
Fotó: Antal Erika
Milyen események, történetek, tapasztalatok járulnak hozzá ahhoz, hogy megszülessen egy novelláskötet? – ezekről a kérdésekről beszélgetett a Látó-est hétfői meghívottjával, Szöllősi Mátyással, a Váltóáram című kötet szerzőjével Szabó Róbert Csaba, a szépirodalmi folyóirat szerkesztője.
2017. február 28., 19:002017. február 28., 19:00
Oroszországi, tizenegyezer kilométeres túrájáról, a magyar őstörténettel összefüggő régészeti kutatásokról, az azokat végző történészekkel készített interjúkról, Európán kívüli úti kalandokról, a portrékészítésről is esett szó a G. Caféban a Látó-esten, ahol az 1984-ben Budapesten született szerző legújabb novelláskötetét ismerhették meg az érdeklődők. Szöllősi Mátyás az irodalmi est végén felolvasott a novelláiból.
A Váltóáram című kötetben kilenc történet olvasható, valamennyit összeköti az, hogy felrobban az Orion csillagkép egyik csillaga, aminek következtében – a Föld nem sérül – két hétig olyan fény ragyog be mindent, mintha két nap sütne az égbolton. Két hétig nincsen éjszaka, ezért minden különleges megvilágosításba kerül. „A felrobbant és világító csillag jelensége sokféleképpen értelmezhető, gondoljunk csak például a betlehemi csillagra Jézus születésekor, amiről kimutatták a csillagászok, hogy valóban feltűnt akkoriban egy különlegesen fényes csillag az égbolton\" – hangzott el a beszélgetésen.
A kilenc történet valamennyi főszereplője férfi, a történeteknek olyan kulcsszavai vannak, mint a gyász, a halál, a csalódás, a várakozás, a faji megkülönböztetés vagy a kamaszszerelem. Szabó Róbert Csaba elmondta, véleménye szerint bár nyomasztóak ezek a történetek, nem hiányzik belőlük a humor. A szerző úgy fogalmazott, nem tartja nyomasztónak az elbeszéléseket, de hozzátette azt is, nem boldogok a szereplői, ennek ellenére hiteles karakterek.
„A kötet kilenc novellájában egyszerre formálódik meg egy sejtés – egy már-már apokaliptikus vízió –, és elevenednek meg abszurd, de nagyon is hús-vér figurák, akiket ismerhetnénk akár a mindennapjainkból is. Szöllősi Mátyás első prózakötetének ereje többek közt a pontos lélekábrázolásban és a látomásos, költői nyelvben rejlik\" – olvasható az Európa Könyvkiadónál tavaly napvilágot látott novelláskönyv fülszövegében. Szöllősi Mátyás önálló verseskötetei: Aktív kórterem (Parnasszus, 2010), Állapotok – negyvenöt töredék (Kalligram, 2011). Szöllősi Mátyás íróként mindhárom műnemben alkot, fotóriporterként is dolgozik.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
szóljon hozzá!