Nem engedték be Romániába a Szép Erdélyünk sorozat köteteit

Könyvstop a kolozsvári vámudvarban


„Az importõr 600 könyvvel érkezett a határhoz, az elõírásoknak megfelelõ iratokkal, a kolozsvári vámhivatalban azonban románellenesnek nyilvánították a könyveket, és megtagadták a vámolásukat” – panaszolta Göncz József, a könyv egyik szerzõje, aki a Sopronban mûködõ könyvkiadó vezetõje is. Mint elmondta, az importõr a sorozat elsõ három, Erdélyrõl szóló kötetével jelentkezett a hivatalban, a negyedik akkorra még nem készült el. Az albumsorozat elsõ kötete a Szép Erdélyünk – Történelmi képeslapokon, amely 1905–1949 közötti, erdélyi településeket bemutató képeslapok gyûjteménye. A második kötet alcíme Éljen a haza, ez a honfoglalástól 1944-ig kíséri végig a magyarság történelmét, szintén képeslapokkal illusztrálva. A harmadik kötet – a Receptek és vendéglõk – letûnt korok gasztronómiai szokásait és ételreceptjeit mutatja be.
„A petei határátkelõnél jöttem be Romániába, ahol megmutattam a papírokat, a vámosok pedig ellenõrizték, és utasítottak, hogy a kolozsvári vámhivatalhoz forduljak. Kolozsváron felkészülten vártak a vámosok: megnézték a könyveket, majd azzal utasították el a vámolást, hogy történelmi témájú, Románia- és románnemzet-ellenes magyar könyvekrõl van szó” – részletezte a történteket Giczy József, aki a könyvek romániai behozatalát bonyolította. Mint elmondta, a vámosok el akarták kobozni a könyveket, és csak ismerõsök közbenjárásával sikerült mégis elhozni õket. A vámhivatallal abban egyeztek meg, hogy a legrövidebb úton visszaviszik a szállítmányt Magyarországra.
A kolozsvári vámhivatal vezetõje, Florin Modrea megkeresésünkre cáfolta a magyarországiak állításait, a két hete történt esetrõl nyomban be tudott számolni. „Az importõr saját kérésére vitte el a vámhivatalból a könyveket. Én magam nem is láttam õket, csak az iratok kerültek hozzám. Elõször a vámnyilatkozatot adták be, majd visszajöttek az ügyintézõvel, mondván, hogy mégsem akarják vámoltatni a szállítmányt, a visszavonást pedig nekem kellett jóváhagynom. Azért emlékszem erre az ügyre, mert nagyon ritkán fordul elõ, hogy valaki bejelentkezik vámolásra, aztán meggondolja magát. Gondolom, nem tudták kifizetni a vámot, ezért léptek vissza” – nyilatkozta lapunknak Florin Modrea. Mint megjegyezte, nincs tudomása arról, hogy az alkalmazottak közül bárki is nemzetellenességre hivatkozva utasította volna el a könyvek vámolását.
„A 600 példányt a magyar történelmi egyházaknak, Erdély római katolikus és református gyülekezeteinek, magyar könyvtáraknak, iskoláknak szántuk, és még a téli ünnepek elõtt szerettük volna szétosztani. A célunkat nem adjuk fel: januárig várunk, és akkor majd újra behozzuk õket. Akkor Románia is csatlakozik az Európai Unióhoz, és gondolom, nem lesz már akadálya a szabad könyvterjesztésnek. Szomorú azonban, hogy Európa küszöbén ilyen eset megtörténhet” – jelentette ki Göncz József, hozzátéve, hogy a könyvek jelenleg egy debreceni raktárban vannak. Mint elmondta, három évvel ezelõtt az elsõ kötetet akadálytalanul hozták be az országba. Annak bemutatóját Nagyváradon tartották, a könyvszállítmányt pedig a Körös-parti városban vámolták el, és a vámosok semmi kivetnivalót nem találtak benne. n  Gergely Gizella


Anzikszok várkastéllyal, orgonabokorral
A nagyváradi barokk palotában mutatták be a hétvégén a Szép Erdélyünk albumsorozat harmadik és negyedik kötetét. Az albumokból – a kolozsvári incidens miatt – kevesebb könyv került az asztalra, mert csak személyes csomagként behozható mennyiséggel érkezhettek a soproni szerzõk az országba. „A képeslapoknak filatéliai, történelmi és építészeti értéke van. A magyarországi képeslapgyûjtõk munkája azért is hasznos, mert ezek a könyvek az épületek restaurálásában is segíthetnek” – mondta a sorozatot méltatva Péter I. Zoltán, aki maga is képeslapgyûjtõ.
Bognár Béla, a kötet társszerzõje elmondta, a történelmi Magyarország területérõl már több tízezer képeslapot sikerült összegyûjteniük. „A képeslapkészítés az 1890-es évek végén, a huszadik század elején élte virágkorát, akkor az örömünneptõl a katasztrófáig, a várkastélytól az orgonabokorig mindent lefotóztak, és képeslapot készítettek belõle. Trianon után a képeslapnyomás visszaesett, és csak a bécsi békeszerzõdés megkötése után kezdett újra talpra állni” – mondta el Bognár, hozzátéve, hogy a kiadványban Erdély és a Partium valamennyi kastélya és kúriája szerepel.
A Szép Erdélyünk reprezentatív albumsorozat bemutatója a Nagyváradot ábrázoló, közel ötszáz darabos képeslapgyûjtemény megtekintésével zárult.

----------