2009. március 04., 08:542009. március 04., 08:54
Ismerős tájak köszönnek vissza Fekete Zsolt fotóiról, deja vu érzést keltve olyanokban is, akik nem utazták be keresztül-kasul Erdély magyarlakta vidékeit, de forgatták Orbán Balázs híres A Székelyföld leírását. A marosvásárhelyi fotográfus évek óta járja az országot, fényképezőgéppel, állvánnyal a vállán mászik hegyet, keresi a helyszíneket, ahol Orbán Balázs majd százötven évvel ezelőtt elkészítette a hatkötetes főművének illusztrációiként szolgáló felvételeket.
A legnagyobb székely fotográfiáinak egyetlen negatívja sem maradt az utókorra, előhívott felvételeket viszont őriznek az Országos Levéltár marosvásárhelyi kirendeltségén. Fekete Zsolt e levéltári képek és A Székelyföld leírásában található, róluk készült metszetek alapján próbálta meg újrateremteni a felvételeket.
Az újrafényképezés tervének gyökerei Fekete Zsolt serdülőkorára nyúlnak vissza, arra az időre, amikor még meg sem fordult a fejében, hogy egykor majd hivatásszerűen fogja űzni a fényképezést. „A mi családunkban A Székelyföld leírása alapmű volt. A kommunizmus idején a nővéremmel egy magyarországi utazásról hazatérve beloptuk az országba, majd kirándulást is szerveztünk Orbán Balázs nyomában” – meséli a tágabb ismeretségi körében Lovacska néven emlegetett művész.
1998-ban kezdte el a barangolást Orbán Balázs nyomában. A felvételeket az egykorihoz leghasonlóbb technikával kívánta elkészíteni, 13–18 cm-es síkfilmre dolgozott. A legnehezebb feladatnak az Orbán Balázs-féle perspektíva „becserkészése” bizonyult. „Meg kellett találnom azt a pontot, ahol ő állt. Az elején bizony bénáztam, előfordult, hogy mellélőttem” – emlékszik vissza Fekete Zsolt. Idővel egyre nagyobb jártasságra tett szert az eredeti nézőpont megtalálásában. A kezdeti, sok kísérletezéssel járó időszak nem volt elvesztegetett idő, elmondása szerint akkoriban alapvető problémák tisztázódtak benne a perspektíva tekintetében.
Több alkalommal sikeresen pályázott a projekttel, a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól, a Pro Professione Alapítványtól és az Illyés Alapítványtól is kapott támogatást. A pályázati pénzekből fedezte az utazások költségeit, valamint megvásárolta a szükséges felszerelést: egy nagy síkfilmes gépet. Az Orbán Balázstól ránk maradt tájfényképeket már újrafotózta a vállalkozó kedvű művész – a megörökített tájak között van Borszék, Homoródfürdő, a Tordai-hasadék, Torockószentgyörgy, Kolozsvár.
A legnehezebben az Almási-barlang közelében készült egyik fotó helyszínét sikerült azonosítania, ebben végül helyi lakosok segítettek. A legtöbb helyszín szinte semmit sem változott az elmúlt szinte másfél száz év alatt – az idő alig hagyott nyomot az Orbán Balázs által megörökített tájakon, s igaz, ez nemcsak a természeti, hanem az épített környezetre is. „Nem kell félni a változástól, az elmúlástól” – fogalmazta meg vállalkozásának üzenetét Fekete Zsolt.
Elmondása szerint nem élte meg frusztrációként alkotói szabadságának korlátozását, azt, hogy nem komponálhatott kedve szerint. „Előre sosem lehetett tudni, hogy mi fog bejönni a képbe. Ebben volt egy kis misztika” – vélekedett a művész. Ugyanennek a projektnek a keretében Fekete Zsolt elindult a kolozsvári származású Veress Ferenc nyomdokain is, és elkészítette az első, Európa-szerte ismert magyar fotóművész néhány felvételének aktuális változatát.
A marosvásárhelyi művész triptichon formában mutatja be a képeket. Ezekben az alapmű, az Orbán Balázs-féle felvétel reprodukciója mellé kerül egy-egy Fekete Zsolt által készített síkfilmes fekete-fehér, illetve színes digitális kép. A Fekete–Orbán-féle triptichonok először 2005-ben Budapesten kerültek bemutatásra, aztán csoportos kiállítás következett egy bécsi galéria szervezésében, majd 2007-ben a Prágai Biennálé, ahol a triptichonok a Magyarországot képviselő blokkban kaptak helyet, és a budapesti Ernst Múzeumban is nyílt belőlük tárlat.
A fotóművész célja, hogy az Orbán Balázs nyomában készült művekből egy vándorkiállítás jöjjön létre, és kötetben is megjelenjenek. Fekete Zsolttal párhuzamosan, de tőle függetlenül egy másik fotóművész, Váradi Péter Pál is végigfotózta az Orbán Balázs által felkeresett tájakat, munkájának eredménye a közelmúltban jelent meg könyv formájában.
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.