Fotó: MTI
2009. január 30., 07:002009. január 30., 07:00
– Jelenlegi együttese, a Közép Európai Kortárs Zenekar cigányzenével ötvözi a dzsesszt. Voltak ennek előfutárai, vagy teljesen eredeti az ötlet?
– Nem hiszem, hogy lettek volna előfutárai. Azt gondolom, hogy a közép-kelet európai zene kincs, olyan mérhetetlenül gazdag a roma, a magyar és a környező népek zenéje, hogy teljesen fölösleges műfaji határokon belül máshova nyúlni. Talán kicsit pofátlanul hangzik, de Bartók Bélát tartom az előfutáromnak, mivel ő volt az, aki a saját zenéjébe integrálta a környező népek zenéjét. Rajta kívül Puskás Öcsit kell még megemlítenem, mert ő volt az aki egy angol licenszet olyanná tudott tenni, hogy azt magyar focinak hívták. Ők ketten a példaképeim.
– Honnan ered a cigányzene iránti affinitása?
– Ebbe születtem bele: magam is roma vagyok.
– A koncert során említette, hogy mikor muzsikálni kezdett, arra a kérdésre kereste a választ, mi a zene értelme. Több évtizedes karrierrel a háta mögött milyen választ talált?
– A megosztást: annak a pillanatnak a megosztását, amit eldöntöttünk, hogy együtt töltünk el, az abban keresett és megtalált harmóniát. Ez a fontos számomra. Lehetne egy próbateremben játszani egyedül, de nem érdemes. Kellenek hallgatók, akikkel meg lehet osztani a perceket.
– Mit ért ön a zene határokon átívelő voltán?
– Az elme mozgatórugói kimondva-kimondatlanul a közigazgatási rendelkezéseken felül állnak, és ez alatt éppúgy értem az országhatárokat, mint a piros közlekedési lámpát.
– Pályája során rengeteg zenésztársa volt, köztük kiemelkedő egyéniségek. Kikkel volt a legnagyobb élmény a közös muzsikálás?
– Butaság lenne, ha nevet mondanék, mert mindenkitől nagyon sokat tudtam tanulni. Ez életem egyik nagy szerencséje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Miniallűrök (2021) és a Lélekporc (2023) után TEjben, jajban, világvégÉN címmel jelent meg az UNITER- és Jászai Mari-díjas színművész legújabb verseskötete, aminek az „ősbemutatóját” Aradon tartották.
Napjaink zajos világában különösen fontos, hogy a gyerekek már kiskorukban találkozzanak a komolyzenével. A LurkOpera játékos foglalkozásai során az opera nemcsak élmény, hanem eszköz a koncentráció, kreativitás és érzelmi intelligencia fejlesztésére.
Ismét adventi turnéra indul a Kaláka. A népszerű zenekar december 4-én a budapesti Deák Ferenc téri evangélikus templomban kezdi a Szabad-e bejönni ide betlehemmel? című műsorsorozatát, és 21-én este Óbudán zárja.
Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét mutatja be a Nagyvárad Táncegyüttes Mikulás ünnepén.
A 130 éves filmművészet tiszteletére 130 kortárs és klasszikus magyar alkotás érhető el ingyen öt héten át, adventtől Vízkeresztig, hétfőtől január 6-ig az idén ötéves Filmio kínálatában.
Alig egy héttel a magyarországi premier után Erdély-szerte is debütál a mozikban a Futni mentem rendezőjének új vígjátéka, a Szenvedélyes nők – közölte a forgalmazó Filmtett Egyesület.
Káel Csaba olyan kalotaszegi esküvőnek a hangulatát igyekezett visszaadni Magyar menyegző című filmjében, amilyenbe évtizedekkel ezelőtt maga is belecsöppent. Eközben arra törekedett, hogy az alkotásra ne etnográfiai dokumentumfilmként tekintsenek.
Radu Afrim román rendező kifejezetten a társulat számára írt és rendezett előadását, a Kommuna - székely öko-románc című produkciót mutatja be a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház december 2-án.
Jótékonysági kampányt indított az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a Romániai Magyar Népzenészek Egyesülete az idős adatközlő népzenészekért, akik egész életükben a közösség szolgálatában álltak, őrizték és továbbadták hagyományainkat.
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház előadásai apropóján Örkény István és Ödön von Horváth műveinek olvasására, illetve alkotásra ösztönzi nézőit és minden érdeklődőt.
Látogatottsági adatok