2009. április 16., 11:152009. április 16., 11:15
„A százhalombattai önkormányzat kulturális vezetőségének meghívására a hónap elején múzeumunk egy szakértői csoportjának alkalma nyílt közvetlen kapcsolatba lépni a Budapest melletti kisvárosban működő régészeti parkkal, amely az első hasonló jellegű létesítményként kezdte meg működését Magyarországon is” – mesélt a részletekről Ioan Bejinariu, a Szilágy megyei múzeum régésze.
Százhalombatta Budapesttől mintegy 30 km-re fekvő, közel húszezer lakosú modern, dinamikusan fejlődő kisváros. Százhalombatta története tízezer éves múltra tekint vissza, kedvező földrajzi helyzetét, védettségét, a táj szépségét kihasználva már az őskorban embercsoportok telepedtek meg itt. A város bővelkedik régészeti emlékekben és feltárásokban, és itt található
Magyarország első őskori szabadtéri múzeuma, mely 1996 őszén nyitotta meg kapuit a százhalombattai Matrica Múzeum és a helyi önkormányzat anyagi támogatásával. A településnek nevet adó 2700 éves „százhalmok” között – 5 hektár területen – a bronzkorból, vaskorból származó házak, kemencék, melléképületek hiteles rekonstrukciói épültek. Az ásatásokon feltárt épületek maradványai – cölöplyukak, faldarabok, padlók, tűzhelyek, leszakadt tetőgerendák – alapján régészek, építészek, mesteremberek építették újra a Százhalombattán és vonzáskörében előkerült házakat, melléképületeket.
A park élő múzeum, a látogató bepillanthat az őskori élet hétköznapjaiba, diákok, felnőttek, családok szakavatott foglalkozásvezetőkkel rendhagyó történelemórákon vehetnek részt. A halmok között az őskori élet elevenedik meg; a látogatók gyakorolhatják az őskori kézművestechnikákat: szőhetnek, fonhatnak, sövénykerítést építhetnek, gabonát őrölhetnek, edényt formázhatnak és bronzkori- vaskori ékszereket készíthetnek.
A közelben termesztett tönkölybúzából kérésre lepényt sütnek, illetve régi korok receptjei szerint készült ételeket kóstolhatnak az ide érkezők. A Kr. e. 7–6. századból származó halmok alatt a Hallstatt-kultúra előkelőségei nyugszanak, akiket haláluk után máglyán elégettek. A hamvakat urnákba vagy előre megépített sírkamrába helyezték. Sikerült helyreállítani az eredeti, 2700 éves tölgyfa gerendából épített folyosós sírkamrát, ahol a látogató a halomsírban hang- és fényeffektusokkal kísért többnyelvű ismeretterjesztő film segítségével a korszak temetési szertartásával ismerkedhet meg.
A parkban tudományos kutatás, kísérleti régészet, valamint őskori környezeti rekonstrukció is folyik, ugyanakkor a látogatókat változatos programokkal, rendezvényekkel, kézműves-foglalkozásokkal, játszóházzal, szabadtéri színházi előadásokkal, viselettörténeti bemutatóval, nyári életmódtáborokkal is várják.
„A zilahi szakemberek számára ez tűnt a projekt legvonzóbb részének, hiszen a rendezvények szervezése és befogadása életben tartja az intézményt” – tette hozzá Bejinariu. A Szilágy megyei múzeum munkatársai azt tervezik, hogy májusban egy kizárólag a szabadtéri múzeumoknak szentelt múzeumi estet szerveznek, amelyen a megyében megvalósítható hasonló jellegű projektek is szóba kerülnek, és amelyre meghívják a megyei önkormányzat képviselőit.
„A megyében két helyen is kialakítható lenne egy régészeti park, az egyik Mojgrád mellett, míg a másik éppen Zutor környékén, ahol az autópálya nyomvonala miatt amúgy is fel kell tárnunk a római kori erődítményt” – magyarázta a zilahi muzeológus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok