
Fotó: MTI
2009. január 30., 07:002009. január 30., 07:00
– Jelenlegi együttese, a Közép Európai Kortárs Zenekar cigányzenével ötvözi a dzsesszt. Voltak ennek előfutárai, vagy teljesen eredeti az ötlet?
– Nem hiszem, hogy lettek volna előfutárai. Azt gondolom, hogy a közép-kelet európai zene kincs, olyan mérhetetlenül gazdag a roma, a magyar és a környező népek zenéje, hogy teljesen fölösleges műfaji határokon belül máshova nyúlni. Talán kicsit pofátlanul hangzik, de Bartók Bélát tartom az előfutáromnak, mivel ő volt az, aki a saját zenéjébe integrálta a környező népek zenéjét. Rajta kívül Puskás Öcsit kell még megemlítenem, mert ő volt az aki egy angol licenszet olyanná tudott tenni, hogy azt magyar focinak hívták. Ők ketten a példaképeim.
– Honnan ered a cigányzene iránti affinitása?
– Ebbe születtem bele: magam is roma vagyok.
– A koncert során említette, hogy mikor muzsikálni kezdett, arra a kérdésre kereste a választ, mi a zene értelme. Több évtizedes karrierrel a háta mögött milyen választ talált?
– A megosztást: annak a pillanatnak a megosztását, amit eldöntöttünk, hogy együtt töltünk el, az abban keresett és megtalált harmóniát. Ez a fontos számomra. Lehetne egy próbateremben játszani egyedül, de nem érdemes. Kellenek hallgatók, akikkel meg lehet osztani a perceket.
– Mit ért ön a zene határokon átívelő voltán?
– Az elme mozgatórugói kimondva-kimondatlanul a közigazgatási rendelkezéseken felül állnak, és ez alatt éppúgy értem az országhatárokat, mint a piros közlekedési lámpát.
– Pályája során rengeteg zenésztársa volt, köztük kiemelkedő egyéniségek. Kikkel volt a legnagyobb élmény a közös muzsikálás?
– Butaság lenne, ha nevet mondanék, mert mindenkitől nagyon sokat tudtam tanulni. Ez életem egyik nagy szerencséje.
Tizedik születésnapjára készül a WonderPuck utcai fesztivál, az újdonságokat is tartogató, ingyenesen látogatható jubileumi eseményt szeptember 4. és 6. között szervezik Kolozsváron.
A franciaországi Antibes-ban működő Musée Picasso gyűjteményéből 69 Pablo Picasso-alkotást láthat a közönség a Picasso en visite című kiállításon, amely szeptember 17-én nyílik Temesváron, az Art Encounters új kiállítóterében.
Meghalt Nádas Péter író szerda reggel 8 órakor gombosszegi otthonában – közölték a művész Facebook-oldalán a család kérésére.
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.