Ősbemutató a Szigligeti-évfordulón

Ősbemutatóra készül a nagyváradi Szigligeti Színház: a magyar társulat éppen névadója születésének 200. évfordulóján, szombaton 19 órától mutatja be a Szigligeti című zenés történelmi fantáziajátékot.

„Még soha nem volt ilyen nagyszabású előadása a társulatnak. Az évadkezdés óta erre készülünk” – mutatott rá lapunknak Czvikker Katalin, a színház menedzser-igazgatója.

Emlékeztetett rá, hogy a jubileumi évad során folyamatosan voltak tematikus rendezvényeik, de a bicentenárium csúcspontja ez a kolozsvári születésű Selmeczi György által rendezett darab, amely – mint arról már beszámoltunk – szerves részét képezi a Holnap után kulturális fesztiválnak is.

Czvikker elmondása szerint a budapesti Béres Attilával közösen írt darabbal „megszállottan” foglalkozott az Erkel-díjas zeneszerző, zongoraművész, karmester, rendező Selmeczi, aki szerint Szigligeti Ede alakja alkalmas arra, hogy életének és művének felmutatásával korunk számos kérdésével, szellemi örökségünk mai hatásaival szembesüljünk.

„Szigligetit a magyar szellemtörténet kiemelkedő alakjának tartom. Egy óriási életmű maradt ránk tőle, amelynek minőségét helyenként talán lehet vitatni, mégis nevetséges és egyben szomorú a szerénytelen utókor dölyfös és fontoskodó viszonyulása Szigligeti életművéhez” – vallja a rendező, aki a nagyváradi születésű drámaíró, színházi rendező 118 színművéből legalább huszonötöt ma is sikerrel játszhatónak, európai színvonalúnak tart.

A „zenés történelmi fantázia” műfajának jellemzőit Selmeczi még a néhány éve Liszt Ferencről szóló színpadi játékában alakította ki. „Ott az életrajz kínálta a teátrális motivikát, itt viszont az életmű sorsa kerül a középpontba, az a történet, melynek során a Szigligetit követő korok kvázi megtagadták Szigligeti művészetének beemelését a kánonba. Ezért aztán a színpadi játék egy időutazás mentén zajlik, mégpedig nem visszafelé, hanem előre az időben, azoknak a jellegzetes magyar színháztörténeti koroknak a fölidézésével, melyek mind tehettek volna a Szigligeti-hagyatékért, de nem tettek” – magyarázta Selmeczi, aki maga is március 8-án született.

Meglátása szerint ebben a darabban kulcsfontosságú a játék. „A műforma csak akkor jöhet létre, ha azt közös gondolkodás mentén, közösen kialakított játékszabályok alapján, nagyon kreatív munkával, a színészmesterség legváltozatosabb eszközeit bevetve hozzuk létre anélkül, hogy a filológiai okoskodás rátelepedne a játékra, melynek éppen az a kulcsa, hogy a történeti valóság hogyan egészül ki a benne rejlő abszurd vagy szürreális elemekkel” – szögezte le Selmeczi.

A nagyszabású zenés-táncos koprodukció zenei vezetője Lászlóffy Zsolt, a koreográfiát Dimény Levente jegyzi, míg a díszletet a kolozsvári képzőművész, Lőrincz Gyula tervezte. Megtudtuk azt is, a darab során összesen legalább 280 jelmezt használnak – ezek Florina Bellinda Vasilatos munkái –, és nem kevesebb mint 64 szerep van a darabban, így a színészek többsége több karaktert is megformál majd.

Szigligeti Edeként Hunyadi István lép majd színpadra. Czvikker elmondása szerint az előadásban nemcsak komolyzenészek, de népi zenekar is közreműködik, a nézők számára biztosított műsorfüzet pedig fontos kelléke lesz az előadásnak.

A darabot március 13-án a budapesti Nemzeti Színházban is bemutatják, ott ahol Szigligeti Ede 1837-ben kibontakozott, majd később drámai igazgatóként is tevékenykedett. „Mintegy nyolcvanan megyünk, magunkkal viszszük a tavaly bemutatott kiállításunkat is, és meglátogatjuk Szigligeti Kerepesi temetőben lévő sírhelyét” – magyarázta Czvikker. A Szigligeti című darab után áprilisban újabb jubileumi rendezvényekre lehet számítani Váradon.