Fotó: Biró István
2011. augusztus 19., 08:402011. augusztus 19., 08:40
„A mindenkori nyolcvanas éveket akartam megfogalmazni, a Kolozsvár-oratórium nem csak a kommunizmus nyolcvanas éveiről szól”– jelentette ki Kenéz Ferenc szerdán délután, a Kolozsvár Társaság székházában megrendezett költői estjén. „Az akkori időszak kereteiből azonban nem léphettem ki, hiszen az elmúlt húsz évben nem tartózkodtam Kolozsváron. Nem lettem volna illetékes a rendszerváltás utáni életről írni” – részletezte a költő.
A Kolozsvári Magyar Napok keretében megtartott eseményen a közönség meghallgatta a Kenéz Ferenc által írt Szabadnak lenni mit jelent? című Kolozsvár-oratórium megzenésített változatát felvételről, amelyet Zoltán Gábor rendezett. A versfolyam a Szép város Kolozsvár című dalra épülve mutatja be a rendszerváltás előtti kincses várost. A különböző nézőpontok egymásba fonódása és a megjelenített pillanatképek hol humoros, hol tragikus egésszé állnak össze.
A Nagyszalontán született Kenéz Ferenc, aki a bukaresti Munkásélet, majd az Utunk szerkesztője volt, 1989-ben települt át Magyarországra. Ezzel kapcsolatban a költő elmondta, nem volt drámaibb helyzetben, mint az itt élők többsége, így azt sem tudja kijelenteni, hogy külső tényező miatt kellett elmennie. Akkor döntött a kitelepedés mellett, amikor tudatosultak benne a maradással kapcsolatos aggályai. „Nem szabadott volna megengednem magamnak a kérdésfelvetést” – vallotta be Kenéz.
Kántor Lajos azon kérdésére, hogy Budapesten megkapta-e azt az elismerést, amire számított, Kenéz kifejtette, az erdélyi magyar írók és költők magatartása eltért a romániai irodalmárok attitűdjétől. „Ha például Moldovából települt át valaki Bukarestbe, mindenképpen szembefordult a helyi elvárásokkal. Budapesten ez nem így működött, ezt csak kevesen tudták megtenni.” A költő emellett azt is elmondta, hogy kitelepedése után volt egy hétéves időszak, amikor egyáltalán nem közölt verseket.
„Tulajdonképpen velem volt a baj, és nem a közönséggel. Újra meg kellett találnom a nyelvet, amely más volt, mint az itteni” – tette hozzá Kenéz.
Hatalmas érdeklődésnek örvendett a magyar napok keretében megszervezett csoportos tárlatvezetés a Román Országos Levéltár Kolozs megyei székhelyén csütörtökön. Az érdeklődők olyan felbecsülhetetlen értékű iratokat, illetve ezek másolatait láthatták, és láthatják még pénteken is, amelyekhez amúgy csak a kutatóknak van hozzáférésük, így a délutáni egyórás alkalomra már annyian összegyűltek az intézmény előtt, hogy sokaknak kint kellett várakozniuk, hogy a második csoporttal bejuthassanak az intézménybe. A tárlatvezetéssel is szeretnék felhívni a lakosság figyelmét az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesülete által indított Fogadd örökbe a múltad! elnevezésű kampányra. Amint arról korábban már beszámoltunk, a „Fogadj örökbe egy oklevelet, és örökbe fogadod a múltad!” mottójú kampány szervezői a lakosság adományait várják, amelyekből a rendkívül értékes oklevélgyűjtemény korszerű tárolását szeretné biztosítani: a korszerűtlen, savas papírból készült palliumokat és dobozokat szeretnék kicserélni jó minőségű és méretre szabott tárolóanyagokra.
Kolozsvár levéltárának oklevélgyűjteménye közel ötszáz, 1224-től 1831-ig terjedő időszakra keltezett iratot tartalmaz, papír- és pergamenhordozón egyaránt. A fontosabb oklevelek közül megemlíthető Zsigmond király 1405-ös kiváltságlevele, amellyel Kolozsvárt a szabad királyi városok sorába emelte, vagy Mátyás különböző jogokat biztosító oklevelei. Emellett megtalálható Szapolyai János oklevele, amelyben a várost a leghűségesebbnek nevezte, Izabella királyné adománylevelei vagy Bethlen Gábor reneszánsz díszítésű oklevele, az 1668-as szabad királyi városi rang elvesztése utáni szabályrendelet és annak visszaszerzésének bizonyítéka, I. József 1709-es kiváltságlevele.
A szervezők minden adományozónak – az örökbefogadói bizonylat mellé – elküldik Mátyás király azon oklevelének másolatát is, amelyben az uralkodó büszkén utalt arra, hogy Isten kegyelméből ebben a városban született. Az adományokat az Erdélyi Magyar Levéltárosok Egyesülete a levéltár bejárata mellett felállított standjánál lehet átadni, illetve banki átutalással. Az örökbe fogadható okiratok közül sokat meg is tekinthetnek még pénteken 13, illetve 14 órától az érdeklődők, akiket Flóra Ágnes levéltáros kalauzol. Flóra Ágnes egyébként a csütörtöki tárlatvezetésen azt is elmondta: az intézmény vezetőségétől függött, hogy fogadhatják-e a látogatókat, végül megkapták erre az engedélyt, de azt kérték, hogy 20. századi dokumentumokat is mutassanak be a látogatóknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Minden korosztály számára kínál programot a mezőségi Széken található Csipkeszegi és Forrószegi táncház, legyen szó táncbemutatóról vagy -oktatásról, tárlatvezetésről, az állandó fotókiállítás megtekintéséről vagy a rendszeresen szervezendő táncházakról.
Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze ezúttal Márai Sándor Füves könyv című művéből készült előadással áll a közönség elé.
Megkezdődtek a vetítések Temesváron az újjászületett szabadfalui moziban, amelyet Johnny Weissmullerről neveztek el. Az úszó- és filmcsillag, Tarzan, a majomember megformálója az egykor önálló településnek számító városrészben született.
Látogatottsági adatok