
Fotó: Krónika
2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
Végigméri a jelenlévőket,és dülöngélve, kortyolgatva elkezdi mesélniaz életét. Így kezdődött hétfőeste a szatmárnémeti Art Cafféban GaálGyula, az Északi Színház Harag GyörgyTársulata színművészének „Viszockij”című egyéni műsora. „Az idézőjeles címnem véletlen, hiszen az orosz Taganka Színházban,ahol Vlagyimir Viszockij is játszott, minden évbenmegrendezik a költő emlékére a„Viszockij”-műsort. Ezért én is idézőjelescímet adtam ennek az előadásnak: egyrésztigazodva a Taganka műsorához, másrészt adózniszeretnék a zseni költő emlékének” –magyarázta a színművész.
Arra a kérdésre, hogymiért éppen Viszockijt választotta, GaálGyula elmondta, a színművészeti főiskola elvégzésekorez volt az egyéni vizsgamunkája. Az előadásazonban akkor csupán néhány versből állt.Az évek során a műsor kinőtte magát, többolyan vers is belekerült, amely kiemeli a költő életénekfőbb állomásait. „Azért is bővítettemki a műsort, mert rádöbbentem, nagyon sokan nem ismerik– még azok sem, akik az ő generációjáhoztartoznak – Viszockij zsenialitását. Egyfajtafeladatnak is tekintem megismertetni a közönséggelegy olyan ember sorsát, aki szembeszállt a kommunistarendszer terrorjával. Egyéniségétbálványozta nemzete, a szókimondás, alázadás szimbólumának tartották”– tette hozzá Gaál Gyula. A színművészhangsúlyozta, nemcsak a lázadót akartabemutatni, hanem azt a szerencsétlen – vagy szerencsés– helyzetet, amikor a zseni találkozik egy átkoskorral, amely nem engedi kibontakozni, hanem olyannyira meghatározza,hogy „önmagában is száműzöttnek” érzimagát. Mint elmondta, a történet üzenete a maemberéhez: figyelnie kell a korra, amelyben él,figyelnie kell annak meghatározó, esetenkénttorzító hatásaira, és ezekhez kritikusankell viszonyulnia.
Gödri Alpár Béla
Keret
A géniusz életútja
Vlagyimir Viszockij orosz költő,színész, zenész, énekes 1938. január25-én született Moszkvában. Műszaki tanulmányaithamar abbahagyta a színészet kedvéért, aMoszkvai Művész Színház stúdiójábanvégzett 1960-ban. Először a Puskin, majd a MiniatűrSzínházban játszott, 1964-től életevégéig a Taganka Színház tagja volt.Többek között eljátszotta Brecht Galileijét,Lopahint Csehov Cseresznyéskertjében, Raszkolnyikovot aBűn és bűnhődésben. A 60–70-es évek szovjetifjúságának bálványa volt, akit ahivatalos kultúrpolitika alulértékelt,művészetét nem értették, háttérbeszorították. 1980. július 25-én, 42évesen hunyt el. Személye köré legendákszövődnek, halálának körülményeirőlés okairól találgatások és eltérőmagyarázatok keltek szárnyra. Tizenöt évvelhalála után Moszkvában szobrot állítottakneki.
M. É.
Premierekkel, díjnyertes produkciókkal és felújított alkotásokkal várják a közönséget a 19. Bukaresti Magyar Filmhéten, melyet november 10. és 16. között rendeznek meg a román fővárosban – tájékoztatta az MTI-t a Liszt Intézet bukaresti központja.
November 15-én a Kolozsvári Magyar Operában, a film kalotaszegi közreműködői részvételével mutatják be a Magyar menyegző című zenés, táncos, romantikus filmet.
Adódtak ugyan anyagi, szervezési nehézségek az elmúlt két évtizedben, viszont örömre ad okot, hogy jubilálhat a 20. alkalommal tartandó Ars HUNGARICA, Nagyszeben magyar kulturális fesztiválja.
A nagyváradi Szigligeti Színház Szigligeti Társulata november 8-án 19 órakor mutatja be legújabb produkcióját: a Leenane szépe című, fekete humorral átszőtt drámát. A premiert a Transilvania színpadon tartják.
A mai Magyarország és Erdély között elhelyezkedő tájegység különleges táncait és énekeit, valamint híres költőinek gondolatait, verseit idézi meg legújabb, Partium – Az Értől az Óceánig című produkciójában a Duna Művészegyüttes.
A magyar filmművészet két kiemelkedő alakja előtt tiszteleg november folyamán a kolozsvári Művész mozi.
Palocsay Zsigmond költőre, hegedűtanárra emlékeznek Kolozsváron november 5-én – közölte a szervező Györkös Mányi Albert Emlékház.
Kifejezetten nagy érdeklődés övezte az idei évben a zalánpataki falumúzeumot, ahol népes csoportok is megfordultak a nyáron, ugyanakkor az időszakosan kiállított magyar Szent Korona hiteles másolata is számos látogatót vonzott a háromszéki faluba.
Elindította a Filmtett erdélyi filmes portál a Filmtárat, amelynek célja, hogy összegyűjtse, bemutassa a fellelhető, régebbi és újabb erdélyi alkotásokat.
A legendás színházigazgató és filmrendező, Janovics Jenő alakját és a némafilmek világát idézte fel Kolozsváron Bősze Ádám zenetörténész és Palojtay János zongoraművész.