
Fotó: Krónika
2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
Végigméri a jelenlévőket,és dülöngélve, kortyolgatva elkezdi mesélniaz életét. Így kezdődött hétfőeste a szatmárnémeti Art Cafféban GaálGyula, az Északi Színház Harag GyörgyTársulata színművészének „Viszockij”című egyéni műsora. „Az idézőjeles címnem véletlen, hiszen az orosz Taganka Színházban,ahol Vlagyimir Viszockij is játszott, minden évbenmegrendezik a költő emlékére a„Viszockij”-műsort. Ezért én is idézőjelescímet adtam ennek az előadásnak: egyrésztigazodva a Taganka műsorához, másrészt adózniszeretnék a zseni költő emlékének” –magyarázta a színművész.
Arra a kérdésre, hogymiért éppen Viszockijt választotta, GaálGyula elmondta, a színművészeti főiskola elvégzésekorez volt az egyéni vizsgamunkája. Az előadásazonban akkor csupán néhány versből állt.Az évek során a műsor kinőtte magát, többolyan vers is belekerült, amely kiemeli a költő életénekfőbb állomásait. „Azért is bővítettemki a műsort, mert rádöbbentem, nagyon sokan nem ismerik– még azok sem, akik az ő generációjáhoztartoznak – Viszockij zsenialitását. Egyfajtafeladatnak is tekintem megismertetni a közönséggelegy olyan ember sorsát, aki szembeszállt a kommunistarendszer terrorjával. Egyéniségétbálványozta nemzete, a szókimondás, alázadás szimbólumának tartották”– tette hozzá Gaál Gyula. A színművészhangsúlyozta, nemcsak a lázadót akartabemutatni, hanem azt a szerencsétlen – vagy szerencsés– helyzetet, amikor a zseni találkozik egy átkoskorral, amely nem engedi kibontakozni, hanem olyannyira meghatározza,hogy „önmagában is száműzöttnek” érzimagát. Mint elmondta, a történet üzenete a maemberéhez: figyelnie kell a korra, amelyben él,figyelnie kell annak meghatározó, esetenkénttorzító hatásaira, és ezekhez kritikusankell viszonyulnia.
Gödri Alpár Béla
Keret
A géniusz életútja
Vlagyimir Viszockij orosz költő,színész, zenész, énekes 1938. január25-én született Moszkvában. Műszaki tanulmányaithamar abbahagyta a színészet kedvéért, aMoszkvai Művész Színház stúdiójábanvégzett 1960-ban. Először a Puskin, majd a MiniatűrSzínházban játszott, 1964-től életevégéig a Taganka Színház tagja volt.Többek között eljátszotta Brecht Galileijét,Lopahint Csehov Cseresznyéskertjében, Raszkolnyikovot aBűn és bűnhődésben. A 60–70-es évek szovjetifjúságának bálványa volt, akit ahivatalos kultúrpolitika alulértékelt,művészetét nem értették, háttérbeszorították. 1980. július 25-én, 42évesen hunyt el. Személye köré legendákszövődnek, halálának körülményeirőlés okairól találgatások és eltérőmagyarázatok keltek szárnyra. Tizenöt évvelhalála után Moszkvában szobrot állítottakneki.
M. É.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.