A Kalotaszeg és a Gyimesek gazdag népi és mitológiai világába kalauzolja el a nézőt a Nagyvárad Táncegyüttes december 8-ai premiereként a Szerelemkert és A villa című előadás: a Szigligeti Színház hivatásos néptáncosai két különálló és ellentétes, ugyanakkor valahol mégis összefüggő tematikájú koreográfiát visznek most színpadra.
2013. december 03., 18:472013. december 03., 18:47
2013. december 04., 21:122013. december 04., 21:12
Egy távoli korszak népi kultúrájából merítkezve öltöztetik üzenetüket kortárs köntösbe, hogy Dimény Levente művészeti igazgatót idézve “diszkrét mítosszal koronázzák meg a 2013-as esztendőt”. “Egy keresztény templomon pogány szobor található, amely a monda szerint egy lányt ábrázol, aki nem élhetett együtt szerelmével. A fiútól született gyermekét elvették tőle és elüldözték a faluból, hogy a pusztában anyai ösztöneinek engedve kígyókat szoptatott” – mondta a kalotaszegi mondavilágot megelevenítő Szerelemkert című darabról a rendező-koreográfus Orza Călin.
A keddi sajtótájékoztatón Orza Călin arra is rámutatott: ilyen erőteljes feszültségből indul a történet, a nő és férfi közti örök harc, az ég és föld, a tűz és víz közti ellentét – ez a viszony határozza meg az előadás többi jelenetét is. A barokkos kalotaszegi mondavilág után az ősi, mély gyökerekből táplálkozó gyimesi kultúra bontakozik ki A villa című néptánc-előadásban, amelyet Zsidó Ferenc azonos című novellája alapján László Csaba rendező-koreográfus visz színpadra. “Furcsa, hogy egy táncelőadást halotti torral kapcsoljanak össze. Az erőről is szól, de még inkább a gyengeségről” – vallja a művész, aki szerint a villa jelentését kereshetjük mítoszokban is, viszonyíthatjuk a nagy istenségek hármas jogarához, amely összekötheti a földet a levegővel és a vízzel, vagy éppen a földi életet a túlvilággal.
Dimény rámutatott, nagyon fárasztó időszakon vannak túl, hiszen miközben folyamatosan turnéztak, már augusztus óta dolgoznak az új bemutatón is. “A néptánc mint alapvető eszköz kerül a darabba, de mivel 2013-at írunk és az üzenetünk is a mai nézőnek szól, így az előadás nyelvezetének is kortársnak kell lennie” – szögezte le. Ebből a megfontolásból dolgozták át a zenét is, hiszen nagy hangsúlyt fektettek az élőzenére is, a zenekari kíséretről nem akarnak lemondani, még akkor sem, ha ez még több munkát és kiadást ró a társulatra. A két bemutatóra egy-egy új prímás is csatlakozik majd a csapathoz és remélik, hogy ezen a vasárnap 19 órára tervezett premieren a nézők megtalálják majd azt, amit várnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
A színház a pillanat tünékeny művészete, ekként az emberi létezés múlandóságának metaforájává válhat – többek közt ez egyik fő gondolata Tiago Rodrigues kortárs szerző darabjának, amelynek magyar nyelvű ősbemutatóját tartotta a szatmári társulat.
Megjelent magyarul Doina Gecse-Borgovan brăilai születésű, több mint három évtizede Kolozsváron élő rádiós újságíró, író kisprózákat felsorakoztató, Haza: úton című kötete.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!