Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 07., 07:302011. szeptember 07., 07:30
Amint a szerzőtől megtudtuk, modelljei ismerősök, barátok, kollégák, egykori lakótársak voltak. A saját képeiről, mint mondta, nem szeret beszélni, hisz épp azért készít fényképet, mert ezzel olyasmit közöl, amit szóban nehezen tudna. Annyit azonban elárult, hogy azért szereti az analóg technikát és a fekete-fehér fotókat, mivel így kifejezőbbek a képek, sokkal szebben jönnek ki az árnyalatok, és a fényérzékenység is nagyobb. Digitális géppel „steril” fotók készülnek, míg az analóg felvételek homályosabbak, elvontabbak. Ez egyébként a művész negyedik kiállítása, amelyből három egyéni tárlat volt, Gozner Gertrud a kolozsvári Tranzit Házban megnyílt tárlatát tartja a legjelentősebbnek.
A mostani megnyitón Szilágyi Levente, a szatmári múzeum munkatársa úgy vélekedett, Gozner Gertrud a női fotográfia egyik legtehetségesebb erdélyi képviselője.
„A női fotográfia számos paradigmaváltáson ment át az elmúlt évtizedekben. Gozner Gertrud képei engem a fogalom eredeti megjelenésének idejébe visznek viszsza, amikor a nők helyet kerestek maguknak a férfidominanciájú kultúrában – fejtette ki a muzeológus. – Ám mégis akad egy óriási eltérés, mivel képei nem programszerűek, nem lázadoznak a férfiuralom ellen, hanem magától értetődőek és természetesek, nem valami ellen készülnek, hanem valami mellett, a fénykép számára nem eszköz, hanem cél, az »én« megismerésének célja.” Ciprian Jura, a szatmárnémeti Prisma Fotósegyesület tagja elmondta: a művész jelentőségét ékesen bizonyítja, hogy munkái több ízben szerepeltek már nívós romániai és magyarországi szakmai folyóiratokban. Meglátása szerint Gozner Gertrud képei a női lélek egy-egy részletét mutatják meg úgy, ahogyan egy másik nő látja. Minden fotónak üzenete van, érzelmekről szólnak, vagy egy-egy gesztust örökítenek meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A marosvécsi Kemény-kastély ad otthont a Helikon 100 jubileumi írótalálkozónak és emlékrendezvénynek, amely méltó módon idézi fel az Erdélyi Helikon száz évvel ezelőtti indulását.
Erdélyi társulatok és alkotók szerezték meg a legfontosabb elismerések jelentős részét a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválján.
Visky András Kitelepítés című regényének német kiadása, a Die Aussiedlung kapta a Nemzetközi Irodalmi Díjat (Internationaler Literaturpreis) – jelentette be a marosvásárhelyi születésű szerző kiadója, a Jelenkor Kiadó szombaton Facebook-oldalán.
Krasznahorkai László „dühödt értetlenséggel” fogadta nemrég a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnökétől azt a kérdést, hogy ha az jelölné a Nemzet Művésze elismerésre, elfogadná-e.
Bemutatóval zárja évadát a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a közönség július 3-án és 4-én 19 órától láthatja a FESTEN című előadást Eugen Jebeleanu rendezésében.
Idén tavasszal rosszindulatú daganatos betegséget diagnosztizáltak Ákosnál: az 58 éves, Kossuth-díjas dalszerző-énekes nemrégiben komoly műtéten esett át.
Későn debütált, mégis néhány év alatt a kortárs svéd irodalom egyik legismertebb szerzője lett. A Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten Karin Smirnoff írásról, Svédország átalakulásáról és könyvei kelet-európai sikerének lehetséges okairól beszélt.
Vallasek Júlia kolozsvári műfordítót jutalmazta Dsida Jenő-díjjal a Romániai Írók Szövetsége Jane Austen műveinek, valamint Doina Gecse-Borgovan Rătăciri deliberate/Haza: úton című könyvének magyarra való átültetéséért.
Négy napon keresztül várja a kortárs irodalom szerelmeseit a Bánffy-palota udvarán megnyitott, 15. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét. A megnyitó keretében átadták a Kolozsvár Büszkesége díjakat.
Átadták Országos Színházi Találkozó (OSZT) díjait vasárnap Debrecenben: a szakmai zsűri 12 kategóriában, a MASZK-SzíDoSz színészzsűri pedig 4 csoportban hirdetett győzteseket vasárnap.
Látogatottsági adatok