
Fotó: Veres Nándor
Tamási Áron műveiből olvastak fel kedden szerte a nagyvilágban a nyolcadik nemzetközi felolvasómaraton keretében. Előzetesen közel 39 ezren regisztráltak Romániából és nyolc másik országból.
2016. február 23., 19:342016. február 23., 19:34
Az első felolvasómaratont László Judit zenetanár, művelődésszervező kezdeményezésére szervezték meg 2009-ben Székelyudvarhelyen. Akkor hét udvarhelyszéki településről mintegy 1700-an olvastak fel Benedek Elek műveiből. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár 2014-től főszervezője a rendezvénynek, itt kedden mintegy háromszáz gyerek és felnőtt olvasott fel Tamási műveiből.
„Az olvasás közösségépítő, összetartó erőt jelent, célunk minél többen megszólaltatni egy nagy magyar író, költő műveit”– fogalmazták meg a maraton üzenetét a szervezők. Csíkszeredából húsz intézmény 3900 felolvasóval regisztrált, Hargita megyében 60 településről több mint 18 ezer személy kapcsolódott be a rendezvénybe, országos szinten 16 megye 131 településén olvastak kedden.
Idén Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából, Belgiumból, Írországból, Németországból, az Egyesült Államokból és Dániából is voltak résztvevők, összesen 5618-an. Főként iskolákból jelentkeztek csoportok, de számos más intézmény, szervezet tagjai örvendeztették meg egymást Tamási gondolataival, ugyanakkor egyéni jelentkezők is szép számmal voltak.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban a maraton első felolvasója Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője volt. „Igyekeztem aktuális olvasmányt választani, és mivel elég idétlen időket élünk, a Helytelen világ című, 1931-es Tamási-kötet kezdőnovellájából olvasok fel egy rövid részletet” – vezette fel a hallgatóságnak. A Petőfi Sándor Általános Iskola jelen lévő negyedik osztályos diákjai érdeklődve hallgatták. „Nem tudom még, hogy miért jó a közösségi felolvasás. Azt tudom, hogy valamiért jó, de azt nem, hogy miért. Talán most kiderül”– mondta lapunknak az egyik kisfiú, miközben Tamási Cinciri Hám című meséjének szövegét szorongatta a kezében.
Lövétei után Balog László, a Sapientia EMTE könyvtárigazgatója olvasott fel, majd Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának munkatársai. A főkonzulátus csapata már harmadik alkalommal vesz részt a maratonon. „Nagyon fontosnak tartjuk, hogy népszerűsítsük az olvasást, hogy minél többen vegyék a kezükbe a könyveket. Itt elsősorban a könyvből való olvasásról van szó, a nyomtatott könyv illata, fogása semmi máshoz nem hasonlítható” – véli Szarka Gábor konzul.
„Az olvasás révén a fantáziánk, a tudásunk is gyarapodik, ha olvasunk, a saját filmünk rendezői lehetünk, hiszen úgy képzelhetjük el a történetet, ahogy azt mi szeretnénk, ahogy a fantáziánk diktálja. Az olvasással ráadásul a szókincsünket is gyarapíthatjuk” – ösztönözte olvasásra a jelen levő gyerekeket a konzul. Az eseményen egyébként hangfelvételről Tamási hangját is hallhatták a résztvevők.
A könyvtár munkatársaitól megtudtuk, jövőre Szabó Magda műveiből olvasnak fel a maratonon. Az évek során egyébként Orbán Balázs, Jókai Mór, Arany János, Gárdonyi Géza, Móricz Zsigmond és Kányádi Sándor műveit szólaltatták meg a felolvasók, az esemény nemzetközi szintűvé nőtte ki magát, tavaly közel 12 országban 40 ezren olvastak fel. Az idei rendezvénybe bekapcsolódók számát néhány nap múlva összesítik a könyvtár munkatársai.
Megtéríti az útiköltséget a Kolozsvári Magyar Opera azoknak a nézőknek, akik más településekről, szervezett csoportban érkeznek az előadásaira.
Nem a groteszk, egyperces írások szerzője, Örkény István „lép színpadra”, hanem az író, aki 1956 forradalmi napjaiban percről percre jegyzetel. A 70. évfordulón Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház színművésze adja elő a Noteszlapok, 1956 című írásból készült előadást.
Egy magyarországi hadtörténész, aki a kutatásáért félig Gyergyóremetére költözött, egy költő, aki tizenkét év alatt beváltotta a belé vetett bizalmat, egy 95 éves író-legenda és egy fiatal tehetség: ők kapták a Székelyföld kulturális folyóirat íjait.
Kató Csilla, a nagyszebeni Astra filmfesztivál művészeti igazgatója megható, egyben elgondolkodtató üzenetet közölt, miután szombat este összeesett a színpadon a fesztivál 33. kiadásának nyitógáláján tartott beszéde végén, a szebeni filharmóniában.
„Nemcsak azt szeretném hallani, hogyan szól egy hang, hanem hogy ki szól általa” – vallja Miklósa Erika. A Kossuth-díjas világhírű szoprán, a Kolozsvári Magyar Opera tiszteletbeli tagja erdélyi kötődéseiről is beszélt a Krónika megkeresésére.
Piaci árusok, cselédek és művészek sorsából rajzolódik ki a régi Bánság a temesvári tárlaton. A nemesség és a polgárság után a társadalom többsége kerül előtérbe: családi emlékek tárják fel a munka, a kultúra és a kivándorlás összefonódó történeteit.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata október 17-én, szombaton este 7 órától a nagyteremben mutatja be Szakonyi Károly Holt lelkek című komédiáját Ny. V. Gogol regénye nyomán, Szabó K. István rendezésében.
Fazakas Lehel A menekülés lehetőségei című, 17 perces kisjátékfilmje nyerte el az erdélyi Filmgalopp idei fődíját – közölték vasárnap a szervezők. A 26. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle díjait a kolozsvári Győzelem moziban adták át szombat este.
Száz éve indult útjára Kolozsváron a Korunk, napjaink egyik legrégebbi alapítású magyar nyelvű folyóirata. Kovács Kiss Gyöngy történészt, a Korunk főszerkesztőjét a centenárium alkalmából kérdeztük.
Soha nem volt még ennyire elfogadott és kedvelt a romániai magyar színjátszás a román szakma és közönség körében, mint most – ez derül ki az ötödik BukFeszt mérlegéből.
szóljon hozzá!