2009. április 16., 11:152009. április 16., 11:15
„A százhalombattai önkormányzat kulturális vezetőségének meghívására a hónap elején múzeumunk egy szakértői csoportjának alkalma nyílt közvetlen kapcsolatba lépni a Budapest melletti kisvárosban működő régészeti parkkal, amely az első hasonló jellegű létesítményként kezdte meg működését Magyarországon is” – mesélt a részletekről Ioan Bejinariu, a Szilágy megyei múzeum régésze.
Százhalombatta Budapesttől mintegy 30 km-re fekvő, közel húszezer lakosú modern, dinamikusan fejlődő kisváros. Százhalombatta története tízezer éves múltra tekint vissza, kedvező földrajzi helyzetét, védettségét, a táj szépségét kihasználva már az őskorban embercsoportok telepedtek meg itt. A város bővelkedik régészeti emlékekben és feltárásokban, és itt található
Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, mely 1996 őszén nyitotta meg kapuit a százhalombattai Matrica Múzeum és a helyi önkormányzat anyagi támogatásával. A településnek nevet adó 2700 éves „százhalmok” között – 5 hektár területen – a bronzkorból, vaskorból származó házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói épültek. Az ásatásokon feltárt épületek maradványai – cölöplyukak, faldarabok, padlók, tűzhelyek, leszakadt tetőgerendák – alapján régészek, építészek, mesteremberek építették újra a Százhalombattán és vonzáskörében előkerült házakat, melléképületeket.
A park élő múzeum, a látogató bepillanthat az őskori élet hétköznapjaiba, diákok, felnőttek, családok szakavatott foglalkozásvezetőkkel rendhagyó történelemórákon vehetnek részt. A halmok között az őskori élet elevenedik meg; a látogatók gyakorolhatják az őskori kézművestechnikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, gabonát őrölhetnek, edényt formázhatnak és bronzkori- vaskori ékszereket készíthetnek.
A közelben termesztett tönkölybúzából kérésre lepényt sütnek, illetve régi korok receptjei szerint készült ételeket kóstolhatnak az ide érkezők. A Kr. e. 7–6. századból származó halmok alatt a Hallstatt-kultúra előkelőségei nyugszanak, akiket haláluk után máglyán elégettek. A hamvakat urnákba vagy előre megépített sírkamrába helyezték. Sikerült helyreállítani az eredeti, 2700 éves tölgyfa gerendából épített folyosós sírkamrát, ahol a látogató a halomsírban hang- és fényeffektusokkal kísért többnyelvű ismeretterjesztő film segítségével a korszak temetési szertartásával ismerkedhet meg.
A parkban tudományos kutatás, kísérleti régészet, valamint őskori környezeti rekonstrukció is folyik, ugyanakkor a látogatókat változatos programokkal, rendezvényekkel, kézműves-foglalkozásokkal, játszóházzal, szabadtéri színházi előadásokkal, viselettörténeti bemutatóval, nyári életmódtáborokkal is várják.
„A zilahi szakemberek számára ez tűnt a projekt legvonzóbb részének, hiszen a rendezvények szervezése és befogadása életben tartja az intézményt” – tette hozzá Bejinariu. A Szilágy megyei múzeum munkatársai azt tervezik, hogy májusban egy kizárólag a szabadtéri múzeumoknak szentelt múzeumi estet szerveznek, amelyen a megyében megvalósítható hasonló jellegű projektek is szóba kerülnek, és amelyre meghívják a megyei önkormányzat képviselőit.
„A megyében két helyen is kialakítható lenne egy régészeti park, az egyik Mojgrád mellett, míg a másik éppen Zutor környékén, ahol az autópálya nyomvonala miatt amúgy is fel kell tárnunk a római kori erődítményt” – magyarázta a zilahi muzeológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Látogatottsági adatok