Eltemették a nagybőgőt és a farsangot a hétvégén Gyergyószárhegyen a rendezvénysorozat keretében
Fotó: Suciu Cristian
A helyi közösségek megerősítésére tevődik a hangsúly a szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatón. Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója a rendezvénysorozat részleteiről, Pozsony Ferenc néprajzkutató az alakoskodás hagyományáról a 21. században, valamint a mulatság új értelmezéséről beszélt lapunknak.
2021. február 15., 08:272021. február 15., 08:27
Különkiadás formájában szervezik meg a szombaton elkezdődött, szerdáig tartó 29. Hargita Megyei Farsangbúcsúztatót. A helyi szokásokra és a közösségek közti találkozásra összpontosító rendezvény minden évben számos résztvevőt mozgósít, a hagyományőrző csoportok idén azonban kénytelenek saját településükön temetni a farsangot. Bár a járványhelyzet miatt a találkozójelleg elmarad, az esemény népszerűsége és hagyományőrző szerepe miatt a szervezők fontosnak tartották, hogy a tradíció ebben az évben se szakadjon meg.
Ferenc Angéla néprajzkutató a Krónika érdeklődésére elmondta, ezekben a falvakban a társasági élettel a különböző benti munkák révén és a párválasztási események formájában még ma is találkozhatunk. Ez utóbbi tekintetében a fiatalok számára értékes időszakról beszélünk, hiszen ekkor rendezik a bálokat és lakodalmakat. A böjt előtti „farsang farkán” csúcsosodok ki a szórakozás.
A főbb szerepek, amelyeket a faluközösség tagjai jelenítenek meg, mind ezek köré szerveződnek. A szalmabábú, amelyet egy vidám temetési felvonulás közepette a falu végére kísérnek, megsiratnak, majd elégetnek, az ünnepség elmaradhatatlan eleme.
Fotó: Suciu Cristian
„A figyelmes résztvevő sok mindent észrevehet: a zene, mozdulatok, táncok, üdvözlési szokások, ételek-italok, mind a hagyományos életformáról, vagy éppen annak változásáról szólnak” – hívta fel a figyelmet a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója. Az egyes települések eseményei egy közös Facebook-eseményben kapcsolódnak össze, ahol a szervezők napok óta régi, hangulatos fotókat osztanak meg a nagyvilággal.
A farsangbúcsúztató különkiadásán résztvevő települések idén nagyobb figyelmet fordíthatnak egyéni színezetű hagyományaik ápolására, értékeik és kulturális örökségük felelevenítésére, közösségük építésére. Ugyanakkor a szerepek felcserélésével és a dolgok kifigurázásával egy-egy napra megélhetik a játék, csipkelődés és szórakozás örömét, amelyre a nehéz körülmények között talán még az eddigieknél is nagyobb szükség van.
– fogalmazott Ferencz Angéla.
A farsang köré szerveződő szokások nemcsak Erdélyben, hanem az egész keresztény kultúrában fennmaradtak és számos helyen posztmodern kultúránkat is átszövik. Pozsony Ferenc néprajzkutató lapunknak elmondta, ennek oka az örök emberi tulajdonság, hogy időnként szeretünk sajátunkból kibújva, belebújni egy másik lény bőrébe.
„A farsangi víg hetek olyan időszakot alkotnak, amikor ki lehet lépni a korábbi hétköznapok megszokott világából, a különböző tabukat, tiltásokat meg lehet szegni; mindazt lehet cselekedni, amit máskor tiltanak. Földünkön szinte minden kultúrában vannak ehhez hasonló időszakok, melyek ideiglenesen feloldják a korábbi tilalmakat, s ezáltal feloldják az időközben felgyűlt belső feszültséget is” – magyarázta a háromszéki egyetemi tanár. Hozzátette, az elmúlt évi korlátozások, amelyek kapcsolatainktól és a találkozások lehetőségétől fosztottak meg, valamint egy állandósult maszkviselésre kényszerítettek, csak még tovább fokozzák az egyénben és a csoportokban halmozódó feszültséget, óriási rombolást és neurózisokat okozva így közösségi szinten is.
Fotó: Suciu Cristian
„Ebben az esztendőben, paradox módon, a világ hatalmasai minden egyént arra köteleznek, hogy a publikus szférában arcát hosszú időn át födje el maszkkal, egyéniségét, igazi arcát ne mutassa meg, ne találkozzon, ne játsszon, ne mulasson vidáman barátaival, csoportjával, közösségével.
– vélte Pozsony Ferenc.
A hagyományőrzés fontosságával kapcsolatban elmondta, az idősek által kimunkált kulturális és szellemi minták átadása kulcsfontossággal bír egy-egy közösség belső egyensúlyának, biztonságának és jövőtudatának tekintetében. Arról, hogy milyen formában örökítődnek át a kultúránk szerves részét képező farsangi hagyományok, a néprajzkutató úgy vélekedett, szükség van olyan közösségekre, amelyek szorosan ápolják belső kapcsolataikat. Szerinte a szokások rendszerint csak azokban az egymásra figyelő, éltető erővel bíró csoportokban maradhatnak fenn napjainkban is, amelyeket „még fog a figura”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmje nyerte el a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett kolozsvári Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) közönségdíját a szombat este megtartott díjátadón.
Színes programkínálattal várják a látogatókat a szombaton tartandó Múzeumok éjszakáján a székelyföldi múzeumok: a tárlatvezetések és egyéb, a kiállításokhoz köthető események mellett gyermek- és szórakoztató programok is lesznek.
Újabb kötetét mutatják be B. Kovács András sepsiszentgyörgyi írónak Kolozsváron.
Holtai Gábor első nagyjátékfilmje, az Itt érzem magam otthon is versenyez a 25. TIFF fődíjáért. A hatalom és az alkalmazkodás természetét vizsgáló pszichológiai thrillert hétfő este vetítették a Győzelem moziban a rendező jelenlétében.
Beválogatták az június 15–21. közötti magyar Országos Színházi Találkozó versenyprogramjába az Aradi Kamaraszínház fesztiváldíjas monodrámáját, a Keant. Közös gyergyószentmiklósi–sepsiszentgyörgyi koprodukciót is látható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!