Operamesék, kulisszatitkok: interaktív foglalkozások hozzák közelebb a komolyzenét a legkisebbekhez

A program megálmodói, Bak Márta és Bárdos Réka évek óta tart olyan foglalkozásokat, amelyek ezt a „felnőtteknek való” műfajt is befogadhatóvá teszik a a fiatalabb generáció számára.

Az évek során több produkcióhoz is készítettek kísérőfoglalkozást: Csemitzky A brémai muzsikusok mesejátékához és Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához többször is, de felkérést kaptak Venczel Péter – Moravecz Levente Ali baba és a negyven rabló, valamint Tóth Péter Árgyelus királyfi című meseoperájához is.

A kolozsvári Sigismund Toduță Zeneművészeti Főgimnáziumban oktató Bak Márta elmondta, a LurkOpera-foglalkozásokat mindig a librettó és a fontos zenei részek alapján állítják össze úgy, hogy a gyerekek számára is élményt nyújtsanak. Példaként említette a kincskereső játékot, amelynek során az operaház kulisszái mögé – az asztalosműhelyben, a varrodában, a zenekari árokban, az öltözőkben, a balett-teremben, valamint a díszlet- és jelmezraktárban – rejtették el a szereplők nyomait, és minden állomás az operamese egy-egy kulcsfigurájához vezette el a gyerekeket.

Mennyi összehangolt munka, mennyi gyakorlás, mennyi alázat szükséges, hogy mi nézőkként kényelmesen hátradőlve rácsodálkozzunk a zene és látvány szépségére” – fogalmazott.

Idén novemberben, az 5. Kolozsvári Opera Napok keretében Mester Dávid Aranykulcsocska, avagy Burattino kalandjai című, ifj. Vidnyánszky Attila rendezte operájához kapcsolódva szerveztek foglalkozást 7–12 éves gyerekek számára. A programon ezúttal az aranykulcsocskát keresték és találták meg: közben rábukkantak a tuskóra, amelyből életre keltették a fabábut, kipróbálták, hogyan lesz a mozdulatból és a ritmusból tánc, megnézték, hol születik a zene, részt vehettek egy próbán, sőt a díszletek festésének és kialakításának folyamatába is bepillanthattak.

„Nagyon fontos, hogy milyen mennyiségben és milyen formában találkozik a gyerek az operával. Egy hatéves gyerekkel természetesen nem lehet egy háromórás előadásra beülni – fontos a fokozatosság, a megfelelő történet kiválasztása. Mivel az operák nagy része tragédia, nem ezekkel érdemes elsőként próbálkozni; a vígoperák, illetve a kifejezetten gyerekeknek írt művek sokkal alkalmasabbak a bevezetésre” – mutatott rá a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban tanító Bárdos Réka. Példaként említette Mozart Varázsfuvoláját, amely igazi mesebeli történet, könnyen követhető szereplőkkel és hangulatokkal.

Ugyanakkor számos klasszikus darab is alkalmas arra, hogy a gyerekek el tudják képzelni, miről szól, hiszen a zene már önmagában hordozza a történet érzelmi világát. Hangsúlyozta,

„A zene ugyanúgy közvetíti a történetet, mint a könyvben a szöveg – ezt az értelmezést pedig meg lehet tanulni, csak gyakorolni kell. A kezdeti rövid részletek után idővel eljuthatnak oda, hogy egy teljes gyerekopera – például a Brémai muzsikusok vagy az Ali baba – elejétől végéig lekösse őket: figyelmüket a zene, a mozgás, a díszlet és a történet együtt tartja fenn” – tette hozzá.

Napjainkban rendkívül sokféle zenei inger éri a fiatalokat, ezért különösen fontos, hogy már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével.

Ha a gyerek nem találkozik ezzel a világgal, később sem várható el, hogy magától kötődjön hozzá.

A zene figyelemre és fegyelemre is szoktat, közvetve pedig a nagymozgások, az egyensúlyérzék, a finommotorika, a térirányok ismerete, a vizuális és auditív észlelés, a beszédkészség és a szociális érettség is fejlődik általa.

Bárdos Réka hozzátette, a zenei nyelv megértése plusztudást és -adottságot is jelent, és olyan készségeket fejleszt, amelyek a mindennapi életben és a tanulásban is alapvetőek:

• a figyelmet,
• a koncentrációt,
• a szem-kéz és agy-kéz koordinációt, amelyek az írás és olvasás elsajátításához is elengedhetetlenek.

„A hangok sokfélesége, lágysága vagy keménysége, az érzelmek közvetítése mind meghatározó élményt ad. A zene örömforrás, és a gyerekeknek nemcsak tantárgyakat kell megtanulniuk, hanem meg kell tapasztalniuk, hogy a mindennapjaik színesebbé, gazdagabbá válnak általa” – mutatott rá.

Kiemelte azt is, hogy a zene a lazítást is segíti: megtanít pihenni, megfigyelni és felismerni az érzéseket, ugyanis gyerekkorban gyakran nehéz az érzelmek megkülönböztetése, megnevezése, a művészetek – így a zene és a képzőművészet – fontos támpontot adhat számukra. Továbbá a ritmusérzék fejlesztése nemcsak zenei szempontból lényeges, hanem a beszéd, az írás, a számolás, a légzés és a mindennapi tevékenységek ritmusának felismerésében is segít.

Arra a kérdésünkre, hogy miben különbözik az a gyermek, aki rendszeresen részt vesz művészeti – különösen komolyzenei – foglalkozásokon, Bárdos Réka tanítónő elmondta, azok a gyerekek, akik életének része a zene, lényegesen gazdagabb érzelmi és lelki világgal rendelkeznek. Szókincsük és tapasztalataik szélesebb körűek, mert a gyerek – mint mindenki – tapasztalatok által tanul.

„A művészet egy sajátos kommunikációs forma és a világ megismerésének egyik útja. A sokrétű tapasztalás egyben a kreativitás alapja is: minél több élményből meríthet a gyerek, annál inkább képes új dolgokat alkotni” – mutatott rá.

Bárdos Réka hozzátette: az opera elérése ma már sok helyen pályázati úton is támogatott, hiszen több iskola kap busztámogatást, így Erdély távolabbi településeiről is sok diák juthat el az előadásokra. A filharmóniák gyermekprogramjai is több nagyvárosban elérhetők, és sok esetben vidéki iskolaközösségek is részt vesznek rajtuk.

Az operalátogatás megszervezése ugyanis engedélyhez és anyagi erőforrásokhoz kötött – a belépők és az utazás költségei csak részben fedezhetők pályázatokból. Ennek ellenére mindketten hangsúlyozták: megfelelő elhivatottsággal és szervezéssel a a más településen élő gyerekek sem maradnak le az opera varázslatos világáról.

korábban írtuk

Ingyen utazhatnak a nézők más településekről a Kolozsvári Magyar Operába

Idén is megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Operabarátok Köre egyesület azon nézők számára, akik vidékről és más városokból, szervezett csoportban érkeznek a Kolozsvári Magyar Opera előadásaira.