2010. május 06., 10:072010. május 06., 10:07
„A fény nevű gyermeklapok ünnepe ez, jelenleg főként a Szivárványé, amely immár 30 éve jut el a kicsikhez. Testvérlapja, a Napsugár is hasonló hozzá, nemcsak nevében, hanem üzenetében is. A szivárvány az Úr fizikai kísérlete, a gazdagság, a fény jelképe – ezt az üzenetet próbáljuk közvetíteni a gyermekek felé alkotóink, a költők, írók, grafikusok segítségével, akik szellemi erejük legjavát adják nekünk a lap indulásától kezdve” – kezdte köszöntőjét Zsigmond Emese, a Napsugár és Szivárvány főszerkesztője, a Szivárvány 30 éves fennállása alkalmából szervezett közönségtalálkozó-sorozat kolozsvári állomásán.
A találkozónak a Kolozsvári Állami Magyar Színház adott otthont, amely zsúfolásig megtelt a lelkes kis olvasókkal, akik nemcsak Kolozsvárról, de számos Kolozs megyei településről, sőt Fehér és Beszterce-Naszód megyéből is eljöttek ünnepelni.
Több gyerekcsoport is fellépett a rendezvényen, népdalokkal, táncos műsorral szórakoztatták a nézőtéren ülő társaikat, és az őket elkísérő pedagógusokat, szülőket. Zsigmond Emese elmondta, az ünnepséget egy nagy találkozásnak tekintik, hiszen számukra nagyon fontos, hogy a szerkesztőség tagjai személyesen is találkozhassanak kis olvasóikkal. A szerkesztőség tagjainak – Müller Kati képszerkesztő, Imecs Veronka főkönyvelő, Pauer Ildikó, Tulogdy György és Salamon Károly terjesztési megbízottak – bemutatását követően néhány szerzőnek emléklapot adott át a főszerkesztő, közülük kiemelve Kányádi Sándort és Fodor Sándort, akik személyesen nem lehettek ugyan jelen, de Fodor két mesefigurája, Csipike és Kukucsi „megelevenedtek” és személyesen jöttek el a gyerekekhez – a találkozó előtt Góliát-port vettek be, így emberméretűvé nőttek.
A népes gyermeksereg végig nagy izgalommal és lelkesedéssel nézte és hallgatta a „tehetséges Szivárvány-olvasók” műsorszámait, az igazi öröm azonban csak ezután következett, hiszen a kicsik után Gryllus Vilmos lépett a színpadra, aki csaknem egy órán át szórakoztatta a közönséget dalaival. Zsigmond Emese a tartalmas koncert előtt elmondta: tiszteletbeli szivárványossá avatják Gryllust, aki a Szivárvány-találkozók minden helyszínére elkíséri a szerkesztőket, így Nagyvárad, Szatmárnémeti és Kolozsvár után Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Kézdivásárhelyen is vele énekelhetik majd a gyerekek a Maszkabált, a Gólyahírt, a Banyát vagy a Bohócot. Gryllus egyébként Kányádi Sándor Somvirág című versét énekelte el először, és a továbbiakban is több Kányádi-megzenésítettet adott elő, így tisztelegve a 81 éves költő előtt, akit az egyik legnagyobb nemzeti értékünknek nevezett.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.