
Fotó: A szerző felvétele
2011. szeptember 07., 07:302011. szeptember 07., 07:30
Amint a szerzőtől megtudtuk, modelljei ismerősök, barátok, kollégák, egykori lakótársak voltak. A saját képeiről, mint mondta, nem szeret beszélni, hisz épp azért készít fényképet, mert ezzel olyasmit közöl, amit szóban nehezen tudna. Annyit azonban elárult, hogy azért szereti az analóg technikát és a fekete-fehér fotókat, mivel így kifejezőbbek a képek, sokkal szebben jönnek ki az árnyalatok, és a fényérzékenység is nagyobb. Digitális géppel „steril” fotók készülnek, míg az analóg felvételek homályosabbak, elvontabbak. Ez egyébként a művész negyedik kiállítása, amelyből három egyéni tárlat volt, Gozner Gertrud a kolozsvári Tranzit Házban megnyílt tárlatát tartja a legjelentősebbnek.
A mostani megnyitón Szilágyi Levente, a szatmári múzeum munkatársa úgy vélekedett, Gozner Gertrud a női fotográfia egyik legtehetségesebb erdélyi képviselője.
„A női fotográfia számos paradigmaváltáson ment át az elmúlt évtizedekben. Gozner Gertrud képei engem a fogalom eredeti megjelenésének idejébe visznek viszsza, amikor a nők helyet kerestek maguknak a férfidominanciájú kultúrában – fejtette ki a muzeológus. – Ám mégis akad egy óriási eltérés, mivel képei nem programszerűek, nem lázadoznak a férfiuralom ellen, hanem magától értetődőek és természetesek, nem valami ellen készülnek, hanem valami mellett, a fénykép számára nem eszköz, hanem cél, az »én« megismerésének célja.” Ciprian Jura, a szatmárnémeti Prisma Fotósegyesület tagja elmondta: a művész jelentőségét ékesen bizonyítja, hogy munkái több ízben szerepeltek már nívós romániai és magyarországi szakmai folyóiratokban. Meglátása szerint Gozner Gertrud képei a női lélek egy-egy részletét mutatják meg úgy, ahogyan egy másik nő látja. Minden fotónak üzenete van, érzelmekről szólnak, vagy egy-egy gesztust örökítenek meg.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.