Hirdetés

Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

opera

Operaszereplők bőrébe is bújhattak a gyerekek a LurkOpera foglalkozás keretében

Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Facebook

Napjaink zajos, digitális világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos, mozgásos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére, miközben a fiatalok megismerhetik a színpad varázsát. A foglalkozás megálmodói, Bak Márta és Bárdos Réka kolozsvári tanítónő a zenei programok pozitív hozadékairól beszélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2025. december 03., 19:042025. december 03., 19:04

2025. december 03., 19:162025. december 03., 19:16

Napjainkban egyre nagyobb kihívást jelent eljuttatni a fiatal korosztályhoz a komolyzenét, operát hiszen olyan közegben nőnek fel, ahol naponta százféle zenei inger éri őket: rövid dallamfoszlányok a közösségi médiából, erős, gyors tempójú zenék a játékokban, filmekben, videókban. Ebben a zajos és felgyorsult világban a klasszikus zene sokszor háttérbe szorul, nehezebben talál utat hozzájuk.

Éppen ezért válik fontossá minden olyan kezdeményezés, amely már egészen fiatal korban segít közelebb vinni őket ehhez a világhoz.

Hirdetés

A kincses városban szervezett LurkOpera foglalkozások éppen ezt a célt szolgálják: játékos, mozgásos, élményalapú formában ismertetik meg a gyerekekkel az opera műfaját, annak kulisszáit és szereplőit.

A program megálmodói, Bak Márta és Bárdos Réka évek óta tart olyan foglalkozásokat, amelyek ezt a „felnőtteknek való” műfajt is befogadhatóvá teszik a a fiatalabb generáció számára.

opera Galéria

A LurkOpera résztvevői a zenekari árkot is felfedezhették

Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Facebook

A felnőttműfajként számontartott opera mint élmény és játék

A kolozsvári tanítónők a Krónikának elmondták, évekkel ezelőtt a Kolozsvári Magyar Opera részéről érkezett a megkeresés, hogy miként lehetne közelebb vinni ezt a műfajt a gyerekekhez, hogyan lehetne „beszoktatni”, becsalogatni az ifjúságot az operaházba.

Mivel az opera minden évadában műsorra tűz gyermekelőadásokat, a LurkOpera foglalkozások is rendszerint ezekhez kapcsolódtak.

Az évek során több produkcióhoz is készítettek kísérőfoglalkozást: Csemitzky A brémai muzsikusok mesejátékához és Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához többször is, de felkérést kaptak Venczel Péter – Moravecz Levente Ali baba és a negyven rabló, valamint Tóth Péter Árgyelus királyfi című meseoperájához is.

A kolozsvári Sigismund Toduță Zeneművészeti Főgimnáziumban oktató Bak Márta elmondta, a LurkOpera-foglalkozásokat mindig a librettó és a fontos zenei részek alapján állítják össze úgy, hogy a gyerekek számára is élményt nyújtsanak. Példaként említette a kincskereső játékot, amelynek során az operaház kulisszái mögé – az asztalosműhelyben, a varrodában, a zenekari árokban, az öltözőkben, a balett-teremben, valamint a díszlet- és jelmezraktárban – rejtették el a szereplők nyomait, és minden állomás az operamese egy-egy kulcsfigurájához vezette el a gyerekeket.

Idézet
„Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megismerjék, hogyan születik a varázslat, ami a színpadon elénk tárul.

Mennyi összehangolt munka, mennyi gyakorlás, mennyi alázat szükséges, hogy mi nézőkként kényelmesen hátradőlve rácsodálkozzunk a zene és látvány szépségére” – fogalmazott.

Idén novemberben, az 5. Kolozsvári Opera Napok keretében Mester Dávid Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai című, ifj. Vidnyánszky Attila rendezte operájához kapcsolódva szerveztek foglalkozást 7–12 éves gyerekek számára. A programon ezúttal az aranykulcsocskát keresték és találták meg: közben rábukkantak a tuskóra, amelyből életre keltették a fabábut, kipróbálták, hogyan lesz a mozdulatból és a ritmusból tánc, megnézték, hol születik a zene, részt vehettek egy próbán, sőt a díszletek festésének és kialakításának folyamatába is bepillanthattak.

•  Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Facebook Galéria

Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Facebook

Kulisszák mögötti felfedezés: kincskeresés, próbalátogatás és a színpad titkai

Az opera a köztudatban többnyire felnőtteknek szóló műfajként él, így sokszor az jelenti a legnagyobb kihívást, miként lehet közelebb vinni a fiatalokhoz, milyen eszközökkel válhat befogadhatóvá számukra ez a világ, és milyen módszereket kell játékosabban, interaktívabban megfogalmazni ahhoz, hogy valóban megérintse őket. A kolozsvári tanítónők szerint azzal, ha a gyerekek megtapasztalják, hogy az operaház jó hely – ugyanis ha kiskorukban pozitív élmények kötődnek ehhez a helyhez, felnőttként sem fognak elzárkózni tőle.

Mint fogalmaztak,

a kicsiket ösztönösen izgatja a színpad világa, ezért elengedhetetlen, hogy minél többször eljussanak az operába, és lehetőséget kapjanak arra is, hogy beszélgessenek mindarról, amit ott láttak.

„Nagyon fontos, hogy milyen mennyiségben és milyen formában találkozik a gyerek az operával. Egy hatéves gyerekkel természetesen nem lehet egy háromórás előadásra beülni – fontos a fokozatosság, a megfelelő történet kiválasztása. Mivel az operák nagy része tragédia, nem ezekkel érdemes elsőként próbálkozni; a vígoperák, illetve a kifejezetten gyerekeknek írt művek sokkal alkalmasabbak a bevezetésre” – mutatott rá a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban tanító Bárdos Réka. Példaként említette Mozart Varázsfuvoláját, amely igazi mesebeli történet, könnyen követhető szereplőkkel és hangulatokkal.

Ugyanakkor számos klasszikus darab is alkalmas arra, hogy a gyerekek el tudják képzelni, miről szól, hiszen a zene már önmagában hordozza a történet érzelmi világát. Hangsúlyozta,

a megközelítés lényege, hogy apránként, játékos formában történjen a ráhangolódás: közös nyomozással, találgatással, mit fejez ki egy-egy részlet, miről énekelnek, milyen mozdulat, hangulat vagy mimika illik a zenéhez.

„A zene ugyanúgy közvetíti a történetet, mint a könyvben a szöveg – ezt az értelmezést pedig meg lehet tanulni, csak gyakorolni kell. A kezdeti rövid részletek után idővel eljuthatnak oda, hogy egy teljes gyerekopera – például a Brémai muzsikusok vagy az Ali baba – elejétől végéig lekösse őket: figyelmüket a zene, a mozgás, a díszlet és a történet együtt tartja fenn” – tette hozzá.

Napjainkban rendkívül sokféle zenei inger éri a fiatalokat, ezért különösen fontos, hogy már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével.

A tanítónők szerint a koncertlátogatás kultúráját, a zenei ízlés kialakulását azonban már egészen kiskorban el kell kezdeni formálni.

Ha a gyerek nem találkozik ezzel a világgal, később sem várható el, hogy magától kötődjön hozzá.

opera Galéria

Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Facebook

Zenei nevelés, ami életre szól: számos képességet fejleszt a komolyzene

A kolozsvári tanítónők arról is beszéltek, hogy a zenélés és a zenei nyelv megértése olyan plusztudást és -készségeket ad, amelyek nemcsak a zenében, hanem a hétköznapi életben és a tanulásban is fontosak.

Bak Márta szerint a zene a gyermek számára éppoly természetes játékeszköz, mint a homokozóvödör – Suzuki Shinichi japán hegedűművész hasonlatával élve –: észrevétlenül fejleszti a képességeket, egyszerre hat a két agyféltekére, összehangolja működésüket, formálja az értelmet és az érzelmeket, fejleszti a mozgást, az észlelést, és segíti a szociális érést.

A ritmus javítja a figyelmet, a koncentrációt és a határozottságot, a dallam az érzelmi világot formálja, a hangszín és a hangerő a hallást fejleszti, az ének és a zenére végzett mozgás pedig testnevelő hatású.

A zene figyelemre és fegyelemre is szoktat, közvetve pedig a nagymozgások, az egyensúlyérzék, a finommotorika, a térirányok ismerete, a vizuális és auditív észlelés, a beszédkészség és a szociális érettség is fejlődik általa.

Bárdos Réka hozzátette, a zenei nyelv megértése plusztudást és -adottságot is jelent, és olyan készségeket fejleszt, amelyek a mindennapi életben és a tanulásban is alapvetőek:

  • a figyelmet,
  • a koncentrációt,
  • a szem-kéz és agy-kéz koordinációt, amelyek az írás és olvasás elsajátításához is elengedhetetlenek.

„A hangok sokfélesége, lágysága vagy keménysége, az érzelmek közvetítése mind meghatározó élményt ad. A zene örömforrás, és a gyerekeknek nemcsak tantárgyakat kell megtanulniuk, hanem meg kell tapasztalniuk, hogy a mindennapjaik színesebbé, gazdagabbá válnak általa” – mutatott rá.

Kiemelte azt is, hogy a zene a lazítást is segíti: megtanít pihenni, megfigyelni és felismerni az érzéseket, ugyanis gyerekkorban gyakran nehéz az érzelmek megkülönböztetése, megnevezése, a művészetek – így a zene és a képzőművészet – fontos támpontot adhat számukra. Továbbá a ritmusérzék fejlesztése nemcsak zenei szempontból lényeges, hanem a beszéd, az írás, a számolás, a légzés és a mindennapi tevékenységek ritmusának felismerésében is segít.

Arra a kérdésünkre, hogy miben különbözik az a gyermek, aki rendszeresen részt vesz művészeti – különösen komolyzenei – foglalkozásokon, Bárdos Réka tanítónő elmondta, azok a gyerekek, akik életének része a zene, lényegesen gazdagabb érzelmi és lelki világgal rendelkeznek. Szókincsük és tapasztalataik szélesebb körűek, mert a gyerek – mint mindenki – tapasztalatok által tanul.

Minél többféle élmény és inger éri őket, annál könnyebben tudják ezeket beépíteni személyiségükbe és annál nagyobb eséllyel tudják később hasznosítani.

„A művészet egy sajátos kommunikációs forma és a világ megismerésének egyik útja. A sokrétű tapasztalás egyben a kreativitás alapja is: minél több élményből meríthet a gyerek, annál inkább képes új dolgokat alkotni” – mutatott rá.

opera Galéria

A gyerekek kincskeresésre is indultak, az operaház nézők elől rejtett zugaiban keresték a főszereplőhöz elvezető nyomokat

Fotó: Kolozsvári Magyar Opera / Facebook

Az opera és filharmóniák gyerekprogramjai is közelebb viszik a komolyzene világát

Kolozsvár különleges helyzetben van, hiszen a magyar nyelvterületen határon túl egyedüliként működik magyar opera. Felmerül tehát a kérdés, miként hozhatják közel az opera világát azok a pedagógusok, akik olyan településeken dolgoznak, ahol a környéken nincs hasonló intézmény.

Bak Márta ennek kapcsán elmondta, tapasztalatai szerint a Kolozsvár környéki tanítók rendkívül elkötelezettek: rendszeresen szerveznek látogatásokat a Kolozsvári Magyar Opera gyermekelőadásaira, gyakran az Iskola másként hét keretében.

Az opera többféle bérletet kínál diákoknak, sőt előzetes egyeztetéssel kulisszajárást, művésztalálkozót, próbalátogatást is biztosít, ami különleges élményt jelent a gyerekek számára.

Bárdos Réka hozzátette: az opera elérése ma már sok helyen pályázati úton is támogatott, hiszen több iskola kap busztámogatást, így Erdély távolabbi településeiről is sok diák juthat el az előadásokra. A filharmóniák gyermekprogramjai is több nagyvárosban elérhetők, és sok esetben vidéki iskolaközösségek is részt vesznek rajtuk.

A pedagógusok szerint azonban elengedhetetlen a tanítói hozzáállás, a szülői közösség támogatása és az intézményi háttér is.

Az operalátogatás megszervezése ugyanis engedélyhez és anyagi erőforrásokhoz kötött – a belépők és az utazás költségei csak részben fedezhetők pályázatokból. Ennek ellenére mindketten hangsúlyozták: megfelelő elhivatottsággal és szervezéssel a a más településen élő gyerekek sem maradnak le az opera varázslatos világáról.

korábban írtuk

Ingyen utazhatnak a nézők más településekről a Kolozsvári Magyar Operába
Ingyen utazhatnak a nézők más településekről a Kolozsvári Magyar Operába

Idén is megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesület azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 18., szerda

Megtéríti csoportosan érkező nézőinek útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera

Megtéríti az útiköltséget az opera azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.

Megtéríti csoportosan érkező nézőinek útiköltségét a Kolozsvári Magyar Opera
Hirdetés
2026. március 18., szerda

Csángók fókuszban: Halász Péter néprajzkutató előtt tisztelgő tárlat nyílik

A 86 esztendős, magyarországi Halász Péter néprajzkutató életmű-kiállítását nyitják meg Csíkszeredában március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Hargita Megyei Kulturális Központban.

Csángók fókuszban: Halász Péter néprajzkutató előtt tisztelgő tárlat nyílik
2026. március 18., szerda

Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka

Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka, a diaszpórában lévő magyar írói hagyatékok legnagyobbika – jelentette be Hankó Balázs innovációért és kultúráért felelős miniszter szerdán Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK).

Üzenet haza: Magyarországra érkezett Wass Albert teljes írói hagyatéka
2026. március 17., kedd

Gazdagodó közös emlékezet – Hamarosan megnyílik a Székely menyasszony tárlat

A budapesti Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója és Magyarország bukaresti nagykövete nyitja meg Sepsiszentgyörgyön a Székely menyasszony kiállítást. A tárlat Csíkszeredában is bemutatkozik.

Gazdagodó közös emlékezet – Hamarosan megnyílik a Székely menyasszony tárlat
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Bejött a papírforma, tarolt az Oscar-gálán az Egyik csata a másik után, Sean Penn távol maradt

Paul Thomas Anderson lett a legjobb rendező, és Egyik csata a másik után című filmje nyerte el a 98. Oscar-díjátadó gála fődíját is vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban.

Bejött a papírforma, tarolt az Oscar-gálán az Egyik csata a másik után, Sean Penn távol maradt
2026. március 15., vasárnap

Jókai és a mitologizáló Erdély-kép – T. Szabó Levente irodalomtörténész az erdélyi utazásokról szóló dokfilmről

Korszerű kérdések merülnek föl Jókai Mór erdélyi kötődésein keresztül, az író pedig nagy mértékben hozzájárult a mitologizáló Erdély-kép kialakításához – mondta el a Krónika megkeresésére T. Szabó Levente irodalomtörténész.

Jókai és a mitologizáló Erdély-kép – T. Szabó Levente irodalomtörténész az erdélyi utazásokról szóló dokfilmről
2026. március 14., szombat

Elhunyt Jürgen Habermas, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója

Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.

Elhunyt Jürgen Habermas, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója
Hirdetés
2026. március 14., szombat

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt

A magyar tudomány és kultúra képviselői munkájuk és alkotásaik által összefognak minket, erősítenek, építenek és gyarapítanak mindannyiunk javára – mondta Sulyok Tamás köztársasági elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak átadásán szombaton az Országházban.

Széchenyi-díjjal tüntették ki Dávid Gyula irodalomtörténészt
2026. március 13., péntek

A Budapesti Vonósok és a Kolozsvári Magyar Opera rendkívüli koncertjére várják a közönséget

Március 16-án, hétfő este hét órától a Budapesti Vonósok kamarazenekarának rendkívüli hangversenyére látogathatnak el a zeneszeretők a Kolozsvári Magyar Operába. A koncert rendkívülinek ígérkezik.

A Budapesti Vonósok és a Kolozsvári Magyar Opera rendkívüli koncertjére várják a közönséget
2026. március 13., péntek

Miként lett Jókai kora „influenszere”? Maksay Ágnes az író erdélyi útjairól szóló dokumentumfilmje kulisszatitkairól

Jókai Mórt íróként, politikusként, a színház világához kötődő emberként, képzőművészként, természetvédőként, kirándulóként, ünnepelt közéleti személyiségként egyaránt közel hozza a nézőkhöz Maksay Ágnes Jókai Erdélyben című új dokumentumfilmje.

Miként lett Jókai kora „influenszere”? Maksay Ágnes az író erdélyi útjairól szóló dokumentumfilmje kulisszatitkairól
Hirdetés
Hirdetés