Fotó: Jakab Mónika
Örök nyugalomra helyezték pénteken a kolozsvári születésű Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda íróházaspár hamvait a kincses városbeli Házsongárdi temetőben – olvasható a Helikon irodalmi folyóirat honlapján.
2023. június 23., 16:272023. június 23., 16:27
2023. június 26., 11:552023. június 26., 11:55
Veress Zoltán és Veress Telegdi Magda Kolozsváron született, 1985-ben elhagyták az országot. Veress Zoltán Stockholmban hunyt el 2013-ban, Veress Telegdi Magda szintén Svédország fővárosában 2014-ben.
Veress Zoltán 1936. február 25-én született Kolozsváron, író, költő, műfordító volt.
Ezért a kettős politikai elmarasztalhatóság miatt mindvégig szorongatottabb helyzetben voltak, mint a velük együtt elítélt társaik. Ez vezetett végül ahhoz, hogy végső kétségbeesésükben Svédországba menekültek.
Veress Zoltán tanulmányait megszakításokkal folytatta: a Bolyai Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom szakjáról kizárták politikai múltja miatt (ahol végül 1974-ben, levelező tagozaton szerzett oklevelet).
Veress Zoltán író, költő, műfordító (1936. Kolozsvár – 2013. Stockholm)
Fotó: a Helikon folyóirat fotóarchívuma
A Hét munkatársa, az Utunk korrektora és a Korunk szerkesztője is volt ezekben az években. 1965-ben elnyerte a Romániai Írók Szövetsége prózadíját, 1975-ben a Kolozsvári Írók Egyesülete díját. 1985-ben feleségével és két unokájával kitelepedtek Svédország fővárosába. Nyugdíjazásáig a stockholmi postában dolgozott. 2013. február 4-én hunyt el Stockholmban.
Telegdi Magda 1937. június 5-én született Kolozsváron, műfordító, prózaíró volt. Férjéhez hasonlóan ő is két évet börtönben töltött a diákszervezkedések tagjaként. Szabadulása után érettségizett, majd tisztviselő volt egy, a Könnyűipari Minisztérium alárendeltségébe tartozó kolozsvári vállalatnál (Baza MIU), gépírónő a Korunknál (1962–69), tisztviselő az Utunknál (1984–85).
Önálló művei: Nyugtalan színek (novellák, Marosi Péter előszavával. Buk. 1966 = Forrás); Útvesztő (regény, uo. 1969); Gombáskönyv (Veress Magda néven, uo. 1982). Műfordításai: Ecaterina Oproiu: 3 x 8 meg a végtelen (Buk. 1977); Ion Agârbiceanu: Dura lex (Veress Zoltánnal, Kv. 1979).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van színvonalas humor, Bajor Andoré az. Történeteinek fordulatossága, írásainak megannyi játékos megoldása lélekfrissítő, elmecsiszoló; titokzatossága pedig jó értelemben vett kihívás az olvasó számára – mondta el megkeresésünkre Egyed Emese.
A kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői bejelentették, hogy az immár 25. alkalommal, június 12. és 21. közt tartandó szemle a 100 éve született Marilyn Monroe színésznő előtt is tiszteleg.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is székelyföldi turnéra indul a kolozsvári Puck Bábszínház magyar társulata.
Átadták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait Kolozsváron a Protestáns Teológiai intézet dísztermében a kultúra területein tevékenykedőknek.
A 150 éve született Csiszár Lajos életművét szeretnék közelebb hozni a nagyközönséghez Marosvásárhelyen, ahol városnéző sétákkal idézik fel a szecesszió meghatározó helyi alakjának munkásságát.
Spiró György Elsötétítés című drámájából készült előadást mutat be a Kolozsvári Állami Magyar Színház.
Az utókor „méla, halkszavú költőként” emlegeti az újságíróként, szerkesztőként és műfordítóként is jelentős életművet maga után hagyó Tóth Árpádot, aki kisgyerekként elkerült szülővárosából.
Bajor Andor (Nagyvárad, 1927. szept. 30. ̶ Debrecen, 1991. január 24.) szerkesztő, kritikus, prózaszerző életművére összpontosító, kétnapos konferenciát és irodalmi rendezvényt szerveznek Kolozsváron.
A nagybányai festőiskola ritkán látható alkotásait bemutató tárlat nyílik április 18-án, szombaton Nagyváradon, a római katolikus püspöki palotában – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség sajtószolgálata.
Összesen csaknem háromszázezer nézőt vonzott eddig a Káel Csaba Magyar menyegző című filmje, amelyet Magyarországon több mint kétszázezren, a határon túl pedig kilencvenezren láttak eddig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!