Eltemették a nagybőgőt és a farsangot a hétvégén Gyergyószárhegyen a rendezvénysorozat keretében
Fotó: Suciu Cristian
A helyi közösségek megerősítésére tevődik a hangsúly a szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a rendezvénysorozat részleteiről, Pozsony Ferenc néprajzkutató az alakoskodás hagyományáról a 21. században, valamint a mulatság új értelmezéséről beszélt lapunknak.
2021. február 15., 08:272021. február 15., 08:27
Különkiadás formájában szervezik meg a szombaton elkezdődött, szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. A helyi szokásokra és a közösségek közti találkozásra összpontosító rendezvény minden évben számos résztvevőt mozgósít, a hagyományőrző csoportok idén azonban kénytelenek saját településükön temetni a farsangot. Bár a járványhelyzet miatt a találkozójelleg elmarad, az esemény népszerűsége és hagyományőrző szerepe miatt a szervezők fontosnak tartották, hogy a tradíció ebben az évben se szakadjon meg.
Ferenc Angéla néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, ezekben a falvakban a társasági élettel a különböző benti munkák révén és a párválasztási események formájában még ma is találkozhatunk. Ez utóbbi tekintetében a fiatalok számára értékes időszakról beszélünk, hiszen ekkor rendezik a bálokat és lakodalmakat. A böjt előtti „farsang farkán” csúcsosodok ki a szórakozás.
A főbb szerepek, amelyeket a faluközösség tagjai jelenítenek meg, mind ezek köré szerveződnek. A szalmabábú, amelyet egy vidám temetési felvonulás közepette a falu végére kísérnek, megsiratnak, majd elégetnek, az ünnepség elmaradhatatlan eleme.
Fotó: Suciu Cristian
„A figyelmes résztvevő sok mindent észrevehet: a zene, mozdulatok, táncok, üdvözlési szokások, ételek-italok, mind a hagyományos életformáról, vagy éppen annak változásáról szólnak” – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Az egyes települések eseményei egy közös Facebook-eseményben kapcsolódnak össze, ahol a szervezők napok óta régi, hangulatos fotókat osztanak meg a nagyvilággal.
A farsangbúcsúztató különkiadásán résztvevő települések idén nagyobb figyelmet fordíthatnak egyéni színezetű hagyományaik ápolására, értékeik és kulturális örökségük felelevenítésére, közösségük építésére. Ugyanakkor a szerepek felcserélésével és a dolgok kifigurázásával egy-egy napra megélhetik a játék, csipkelődés és szórakozás örömét, amelyre a nehéz körülmények között talán még az eddigieknél is nagyobb szükség van.
– fogalmazott Ferencz Angéla.
A farsang köré szerveződő szokások nemcsak Erdélyben, hanem az egész keresztény kultúrában fennmaradtak és számos helyen posztmodern kultúránkat is átszövik. Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunknak elmondta, ennek oka az örök emberi tulajdonság, hogy időnként szeretünk sajátunkból kibújva, belebújni egy másik lény bőrébe.
„A farsangi víg hetek olyan időszakot alkotnak, amikor ki lehet lépni a korábbi hétköznapok megszokott világából, a különböző tabukat, tiltásokat meg lehet szegni; mindazt lehet cselekedni, amit máskor tiltanak. Földünkön szinte minden kultúrában vannak ehhez hasonló időszakok, melyek ideiglenesen feloldják a korábbi tilalmakat, s ezáltal feloldják az időközben felgyűlt belső feszültséget is” – magyarázta a háromszéki egyetemi tanár. Hozzátette, az elmúlt évi korlátozások, amelyek kapcsolatainktól és a találkozások lehetőségétől fosztottak meg, valamint egy állandósult maszkviselésre kényszerítettek, csak még tovább fokozzák az egyénben és a csoportokban halmozódó feszültséget, óriási rombolást és neurózisokat okozva így közösségi szinten is.
Fotó: Suciu Cristian
„Ebben az esztendőben, paradox módon, a világ hatalmasai minden egyént arra köteleznek, hogy a publikus szférában arcát hosszú időn át födje el maszkkal, egyéniségét, igazi arcát ne mutassa meg, ne találkozzon, ne játsszon, ne mulasson vidáman barátaival, csoportjával, közösségével.
– vélte Pozsony Ferenc.
A hagyományőrzés fontosságával kapcsolatban elmondta, az idősek által kimunkált kulturális és szellemi minták átadása kulcsfontossággal bír egy-egy közösség belső egyensúlyának, biztonságának és jövőtudatának tekintetében. Arról, hogy milyen formában örökítődnek át a kultúránk szerves részét képező farsangi hagyományok, a néprajzkutató úgy vélekedett, szükség van olyan közösségekre, amelyek szorosan ápolják belső kapcsolataikat. Szerinte a szokások rendszerint csak azokban az egymásra figyelő, éltető erővel bíró csoportokban maradhatnak fenn napjainkban is, amelyeket „még fog a figura”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!