Mint mondta, azért esett Marosvásárhelyre a választás, mert a település jelentős művelődési központ, ugyanakkor az itt élő két nemzetiség viszonya 1990-ben olyan válságon ment keresztül, amely példa nélkül való Románia jelenkori történelmében. Többek között azt is meg akarták tapasztalni a szervezők, hogy a város mennyire dolgozta fel ezt a traumát.
A sokszemközti párbeszédet márciusban Emil Hurezeanu vezette, és olyan közismert személyiségeket hívtak meg a fórumra, mint Mario Hirsch, a luxembourgi Pierre Werner Intézet igazgatója, Borbély László középítkezési miniszter, Mariana Celac műépítész, Smaranda Enache emberjogi harcos, Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke, Spielmann Mihály történész és Ungvári Zrínyi Imre filozófus. A tartalmas kötet lanszírozásán szintén jelen voltak a helyi hatóságok képviselői, valamint a márciusi kollokvium társszervezői: a Pro Europa Liga társelnöke, Smaranda Enache, a Bernády György Közművelődési Alapítvány nevében Nagy Miklós Kund újságíró és Marosvásárhely két alpolgármestere: Csegzi Sándor és Marius Ichim, valamint több olyan értelmiségi, akik részt vettek a márciusi vitában.
A közölt anyag érdekes, tanulságos tükröt állít a városnak, amely rendkívüli, szecessziós és barokk stílusban készült építészeti örökségével, pezsgő művelődési életével hívta fel magára a figyelmet. Alina Ledeanu szerint ha lenne rá kezdeményező akarat, semmi akadálya nem lenne annak, hogy a város a közeljövőben – Nagyszebenhez hasonlóan – egy időre Európa kulturális fővárosává váljon.
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.