Eltemették a nagybőgőt és a farsangot a hétvégén Gyergyószárhegyen a rendezvénysorozat keretében
Fotó: Suciu Cristian
A helyi közösségek megerősítésére tevődik a hangsúly a szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a rendezvénysorozat részleteiről, Pozsony Ferenc néprajzkutató az alakoskodás hagyományáról a 21. században, valamint a mulatság új értelmezéséről beszélt lapunknak.
2021. február 15., 08:272021. február 15., 08:27
Különkiadás formájában szervezik meg a szombaton elkezdődött, szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. A helyi szokásokra és a közösségek közti találkozásra összpontosító rendezvény minden évben számos résztvevőt mozgósít, a hagyományőrző csoportok idén azonban kénytelenek saját településükön temetni a farsangot. Bár a járványhelyzet miatt a találkozójelleg elmarad, az esemény népszerűsége és hagyományőrző szerepe miatt a szervezők fontosnak tartották, hogy a tradíció ebben az évben se szakadjon meg.
Ferenc Angéla néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, ezekben a falvakban a társasági élettel a különböző benti munkák révén és a párválasztási események formájában még ma is találkozhatunk. Ez utóbbi tekintetében a fiatalok számára értékes időszakról beszélünk, hiszen ekkor rendezik a bálokat és lakodalmakat. A böjt előtti „farsang farkán” csúcsosodok ki a szórakozás.
A főbb szerepek, amelyeket a faluközösség tagjai jelenítenek meg, mind ezek köré szerveződnek. A szalmabábú, amelyet egy vidám temetési felvonulás közepette a falu végére kísérnek, megsiratnak, majd elégetnek, az ünnepség elmaradhatatlan eleme.
Fotó: Suciu Cristian
„A figyelmes résztvevő sok mindent észrevehet: a zene, mozdulatok, táncok, üdvözlési szokások, ételek-italok, mind a hagyományos életformáról, vagy éppen annak változásáról szólnak” – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Az egyes települések eseményei egy közös Facebook-eseményben kapcsolódnak össze, ahol a szervezők napok óta régi, hangulatos fotókat osztanak meg a nagyvilággal.
A farsangbúcsúztató különkiadásán résztvevő települések idén nagyobb figyelmet fordíthatnak egyéni színezetű hagyományaik ápolására, értékeik és kulturális örökségük felelevenítésére, közösségük építésére. Ugyanakkor a szerepek felcserélésével és a dolgok kifigurázásával egy-egy napra megélhetik a játék, csipkelődés és szórakozás örömét, amelyre a nehéz körülmények között talán még az eddigieknél is nagyobb szükség van.
– fogalmazott Ferencz Angéla.
A farsang köré szerveződő szokások nemcsak Erdélyben, hanem az egész keresztény kultúrában fennmaradtak és számos helyen posztmodern kultúránkat is átszövik. Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunknak elmondta, ennek oka az örök emberi tulajdonság, hogy időnként szeretünk sajátunkból kibújva, belebújni egy másik lény bőrébe.
„A farsangi víg hetek olyan időszakot alkotnak, amikor ki lehet lépni a korábbi hétköznapok megszokott világából, a különböző tabukat, tiltásokat meg lehet szegni; mindazt lehet cselekedni, amit máskor tiltanak. Földünkön szinte minden kultúrában vannak ehhez hasonló időszakok, melyek ideiglenesen feloldják a korábbi tilalmakat, s ezáltal feloldják az időközben felgyűlt belső feszültséget is” – magyarázta a háromszéki egyetemi tanár. Hozzátette, az elmúlt évi korlátozások, amelyek kapcsolatainktól és a találkozások lehetőségétől fosztottak meg, valamint egy állandósult maszkviselésre kényszerítettek, csak még tovább fokozzák az egyénben és a csoportokban halmozódó feszültséget, óriási rombolást és neurózisokat okozva így közösségi szinten is.
Fotó: Suciu Cristian
„Ebben az esztendőben, paradox módon, a világ hatalmasai minden egyént arra köteleznek, hogy a publikus szférában arcát hosszú időn át födje el maszkkal, egyéniségét, igazi arcát ne mutassa meg, ne találkozzon, ne játsszon, ne mulasson vidáman barátaival, csoportjával, közösségével.
– vélte Pozsony Ferenc.
A hagyományőrzés fontosságával kapcsolatban elmondta, az idősek által kimunkált kulturális és szellemi minták átadása kulcsfontossággal bír egy-egy közösség belső egyensúlyának, biztonságának és jövőtudatának tekintetében. Arról, hogy milyen formában örökítődnek át a kultúránk szerves részét képező farsangi hagyományok, a néprajzkutató úgy vélekedett, szükség van olyan közösségekre, amelyek szorosan ápolják belső kapcsolataikat. Szerinte a szokások rendszerint csak azokban az egymásra figyelő, éltető erővel bíró csoportokban maradhatnak fenn napjainkban is, amelyeket „még fog a figura”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Friss magyar filmekkel, országos premierekkel, közönségtalálkozókkal és izgalmas szakmai programokkal érkezik október 7-én a 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle: a fesztivál 15 erdélyi helyszínen várja a közönséget.
Kulturális eseményekkel, szakrális sétákkal kezdődött el szombaton az Ars Sacra Fesztivál Nagyszebenben. A szeptember 20-áig tartó rendezvénysorozat keretében szombaton a Nyitott Templomok Napját is megtartják – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.
Halálának 128. évfordulóján, csütörtök délután Erzsébet királyné és Magyarország kapcsolatát bemutató vándorkiállítás nyílt meg Aradon. A megnyitón Sissi egykori aradi emlékjeleiről is szó esett.
Az iskolapadok világát idéző gyerekmusicallal csenget be az új évadra a Kolozsvári Magyar Opera. Az évad terveiről, a szűkös anyagi mozgástérről, az opera gyermekkórusának 10. évfordulójára született darabról évadnyitó sajtótájékoztatón számoltak be.
Székely Csaba magyar–román együttéléséről készült MaRó című szatíráját viszi színre Nagyváradon a Körös-parti város magyar és román társulata. A bemutatót október 17-én és 18-án tartják.
Négy jelölt közül egyedüli erdélyiként versenyez a Kaszás Attila-díjért Bartha Boróka, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház művésze, akire szeptember 15-ig szavazhat a közönség.
Emlékünnepre készülnek Koltón a Teleki-kastélyban, ahol egykor Petőfi Sándor és Szendrey Júlia töltötte mézesheteit. Miért nevezték „vad” grófnak Teleki Sándort, miként barátkozott össze az arisztokráciát megvető Petőfivel?
Nagyváradon másodszor rendezik meg szeptember 4. és 6. között a Zsidó Kulturális Napokat. A rendezvény kapcsán Rézműves Róberttel, a Nagyváradi Zsidó Hitközség kántorával és előimádkozójával beszélgettünk.
A roma kultúra ihlette alkotásokat sorakoztat fel a RROMA Film Festival, amelyet szeptember 4. és 6. között szerveznek meg Brassóban és a Brassó megyei Ágostonfalván.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!