Fotó: MTI
2009. január 30., 07:002009. január 30., 07:00
– Jelenlegi együttese, a Közép Európai Kortárs Zenekar cigányzenével ötvözi a dzsesszt. Voltak ennek előfutárai, vagy teljesen eredeti az ötlet?
– Nem hiszem, hogy lettek volna előfutárai. Azt gondolom, hogy a közép-kelet európai zene kincs, olyan mérhetetlenül gazdag a roma, a magyar és a környező népek zenéje, hogy teljesen fölösleges műfaji határokon belül máshova nyúlni. Talán kicsit pofátlanul hangzik, de Bartók Bélát tartom az előfutáromnak, mivel ő volt az, aki a saját zenéjébe integrálta a környező népek zenéjét. Rajta kívül Puskás Öcsit kell még megemlítenem, mert ő volt az aki egy angol licenszet olyanná tudott tenni, hogy azt magyar focinak hívták. Ők ketten a példaképeim.
– Honnan ered a cigányzene iránti affinitása?
– Ebbe születtem bele: magam is roma vagyok.
– A koncert során említette, hogy mikor muzsikálni kezdett, arra a kérdésre kereste a választ, mi a zene értelme. Több évtizedes karrierrel a háta mögött milyen választ talált?
– A megosztást: annak a pillanatnak a megosztását, amit eldöntöttünk, hogy együtt töltünk el, az abban keresett és megtalált harmóniát. Ez a fontos számomra. Lehetne egy próbateremben játszani egyedül, de nem érdemes. Kellenek hallgatók, akikkel meg lehet osztani a perceket.
– Mit ért ön a zene határokon átívelő voltán?
– Az elme mozgatórugói kimondva-kimondatlanul a közigazgatási rendelkezéseken felül állnak, és ez alatt éppúgy értem az országhatárokat, mint a piros közlekedési lámpát.
– Pályája során rengeteg zenésztársa volt, köztük kiemelkedő egyéniségek. Kikkel volt a legnagyobb élmény a közös muzsikálás?
– Butaság lenne, ha nevet mondanék, mert mindenkitől nagyon sokat tudtam tanulni. Ez életem egyik nagy szerencséje.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Biztonságban őrizné, szakszerűen feltárná és a kortárs, helyi zenei élet számára elérhetővé tenné az Erdélyben egykor működő zeneszerzők, művészek megvalósításait a frissen megalakult Erdélyi Zeneszerzők Archívuma. Sófalvi Emese muzikológussal beszéltünk.
Az Aradi Kamaraszínház Kean című előadása kapta a Legjobb monodráma díját az idén 12. alkalommal megrendezett tatabányai MOST Feszten. Harsányi Attila címszereplő három egyórás darabot mutatott be egymásután.
Gyermekoperát mutatnak be a kincses városban ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében: Mester Dávid zeneszerző művének premierjét április 2-án tartják – közölte a Kolozsvári Magyar Opera.
Hosszas betegség után vasárnap 79 éves korában elhunyt Nádasdy Ádám nyelvész, költő és műfordító – közölte a család kérésére Török András Budapest-történész, a Fortepan menedzsere hétfőn az MTI-vel.
Kallós Zoltán egyszerre jelent mércét, példát és kapaszkodót a magyar nemzetnek – jelentette ki Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár szombaton este Kolozsváron, a Kallós 100 emlékév erdélyi nyitórendezvényén.
Bogdán Zsoltot, a Kolozsvári Állami Magyar Színház többszörös UNITER-díjas, Jászai Mari-díjas, Kiváló művész címmel kitüntetett színművészét arra kértük, fogalmazza meg a Krónikának a benne felmerülő gondolatokat a színház világnapja alkalmából.
Gazdag programkínálattal ünnepli a színház világnapját pénteken, március 27-én a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház.
A Kolozsvári Magyar Operában koncertszínházzal, a magyarországi közmédián portréfilmmel, tematikus műsorokkal tisztelegnek a 100 éve született Kallós Zoltán emléke előtt.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája új programsorozatot indít útjára idén. Az Olvasatórium kritikusi kerekasztal első eseményét március 26-án, csütörtökön 19 órától tartják.
Szatmárnémetiben rendez Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója, aki a Harag György Társulattal állítja színpadra Eugène Ionesco: A kopasz énekesnő című műve alapján készülő előadást.
Látogatottsági adatok