de még semmi nem történt. Eddig az anyagiakat András Tünde, a társulatvezető húga biztosította saját vállalkozása révén. Kovács Levente szerint ami a támogatottságát illeti, a színházművészet utóbbi 150 esztendejében szinte semmi nem változott.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!