Fotó: Jakab Mónika
Örök nyugalomra helyezték pénteken a kolozsvári születésű Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda íróházaspár hamvait a kincses városbeli Házsongárdi temetőben – olvasható a Helikon irodalmi folyóirat honlapján.
2023. június 23., 16:272023. június 23., 16:27
2023. június 26., 11:552023. június 26., 11:55
Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda Kolozsváron született, 1985-ben elhagyták az országot. Veress Zoltán Stockholmban hunyt el 2013-ban, Veress Telegdi Magda szintén Svédország fővárosában 2014-ben.
Veress Zoltán 1936. február 25-én született Kolozsváron, író, költő, műfordító volt.
Ezért a kettős politikai elmarasztalhatóság miatt mindvégig szorongatottabb helyzetben voltak, mint a velük együtt elítélt társaik. Ez vezetett végül ahhoz, hogy végső kétségbeesésükben Svédországba menekültek.
Veress Zoltán tanulmányait megszakításokkal folytatta: a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakjáról kizárták politikai múltja miatt (ahol végül 1974-ben, levelező tagozaton szerzett oklevelet).
Veress Zoltán író, költő, műfordító (1936. Kolozsvár – 2013. Stockholm)
Fotó: a Helikon folyóirat fotóarchívuma
A Hét munkatársa, az Utunk korrektora és a Korunk szerkesztője is volt ezekben az években. 1965-ben elnyerte a Romániai Írók Szövetsége prózadíját, 1975-ben a Kolozsvári Írók Egyesülete díját. 1985-ben feleségével és két unokájával kitelepedtek Svédország fővárosába. Nyugdíjazásáig a stockholmi postában dolgozott. 2013. február 4-én hunyt el Stockholmban.
Telegdi Magda 1937. június 5-én született Kolozsváron, műfordító, prózaíró volt. Férjéhez hasonlóan ő is két évet börtönben töltött a diákszervezkedések tagjaként. Szabadulása után érettségizett, majd tisztviselő volt egy, a Könnyűipari Minisztérium alárendeltségébe tartozó kolozsvári vállalatnál (Baza MIU), gépírónő a Korunknál (1962–69), tisztviselő az Utunknál (1984–85).
Önálló művei: Nyugtalan színek (novellák, Marosi Péter előszavával. Buk. 1966 = Forrás); Útvesztő (regény, uo. 1969); Gombáskönyv (Veress Magda néven, uo. 1982). Műfordításai: Ecaterina Oproiu: 3 x 8 meg a végtelen (Buk. 1977); Ion Agârbiceanu: Dura lex (Veress Zoltánnal, Kv. 1979).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átadták csütörtökön este a marosvásárhelyi Teleki Téka restaurált Palota-termét. A nyolc évig tartó munkálatok során eredeti állapotukban állították helyre a Franz Neuhauser nagyszebeni festő által a XIX. század elején készített falfestményeket.
Különleges kulturális élmény várja az érdeklődőket október 24-én Bánffyhunyadon, ahol a Déryné Program keretében színházi előadásokkal, tematikus középiskolai foglalkozásokkal gazdagodhat a helyi közösség.
Újabb magyar Nobel-díjjal gazdagodott a nemzet. Újabb legmagasabb szintű elismerés egy újabb K betűs személyiségnek. Kertész Imrét, Karikó Katalint és Krausz Ferencet követően ezúttal Krasznahorkai László.
A zilahi emléktábla-avatással megtörtént Szilágyi István „visszahonosítása”, ugyanis a Kossuth-díjas író mindig is ezer szállal kötődött a Szilágysághoz – mondta el a Krónika megkeresésére Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője.
Hetvenkilenc éves korában elhunyt Diane Keaton Oscar- és Golden Globe-díjas amerikai színésznő – jelentette be szombaton a People magazin a család szóvivőjére hivatkozva.
A nagybányai Teleki Magyar Ház működtetői, valamint a programjaikon résztvevő közösség számára is visszaigazolás a nemrég elnyert Magyar Örökség díj. A rangos elismerést Dávid Lajos intézményvezető értékelte a Krónikának.
Két nagyszabású kiállítást nyit meg a napokban a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest a román fővárosban: Robert Capa, Barcsay Jenő és számos magyar alkotó művészete előtt tisztelegnek.
Nagyon büszke és boldog vagyok, hogy bekerülhettem a sok igazán nagy író és költő sorába – nyilatkozta Krasznahorkai László író a Nobel-díj honlapjának adott interjúban, miután bejelentették, hogy idén ő kapja az irodalmi Nobel-díjat.
Nyolcszáz gyerek részvételével ünnepli megalapításának 45. évfordulóját a legkisebbeknek szóló gyermeklap, a Szivárvány szerkesztősége.
Balázs Imre József kolozsvári irodalomtörténész szerint nem volt meglepő, hogy Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat, hiszen az általa teremtett írói világ a nagyvilág bármely pontján értelmezhetővé válik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!