
2011. március 22., 09:412011. március 22., 09:41
Az együttes Tamási Áron novelláját, a Bambuc ördög történetét dolgozták át zenés táncjátékká. Bambuc olyan rendetlen kisfiú, hogy a szülei egyenesen a pokolba kívánják. És láss csodát, aznap lefekvés után bizony az alvilágban ébred fel. Ez a pokol azonban – bár félelmetes, sötét és kaotikus – nem is hasonlít a megszokott pokolképünkre, az elkárhozottak jajkiáltásaitól hangos infernóra, inkább egy kortárs művészeti galériára hasonlít. Gyerekelőadás lévén különösen izgalmas volt, hogy Holló-Csejtei Kinga nagyváradi képzőművész díszletei és kosztümjei újabb dimenziót adnak hozzá a népzene és néptánc, illetve a különleges ritmikai játékok alkotta Bambuc-világhoz.
A ritmikai játékok pedig hiába emlékeztettek a magyar népzene zsigerileg kódolt ütemeire, egyértelműen egzotikus íze lett a dolognak, ahogy a pokol inkább kópés, mint gonosz ördögfiókái seprűnyelekkel és gumiharangos lefolyópumpákkal jártak táncot és játszottak virtuóz zenét egyszerre. Az előadáshoz készült műsorfüzetből egyébként az is kiderül, hogy a Bambuc ördög a Tamási írói világára rímelő sóvidéki ropogós táncok mellett dél-afrikai táncos és énekes hagyományokból is építkezik. A gumboot elnevezésű „táncot” a Dél-afrikai Köztársaság fekete bányászai járták, akiknek az apartheid rendszer megtiltotta a hagyományos dobolást – így gumicsizmájuk ritmikus dobbantásával üzentek egymásnak.
Miklós János és csapata az afrikai ritmusokat, a brit Stomp táncegyüttes Flatley-re hajazó lábdobbantásos táncát bátran keveri a sóvidéki székelyek piros rokolyás, lajbis-csizmás körjátékaival, a csujjogatással és néhol a párbeszéddel. A novella cselekménye sok elemet veszített, amíg a Nagyvárad Táncegyüttes színpadára került, de annál többet nyert a tánc médiumára való átértelmezéssel. Az adaptálás után gyereknyelven szólal meg a történet – azt azonban ne gondolja senki, hogy ez valamilyen leminősítést jelent, inkább azt, hogy a darab a gyerekek értelmére, figyelmességére és humorérzékére építve „adja el” azokat a dallamokat és ritmusokat, amelyek bennük még könnyedén megpendíthetik a közös emlékezet húrjait.
Markó Bélának ítélte Az Év Írója Nagydíjat a Romániai Írók Szövetsége – közölte hétfőn az erdélyi költő, prózaíró több könyvét megjelentető Bookart Kiadó.
A teljesítmény igazsága kell, hogy áthassa a kultúrát, ugyanakkor sokszínűségnek is kell jellemeznie a területet. Ezért a politikát száműzni, a szakmát pedig előtérbe szeretnék helyezni – hangsúlyozta Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár.
Azért indították, mert a közönség egy része a harmincas évek színházát kérte számon a kolozsvári magyar társulaton. A kortárs világszínház erdélyi seregszemléje lett: november 10. és 22. között 10. alkalommal rendezik meg az Interferenciákat.
A kincses városban lép fel a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház, a Pupek című produkció november 3-án 19 órától látható-hallható a Kolozsvári Magyar Operában.
A Csíky András Alapítvány kuratóriuma 2026-ban megosztva ítéli oda a Csíky András-díjat Moldován Blanka színművésznek, valamint Kocsis Anna színművésznek.
Huszonegyedik alkalommal rendezik meg november 6. és 15. között az Ars Hungarica fesztivált Nagyszebenben és a Szeben megyei Vízaknán. A dél-erdélyi magyar közösség legnagyobb kulturális seregszemléjén minden program ingyenes.
A díszünnepségen jelen lesznek többek között a román királyi család tagjai, valamint a román és magyar kormány képviselői.
Immár 11. alkalommal szervezik meg a zsidó kulturális napokat Kolozsváron, a november 2. és 5. közt tartandó rendezvénysorozatra a szervezők a zsidó kultúra barátait várják Erdély kincses városába.
Életének 71. évében, október 26-án elhunyt Gyöngyössy János székelyföldi történeti grafikus, illusztrátor.
Ady szerelmei – több nő egy részben címmel érkezik budapesti vendégelőadás az Aradi Kamaraszínházba.
szóljon hozzá!